A versenyképesség és a hatékonyság javításához szükség van a termelői együttműködések erősítésére és innovációra a tejágazatban - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Lajosmizsén.
Feldman Zsolt a III. tejágazati konferencián kiemelte: bár az uniós előrejelzések szerint a következő években nem várható "piaci sokk" a tejágazatban, Magyarországnak még bőven akad tennivalója a tejszektor hazai versenyképességének és hatékonyságának növelése érdekében.
Aláhúzta: az agrárium egészéhez hasonlóan a tejágazatban is fontos a termelői együttműködések erősítése és az innováció, míg a tejfeldolgozás terén a hozzáadott érték növelése. E fejlesztési irányokat a Kormány kiemelten kezeli és támogatja a következő uniós költségvetési ciklusban.
Rámutatott: a magyar mezőgazdaságon belül jelentős szerep jut a tejtermelésnek, amely a teljes állati termékpálya kibocsátásának mintegy 20 százalékát adja. Az állattenyésztés részesedése a teljes agrárszektorból ugyanakkor mindössze 35 százalék, ami javításra szoruló arány – fogalmazott.
Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a következő hét évben Magyarországnak összesen 12,3 milliárd euró uniós agrártámogatás felhasználására lesz lehetősége. Jelezte: 2014 még a megszokott rendszert alkalmazó, átmeneti év lesz, az elosztás új modelljét jövő májusig kell kialakítani. A körvonalazódó elképzelések mindegyikének biztos pontja, hogy vezérelvnek tekinti az energiahatékonyságot, illetve ökológiai célterületek kialakításával és a gyepgazdálkodás ösztönzésével támogatja a "zöldítés" közösségi alapelvét. Megteremti továbbá a kisgazdaságok egyszerűsített, valamint a fiatal gazdák kiemelt támogatásának feltételeit. Része az elképzeléseknek az állattartók jövedelemstabilizációját szolgáló alap és a jelenleg "kicsit fapados" finanszírozási eszköztárat rugalmasabbá tevő új pénzügyi eszközök létrehozása és alkalmazása is a vissza nem térítendő támogatások mellett – mondta.
Emlékeztetett: jövő januártól a meglévő kutatóbázisok újjászervezésével létrehozzák a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot. Erre azért van szükség, mert a mezőgazdaság tudásbázisa komoly amortizáción ment keresztül az elmúlt időszakban és annak helyreállítása elképzelhetetlen a korábbinál nagyobb állami szerepvállalás nélkül.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról beszélt: ezzel a konferenciával zárják le azt a 12 elismert szakember bevonásával idén elvégzett munkát, mely felmérte, milyen adottságokkal és lehetőségekkel indulnak neki a magyar tejtermelők és –feldolgozók a kvótakivezetés utáni, kiélezettebb versenynek.
Közölte: a közös gondolkodást összegző tanulmányban rögzítették, hogy 10 év alatt ötödével, évi 2-2,2 millió tonnára szeretnék növelni a hazai tejtermelés volumenét, míg negyedével, fejenként évi 200 kilogrammra a lakossági tej- és tejtermék-fogyasztást.
(MTI)
