Egy ország élelmezésében és a takarmányozásban egyaránt stratégiai jelentőséggel bír a fehérjetermelés és -ellátás színvonala. A Nemzeti Fehérjeprogram előkészítésével a Vidékfejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a GMO-mentesség fenntartásán túl az állattenyésztés takarmányigényét jó minőségű, hazai fehérjenövények, elsősorban szója biztosítsa – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egy szakmai konferencián, az OMÉK-on.

A helyettes államtitkár kiemelte: az abraktakarmány-fehérjetermelés hazánkban elsődlegesen a nagy hagyományokkal rendelkező szójatermesztésre épül, amit kiegészít a borsó- és néhány kisebb jelentőségű hüvelyes növény (pl. lóbab, csillagfürt) termelése.

Magyarország szójaigénye évente kb. 900 ezer tonna. Évente 500-700 ezer tonna szójadara kerül az országba, és ehhez még mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Hazánk átlagosan 70-80 ezer tonna közötti mennyiséget termel 30-37 ezer hektáron, ami arányait tekintve a belföldi igényünknek kevesebb, mint a 10 %-a. Ugyanakkor még mindig kedvezőbb adat, mint az Európai Unióban átlagosan, ahol csak 2 % ez az arány – jegyezte meg Feldman Zsolt.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a takarmánynövény-termesztés és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el.

Fontos feladat, a hazai fehérjenövény-termesztés lehetőségeinek feltárása, a fehérjenövények területén végzett nemesítési, fejlesztési tevékenység erősítése. A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, a megfelelő termelés elérése, a fehérjenövényeknél az európai uniós támogatás erősítése, a vetésforgó, vetésszerkezet fehérjenövényekkel való bővítése.

Az új Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti költségvetési időszakában lehetőség nyílik az érzékeny ágazatok támogatási keretéből évente 25 millió eurónyi összeggel – mintegy 2,5 milliárd forinttal - támogatni a fehérjenövények termesztését. Ennek eredményeképpen ez a forrás a kevésbé magas árbevételt biztosító növényfajoknál ellentételezést jelenthet a gazdálkodóknak, és ösztönzőleg hathat a magyar szójatermelésre.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, a Nemzeti Fehérjeprogram kapcsán kiemelt fontosságú az európai innovációs partnerséget (EIP), valamint a termelői képzési programok megvalósításában a nemesítéssel foglalkozó kutatóintézetek, valamint a fajtaválasztékot bemutató, minősítő hatóság együttműködésére is számít a tárca.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)