Magyarország kezdeményezte az Európai Unióban, hogy legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvóta-rendszer - jelentette be az EU-tagországok hétfői mezőgazdasági miniszteri találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón, Brüsszelben, a magyar delegációt vezető Czerván György agrárgazdaságáért felelős államtitkár.

A javaslatot több mint tíz ország támogatja, köztük Franciaország és Németország is. Néhány tagállam – például Nagy Britannia - ellenzi a hosszabbítást.

A magyar delegáció azt is kérte, hogy Magyarország – amely jelenleg a hazai fogyasztásnak csak a harmadát tudja megtermelni – bővíthesse termelését a kvótával szabályozott piacon, és a kvótához kapcsolódó minimálár se szűnjön meg. A kezdeményezés szerint további szakértői tárgyalásokra van szükség a témáról, amit a tagországok tanácsa elfogadott – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár.

A mezőgazdasági miniszterek foglalkoztak a közös uniós agrárpolitika tervezett reformjával is. Czerván György ebben a vitában üdvözölte, hogy a fiatal gazdálkodók és a kisgazdálkodók helyzetét a tervezet megkülönböztetve kezeli, azonban több javaslatot tett a tervek átdolgozására. Rávilágított, hogy a fiatal gazdák esetében a támogatások lehívásának 25 hektáros felső határát emelni kell, hogy az életképes gazdaságok kialakítása érdekében a forrás a terveknek megfelelően megközelíthesse a közvetlen támogatások 2 százalékát.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy külön tárgyalt a fiatal gazdák európai szövetségének (CEJA) elnökével, Joris Baeckével. A két fél fontosnak tartotta, hogy a különtámogatásokba ne csak a pályakezdő gazdákat vonhassák be, hanem valamennyi fiatal korcsoportba sorolható (40 év alatti) termelőt. Magyarországon az érintett réteg aránya eléri a 6-7 százalékot, tette hozzá Czerván György.

A reformmal kapcsolatos felszólalásában az államtitkár üdvözölte, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 10 százaléka a termeléshez kötve adható a gazdáknak, így továbbra is lehetőség nyílik az érzékenynek minősített ágazatok támogatására. Hangsúlyozta viszont, hogy az intézkedésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie, hogy a tagállamok figyelembe vehessék nemzeti sajátosságaikat és agrárpolitikai céljaikat.

Czerván György kitért arra is, hogy a magyar gazdák 87 százalékának többletköltséget okoz, hogy megfeleljenek a szigorítani tervezett környezetvédelmi kötelezettségeknek. Magyarország szeretné elkerülni, hogy az intézkedésekkel a termelők adminisztratív terhei növekedjenek, jövedelmük csökkenjen. Ezért elfogadhatatlan az a felvetés, hogy a követelmények sorozatos be nem tartásával a gazdálkodók nemcsak a 30 százaléknyi zöld támogatástól esnének el, hanem alaptámogatásuk is csökkenne.

Az államtitkár megerősítette, Magyarország egyetért az agrárköltségvetés és a közvetlen támogatások forrásainak jelenlegi szintjének megtartásával. A méltányosabb támogatáselosztásra, a tagállamok között fennálló aránytalanságok mérséklésére tett javaslatokat is megfelelőnek tartotta.

Szerepelt a brüsszeli tanácskozás napirendjén az a jogszabály is, amelynek alapján a jövő év első napjától az EU-tagországokban már csak az új előírásoknak megfelelő ketrecekben tarthatók a tojótyúkok. Az irányelv alkalmazásában problémát okoz, hogy 11 tagállamban 51 millió tyúkot még ma is hagyományos ketrecben nevelnek (köztük Magyarországon körülbelül egymilliót).

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a késésben lévő gazdák számára hét hónapos átmeneti időszakot javasol, de már az alatt is csak ipari célra (tojáslé vagy tojáspor készítésére) lehet majd használni az új előírásoknak nem megfelelő körülmények között tartott tyúkok tojásait. Czerván György jelezte: Magyarország azt tartotta volna megfelelőnek, ha a tojásokat étkezési célokra is fel lehetne használni. Magyarország, a gazdák átállásának megsegítésére, 3 milliárd forintos pályázatot írt ki, amely jelenleg is elérhető.

A vitában több ország is megismételte aggodalmát, miszerint az új szabályozás átmeneti tojáshiányhoz vezethet az EU-ban, aminek az lehet a következménye, hogy unión kívülről olyan tyúkok tojásai érkeznek majd, amelyeket az unióban megkövetelt körülményeknél rosszabbakat biztosító ketrecekben tartanak.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, MTI)