Több ezer méhész gyűlt össze szombaton a Kaposvári Egyetemen megrendezett XIII. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón, hogy az őket érintő legfontosabb újdonságokkal megismerkedjenek, kicseréljék tapasztalataikat, és beszerezzék a szükséges felszereléseket.
Az ínyencek válogathattak az édes finomságokból: a legkülönlegesebb mézekből, különféle süteményekből is. Nagy érdeklődés kísérte a meghívott szakemberek előadásait is – bár ezeken nem csak jó híreket hallhattak a méhészek. Bögréné Bodrogi Gabriella, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy a kormányzat igyekszik a stabilitást megteremteni az ágazatban.
A Méhészeti Nemzeti Program keretében a korábbinál mintegy 200 millió forinttal több pénz jut az ágazatnak 2011-ben. Az idei évtől három esztendőn át évi 1,2 milliárd forintot tudnak a méhészek támogatására fordítani, ekkora összeg még sohasem állt rendelkezésre. A közösségi támogatás mintegy 15 célprogramot foglal magában, az ismeretterjesztéstől az oktatásig, a védekezéstől az eszközvásárlásig, a szaktanácsadói hálózattól a kutatásig.
Az Európai unióban nemcsak a magyar méz vált fogalommá – hiszen a közösség méztermelésének 50-60 százalékát adja hazánk, – hanem a magyar méhészek imázsa is nagyon fontossá vált. Így a magyar méhészeknek nem kell félniük, hogy nem lesz kereslet az aranyló hazai méz iránt. Magyarország uniós elnöksége idején Méhész Dossziét nyitnak, így fél év alatt az egész közösség áttekintheti mindazt, amit a magyar méztermelésről tudni lehet.
Petrus Lajos, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke szerint felemás évet zártak a méhészek. A méz felvásárlási ára rekordmagasságba emelkedett ugyan, de a terméseredmények nagyon alacsonyak voltak. A szokásosnak egyharmada lett a termés, szinte minden mézfajtánál jelentős a csökkenés. Ráadásul a szeszélyes időjárásnak köszönhetően a méhek nagyon rossz állapotban vannak, immunrendszerük legyengült, nagy esély van arra is, hogy a szokásosnál nagyobb arányban pusztulnak el a különféle betegségek következtében a télen. Az időjárás pedig nem ígér túl sok jót, legalábbis Hajnal Kára szerint.
A PTE egyetemi adjunktusa a klímaváltozásról szólva kiemelte: ez a méhek, a méhészek életére is súlyos kihatással lehet. A legfontosabb, tavaszi időszak mindössze néhány hétre rövidült, felborult az egyensúly. Vagy korábban rajzanak ki a méhek, amikor még nincsenek virágok, vagy fordítva: kinyílnak a virágok, de még nincsenek kint a méhek, amelyek beporoznák őket.
A kilátások nem jók: árvizekre, viharokra kell számítani, a méhlegelők minősége csökken. El kell felejteni a régi megoldásokat, és újakon kell gondolkodni, például tudatosan olyan telepítéseket kell létrehozni, amelyek akár egész évben garantált minőséget tudnak hozni.
(kapos.hu)
