A kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni. Ennek érdekében folyik a szövetkezeti törvény megújítása, mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a 32. Élelmezési világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.
Kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás a szövetkezést a gazdasági társasági irányba mozdította el, ezzel szemben szeretnék a hagyományos, klasszikus szövetkezeti elveket erősíteni. Az újraszabályozás egyik legfontosabb célja a szövetkezetek belső nonprofit működését akadályozó jogszabályi gátak lebontása.
A helyettes államtitkár úgy vélekedett, hogy a kistermelők, családi gazdálkodók együttműködése egyrészt előnyös a gazdáknak, mert támogatja őket gazdálkodásuk fenntartásában és jövedelemtermelő képességük javításában, a másik oldalon pedig ezeknek a kisebb gazdálkodóknak az összefogása elősegíti az ország meglévő mezőgazdasági adottságainak kihasználását is.
Magyarország számára potenciális lehetőséget jelent az élelmiszerek iránti kereslet növekedése, mivel az ország kedvező adottságainál fogva képes a saját lakosságánál kétszer több embert ellátni élelmiszerrel - emelte ki Feldman Zsolt.
A kistermelők támogatására és szövetkezeteken keresztül történő megerősítésükre hívta fel a figyelmet Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője.
A világszervezet képviselője kifejtette: a kistermelők jelentősége hatalmas a világ élelmiszertermelésében, a megtermelt élelmiszerek 60-70 százalékát állítják elő. Hangsúlyozta azt is, figyelembe véve a termőföld területének csökkenését, valamint a környezet védelmét is, a világ növekvő népességének élelmiszerrel való ellátásához javítani kell az élelmiszerlánc hatékonyságát.
A FAO adatai szerint világszerte 870 millióra tehető az éhezők száma, és ebbe a számba beleértendők azok a mélyszegénységben élők is, akik nem jutnak megfelelő minőségű táplálékhoz. Az éhezők túlnyomó többsége három országban, Indiában, Kínában és Indonéziában él. Ezzel szemben viszont a megtermelt élelmiszerek 40 százaléka hulladékká válik a termelés, tárolás vagy feldolgozás során.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke úgy vélekedett, ahhoz is összefogásra van szükség, hogy a feleslegessé váló élelmiszer egy részét hasznosítani lehessen, például a rászorulókhoz történő eljuttatással, vagy akár bioüzemanyagként. Ehhez az élelmiszerláncban résztvevők, civil szervezetek és kormányzati szervek széleskörű együttműködése és az információ áramlás megszervezése szükséges. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, és ebből az egyesület mindössze ezer tonnát tud megmenteni.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
