A Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új kockázatkezelési rendszerről szóló törvénytervezetet, amely várhatóan 2012. január 1-jén lép életbe. A jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázatokat megossza a termékpálya szereplői között. Az új rendszer a gazdálkodók jóval szélesebb körének nyújt fedezetet a kárára, mint korábban – hangsúlyozta Czerván György mai sajtótájékoztatóján.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kifejtette, hogy az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben nemcsak az állam és a gazdálkodók viselik az időjárási szélsőségek miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatják azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal. Emellett a finanszírozásra is több pénz jut, mint jelenleg. A számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehet majd kárenyhítésre fordítani.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kifejtette, hogy az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben nemcsak az állam és a gazdálkodók viselik az időjárási szélsőségek miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatják azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal. Emellett a finanszírozásra is több pénz jut, mint jelenleg.

A számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehet majd kárenyhítésre fordítani. Biztosítási díjtámogatásra 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban 2,9 milliárd forint használható fel. Összességében tehát a korábbi 4 milliárd forint helyett több mint 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kockázatok mind szélesebb körű kezelésére.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) időjárási károk enyhítéséről készített új törvénytervezetének vitája szerdán kezdődött meg az Országgyűlésben. Az új jogszabály egységes rendszerbe szerkesztve tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) ide vonatkozó rendelkezéseit.

A tervek szerint az új kárenyhítési rendszer tagjai azok a termelők lesznek, akik egységes támogatási kérelmet nyújtanak be, és a termőföldjük nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt.

A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségeknél, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.

Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak – világított rá Czerván György.

A termelői befizetésekből összegyűlt összeget, amely a tervek szerint eléri a 4,1 milliárd forintot, az állam a központi költségvetésből ugyanekkora összeggel egészíti ki. Az új rendszer lényeges eleme, hogy azok a termelők, akik nem kötöttek a tevékenységük legalább 50 %-ára biztosítási szerződést, a számukra megállapítható kárenyhítő juttatás mindössze felére jogosultak. Ez az – egyébként uniós kötelezettségből fakadó – intézkedés is arra hivatott ösztönözni a gazdákat, hogy minél nagyobb mértékben igyekezzenek fedezetet találni az időjárási kockázatokra.

Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció, és az ennek díjához nyújtott támogatás képezi. Ez a lehetőség azoknak a termelőknek jelent nagy segítséget, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy a támogatott biztosítási csomag az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz károkozásainak ellentételezésére is kiterjed.

A termelők a támogatható biztosítási szerződések díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe. Az I. és a II. pillér szorosan összefügg, és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben. Miután a II. pillérben kötött mezőgazdasági biztosítások - leeszerűsítve - piaci biztosítási szolgáltatásnak minősülnek, így károsult gazdálkodó természetesen mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.

Az uniós jogszabályi előírások miatt a kárenyhítés nagysága, a tényleges kár, és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözetének maximum 80%-a lehet. Az első pillérben a kárenyhítési hozzájárulás művelési ágtól függően növénytermesztésnél 1000 Ft/hektár, szántóföldi zöldségtermesztés és ültetvényes kultúráknál 3000 Ft/hektár. A második pillér biztosítási díjai attól függenek, hogy a termelő milyen kockázatokra köt további biztosítást.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a tárca bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYA-t, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét (AGRYA).

Hazánk számára fontos kitörési pont a mezőgazdaság. Az utóbbi években bekövetkezett természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási jelenségek nagy károkat okoztak a magyar mezőgazdasági termelőknek. A károkat sem a meglévő kárenyhítési rendszer, sem a drága üzleti biztosítás nem tudta megfelelően kezelni. A veszteségeket a gazdálkodók kénytelenek voltak évről-évre maguk előtt görgetni, ami veszélyeztette működőképességük megőrzését. Ennek az áldatlan állapotnak kíván a Vidékfejlesztési Minisztérium egyszer, s mindenkorra véget vetni.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)