Nagy a felelősség az agráriumon, hiszen amikor jól teljesít, akkor az ország GDP-je is nő - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Kiskunhalason az MTI-nek.
A GDP-n belül 3,5-4,5 százalék a szűk értelemben vett agrárium részesedése, de 2011-ben az 1,7 százalékos hazai gazdasági növekedésnek az agrárium adta több mint a felét, 0,9 százalékot - mondta az államtitkár, aki a VII. Halasi Borudvar megnyitójára érkezett a csipke városába. Tavaly az aszály miatt gyengébb teljesítményt tudott nyújtani a szektor, ami kihatott az ország gazdasági teljesítményére - tette hozzá.
Czerván György beszéde a VII. Halasi Borudvar megnyitóján.
Czerván György szerint minden esély megvan arra, hogy az idei egy jó mezőgazdasági év legyen. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint a belvízprobléma mára szinte teljesen megoldódott, a tavaszi munkák két-háromhetes elmaradását a gazdálkodók jelentős részben már behozták. Lassan az ország nagy részén azért kell imádkoznunk, hogy az elvetett tavaszi növényekre jöjjön még néhány milliméter eső - mondta.
Beszámolt arról, hogy most folyik az Európai Unióban a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusának a közös agrárpolitikai vitája a Tanács, a Parlament és a Bizottság között. Czerván György kiemelte, hogy a magyar érdekekkel ellentétes volna, ha elfogadnák a piacszabályozási változások között a bizottságnak azt az eredeti javaslatát, amelynek értelmében 2015-ben a szőlőtelepítési jogok rendszere megszűnne. Ez a lépés a magyar és az európai bortermelési érdekekkel teljesen ellentétes, hiszen néhány országban kontrollálhatatlan telepítési és termelési folyamatokat indítana meg, növelve az importnyomást Magyarországon - fogalmazott az államtitkár.
Hangsúlyozta: az a magyar álláspont - és a tagállamok többsége is azt támogatja -, hogy ne kerüljön kivezetésre 2015-ben ez a rendszer.Czerván György emlékeztetett arra: most a szőlőtelepítés csak telepítési jog birtokában végezhető, ha ezt megszüntetnék, gyakorlatilag bárki telepíthetne bárhova szőlőt, a nem szabályozott termelésnövekedés pedig a minőség iránt elkötelezett európai borpiac zavarait idézné elő. Nem véletlen, hogy valamennyi európai bortermelő ország – így többek között Franciaország és Olaszország is – tiltakozik a rendszer megszüntetése ellen és kompromisszumos javaslatként egy új engedélyezési rendszer bevezetésére tettek javaslatot 2019-től.
(MTI)
