A májusban fagykárt szenvedett gazdák összesen mintegy 13,3 milliárd forint értékben kapnak támogatást, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Az államtitkár ismertette a 2011-es betakarítási eredményeket, majd bejelentette, hogy eltörölték a túlméretes mezőgazdasági járművek útvonal-engedélyezését. Kardeván Endre a GMO-val szennyezett vetőmagokról elmondta, hogy a gazdák vétlenek, ezért nem érheti kár őket.

Fagykárenyhítés

Az államtitkár kiemelte, hogy a három elemből álló intézkedéscsomag becslések szerint a májusi fagykárok csaknem felét fedezi. Azok, akiknek a terményeit a leginkább tönkretette a fagy, együttesen 1,27 milliárd forint gyorssegélyt kapnak. A termelők mielőbbi talpra állása érdekében hosszú lejáratú, kamat- és banki költségmentes hitel felvételére nyílik lehetőség, együttesen 8 milliárd forint összegben. Emellett mintegy 4 milliárd forintot fordít a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fagykárok mérséklésére az Agrárkár-enyhítési rendszerből, mondta Czerván György.

A gyorssegélyt azok a gazdák kaphatják, akiknél a termény több mint 70 százalékában esett kár. Az előzetes számítások szerint 28 ezer hektárnál is nagyobb ilyen területről van szó.

A Fagykár Forgóeszköz Hitelprogram segítségével hosszú lejáratú forgóeszköz hitelhez juthatnak a fagykárt szenvedettek. A 100%-ban banki kamat- és költségmentes hitelt az a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő és családi gazdálkodó veheti fel, akinek ültetvényeiben kárt okoztak a 2011. tavaszi fagyok, és ezt a jogszabályokban foglaltak szerint igazolja is.

A hitel minimum 500 ezer, maximum 5 millió forint, az összeg arányos a károsodás mértékével. Ezen kívül az Agrárkár-enyhítési alapban is rendelkezésre áll várhatóan 4 milliárd forint, itt a kifizetésekre 2011 decemberében, illetve 2012 elején lehet számítani - tette hozzá az agrárgazdaságért felelős államtitkár.

A májusi fagy több mint 32 ezer hektárnyi ültetvényben okozott kárt az országban, ami számszerűsítve 28-29 milliárd forintnyi kiesést jelenthet a gazdáknak. Összesen 8784 termelő jelentett be a kormányhivatalokhoz fagykárt. Ebből 7035 termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 640, illetve 368 termelő Bács-Kiskun-, és Pest megyében, további 216 termelő tett kárbejelentést Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. A májusi fagy leginkább a Szabolcs megyei gyümölcstermesztő gazdaságokban okozott károkat. Különösen nagy, 80-100 %-os a veszteség a megye keleti tájain, de Szabolcs más területein sem számolhatnak a gazdálkodók 40 %-nál nagyobb terméssel.

Három millió tonna őszi búza a raktárakban

Az időjárás kedvezett az utóbbi időszak betakarításainak. Az őszi árpa aratását már befejezték a gazdák. 165 ezer hektáron, 669 ezer tonna jó minőségű árpa került a raktárakba. A 952 ezer hektáron vetett őszi búzának a 76 százalékát aratták le idáig a gazdák. A legmagasabb terméseredmények mindkét fajtánál Baranya és Bács-Kiskun megyében születtek.

Magyarországon az őszi árpa tonnájáért jelenleg 35-49 ezer forintot lehet kapni, a takarmánybúzáért 38-51 ezer forintot kell fizetni. Az étkezési búza ára 42-60 ezer forint között mozog, a repce pedig 105-130 ezer forint közötti áron vehető tonnánként. A kukorica tonnánkénti ára pillanatnyilag 43-50 ezer forint között van, mondta Czerván György.

Az államtitkár hozzátette, gombabetegség nincs az étkezési búzánál. A betakarított gabonamennyiség fedezi az ország szükségletét, sőt exportra is jut. A hetek óta csökkenő gabonaárakra a magyarországi termésmennyiség mellett a világpiaci tendenciák is hatnak, mint például a Nyugat Európában hónapokig tomboló aszály, valamint a július elejétől a világpiacon megjelenő orosz és ukrán gabona.
Raktározási gondok nincsenek a piacon, a Concordia közraktár minden igényt ki tud elégíteni, ezért érdemes a termelőknek élni a lehetőséggel. 

Széles járművek: nem kell útvonalengedély

Czerván György bejelentette, a túlméretes - 2,55 méter szélességet meghaladó - mezőgazdasági járművek útvonalengedély nélkül használhatják  az országos és helyi közutakat. A rendelet még a héten megjelenik a Magyar Közlönyben.

A vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére tavasszal döntött a kormány a szélesgépjárművek útvonalengedélyének eltörléséről. Ez egy munkaellenes jogszabály, amit el kell törölni – mondta akkor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendeletmódosításával a mezőgazdasági dolgozók könnyebben közelíthetik meg földjeiket és eltörlik a napszakkorlátozást is. Jelentősen egyszerűsödtek a kísérőjármű-használati kötelezettség feltételei is. A Belügyminisztérium (BM) módosította a KRESZT is annak érdekében, hogy bizonyos behajtást tiltó jelzőtáblák ne vonatkozzanak a túlméretes mezőgazdasági járművekre.

A közlekedés biztonsága érdekében kötelező lesz a sárga villogó fény, valamint a piros-fehér fényvisszaverő tábla és a jármű legszélesebb pontjain elhelyezett jelzőfény használata a túlméretes mezőgazdasági járműveken és az őket kísérő gépeken. A rendeletmódosítások hatályba lépésével a termelőknek az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kell lenniük túlméretes járműikkel a közutak használóira, és az autósoknak is türelmesnek kell lenniük a termelőkhöz, felismerve, hogy a gazdák az élelmiszerellátásunkért dolgoznak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke köszönetet mondott a rendőrségnek azért, mert segíti a mezőgazdasági munkát végzők tevékenységét.

Ragaszkodunk a GMO-mentességhez

A GMO-val szennyezett növényt vagy vetőmagot meg kell semmisíteni a hatályos jogszabály értelmében, a Vidékfejlesztési Minisztérium ennek megfelelően fog eljárni – jelentette ki a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Kardeván Endre elmondta: az érintett gazdáknak már elkezdték kiküldeni az erről szóló határozatokat, és folyamatosan zajlik a szennyezett területek felmérése.

Az államtitkár kijelentette: a rendeletben előírtakat maradéktalanul végrehajtja a vidékfejlesztési tárca, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). Egyértelmű a kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja: GMO-val szennyezett vetőmagot vagy növényt sem elvetni, sem pedig betakarítani nem lehet Magyarországon – emlékeztetett rá Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár.

Elmondta azt is, hogy folyamatosan mérik fel azokat a területeket, ahol a kukoricát meg kell semmisíteni és azt is, hogy ez várhatóan mekkora költséggel jár majd. Az államtitkár hangsúlyozta, az nem fordulhat elő, hogy a gazdák rosszul járjanak, nem érheti őket kár.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)