A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik legfontosabb törekvése, hogy az állattenyésztés és ezen belül a sertéstartók gondjain segítsen, az elmúlt évek pótcselekvései után valódi döntéseket hozzon az ágazat helyzetének stabilizálása érdekében.
A Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) nevében Sákán Antal elnök közleményt adott ki, melyben a sertéságazat kritikus helyzetére hivatkozva demonstrációval fenyeget, majd így fogalmaz: „A szavak ideje lejárt, a tetteknek kell következniük…”
A Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel mélyen egyetértve felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt évek agrárpolitikájától eltérően a tárca nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett az állattenyésztés problémáinak megoldásában.
A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnökéről, Sákán Antal úrról mindez nem mondható el.
Sákán Antal 2008.februárjától 2010. június 30-ig az előző agrártárca tanácsadója volt. Ebben a minőségében összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott (havi 650 ezer, később havi 700 ezer forintot). Abban az időszakban, amikor a magyar sertéságazat katasztrofális helyzetbe került, az elnök úr tanácsokkal látta el a minisztérium szocialista vezetését. Néhány szakmai színezetű közleményen kívül nem hallatta hangját, nem bíztatta tettekre az előző kormányt. Nem sikerült kiharcolnia többek között az ágazat helyzetét döntően befolyásoló úgynevezett négyesmentességhez (négy Európai Unió által elvárt sertésbetegségtől való mentesség) szükséges néhány tízmillió forintnyi fedezetet sem.
A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a sertéseknél a négyesmentességet elérje. Ehhez szükséges a PRRS (az egyik sertésbetegség) mentesítés megkezdése, melyhez Fazekas Sándor miniszter a forrást biztosította. Az Országos Főállatorvos 2011. január elsejétől a programot elindította. A tárca arra törekszik, hogy a mentesítés minél hamarabb befejeződjön. A négyesmentesség elérése ugyanis nagy segítséget jelent a magyar piacok megvédéséhez, a hazai sertéságazat helyzetének javulásához.
A minisztérium az idei évben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra, összesen 47 milliárd forintot. A támogatás segíti a tenyésztő szervezetek működőképességét, megteremtve ezzel a hazai állatfajták szakszerű nemesítésének, fenntartásának kereteit. A 2010. év második felében kényszerű módon leállított, állattenyésztéshez kapcsolódó támogatási jogcímek (állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása) esetében az előző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat. Ezeket a 2011. évi költségvetésben biztosítjuk úgy, hogy a 2010. évi igényeket visszamenőleg is kielégítjük. A sertéstermelők állatjóléti támogatására az Európai Unió által megengedett lehető legmagasabb összeget, 6 milliárd Ft-ot ad a tárca 2011-ben. Jövőre is kiemelten kezeljük a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, ezzel segítve a hazai tenyészállat-nevelést.
A meghozott és tervezett intézkedések, a nemzeti támogatások növelése érdemben járulnak hozzá a hazai sertéságazat versenyképességéhez és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásához, a fogyasztók biztonságos hústermékekkel történő ellátásához. A Vidékfejlesztési Minisztérium nyitott minden olyan további javaslatra, amely az európai uniós szabályozással összhangban van és valóban segíti a sertéstartók helyzetének javulását.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
