A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő a helyi hegybíró szerepe. Felgyorsulhat az ágazaton belüli adminisztráció, mert a szükséges döntéseket helyben hozhatják meg.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a jelenleginél részletesebb szabályozást készített a nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére. A módosítással a műveletlen ültetvényeken újra lehet gazdálkodni. Az elhagyott ültetvényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélyezi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek.
A jogszabály szerint, ha a gazdálkodó az ültetvényét két éven keresztül nem műveli, és nem reagál a felszólításokra, akkor a hegybíró meghirdeti művelésre az ültetvényt.
A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A magyar szeszesital előállítók a jó minőségű borseprő felvásárlásával és felhasználásával európai versenytársaikhoz hasonlóan készíthetnek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük. A jelentős bormennyiséget tartalmazó borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minőségben borpárlat készíthető.
A bortörvény átlátható, keretjellegű szabályozás lesz, ennek következtében a gazdálkodók könnyebben teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Az egyszerűsítés konkrét elemei a tárca rendeleteiben jelennek meg a nyáron.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
