A szokásosnál lényegesen több csapadék nagymértékben kihatott az őszi vetési és betakarítási munkálatokra, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az idei utolsó Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Ángyán József parlamenti államtitkár kiemelte, a tárca január végén-február elején elindítja a 2020-ig szóló új agrárstratégia nemzeti konzultációját.
Talaj előkészítési munkákat 1,7 millió hektáron terveztek a gazdálkodók, amiből 95 százalék teljesült. Az őszi mélyszántást 2.2 millió hektáron szerették volna elvégezni, ám ebből még csak 62 százalékkal, azaz 1.368 millió hektárral végeztek - tájékoztatott Czerván György. A belvízzel borított terület nagysága most az országban 378 ezer hektár, amiből 237 ezer hektár szántó. A vízkár elhárításra naponta több mint 70 millió forintot kell költeni, az agrárkárok mértéke az idén 150-180 milliárd forint körül mozog. Mivel a bejelentett kárigények mértéke jelentősen meghaladta a kárenyhítési alap 4,2 milliárd forintos keretét, ezért a kormány a 2011-es költségvetésből igyekszik kiegészíteni az MVH által jogosnak ítélt több mint 5000 gazdálkodó igényét 37,3 milliárd forint értékben.
Czerván György beszélt arról, hogy gyakorlatilag valamennyi őszi betakarítású növény már a magtárakban illetve a tároló helyeken van. Ahol a lehetőségek engedték a gazdálkodók végeztek a munkával. Kukoricát 1,036 millió hektárról vitték már a magtárakba - ez a betakarítandó terület 93 százaléka -, összesen 6,964 millió tonnát. A termésátlag 6,7 tonna volt hektáronként. Napraforgóból mintegy 500 ezer hektárról 972 ezer tonna termést takarítottak be az idén, 1,97 tonnás termésátlaggal. Cukorrépát 13 ezer hektáron termeltek 2010-ben. A termésátlag mintegy 60 tonna volt hektáronként. Ez összesen 731 ezer tonna cukorrépát jelent. Burgonyából 20 ezer hektáron 416 ezer tonna termett, ami 21,1 tonnás termésátlagnak felel meg. A gazdálkodók ebben az évben őszi káposztarepcéből 258 ezer hektárt vetettek, az előre jelzettnél 9 százalékkal kevesebbet. Őszi árpából 172 ezer hektáron került földbe a mag, ez 93 százalékos teljesítést jelent. Az őszi búzát 1,006 millió hektáron vetettek, ami 93 százalékos vetési teljesítésnek felel meg. Az egyes növényi kultúrák vetési eredményei itt olvashatóak.
Czerván György jelezte, júliustól a gabonaárak jelentősen emelkedtek, a búza 80, a kukorica 30 százalékkal drágult. Az államtitkár kitért a nemzetközi gabonapiaci helyzetre is. Az orosz hatóságok megkezdték a 9,5 millió tonnás intervenciós gabonaállományuk értékesítését, ugyanakkor az európai Bizottság is folyamatosan piacra dobja az EU 5,5 milliós intervenciós raktárkészletét. Az árak további alakulásában döntő szerepe van az európai betakarítás és őszi vetések sikerességének, valamint a tengeren túli terméseredményeknek és vetéseknek.
Az államtitkár elmondta, a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülésén a szakmai szervezetek – a MAGOSZ, a MOSZ, a Magyar Agrárkamara és a Hangya szövetkezeti együttműködés – pozitívan értékelték a vidékfejlesztési minisztérium tevékenységét, amellyel folyamatosan segítették a betakarítási munkálatokat, és könnyítették a mezőgazdaságból élők helyzetét. Teljes nyitottság mellett kívánja elkészíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a 2020-ig tartó új középtávú stratégiát, illetve a termőföldről és a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvényeket – jelentette ki mai tájékoztatóján Ángyán József, a VM államtitkára. A tárcát sok parlamenti kritika érte az utóbbi időszakban, mert több jogszabályi javaslat – például az agrárkamarák átszervezéséről vagy az agrárpiaci rendtartási törvény módosításáról szóló jogszabály – előzetes szakmai vita nélkül, képviselői önálló indítványok formájában került az Országgyűlés elé.
Több fontos jog- és koncepcióalkotási témában is teljes nyitottságot ígér a jövő évben az agrárágazati szereplőknek a VM parlamenti államtitkára. Mai tájékoztatóján utalt arra: a tárcát az utóbbi időszakban sok parlamenti kritika érte a jogalkotási munka zártsága miatt. Mint ismert, a közelmúltban az agrárkamarák átszervezési koncepciója, illetve az agrárpiaci rendtartásról és a tisztességtelen forgalmazói magatartásról tilalmáról szóló törvények módosítása is úgy került a parlament elé, hogy az elképzelésekről előzetesen nem folyt ágazati szakmai vita.
A VM – a tegnap jóváhagyott földmoratórium-hosszabbítással kapcsolatban – új földtörvény kidolgozását tervezi és ki szeretné alakítani a hazai mezőgazdasági üzemszabályozást is, amely azt határozná meg, mely ágazati szereplők milyen birtokokat művelhetnek. Emellett a tárca január végén-február elején elindítja a 2020-ig szóló új agrárstratégia nemzeti konzultációját, amelyet február-márciusban kíván lebonyolítani. A kormány áprilisban hozna határozatot a véglegesített koncepcióról, amelyre építve a VM egy új törvényjavaslatot készítene az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, 1997-ben elfogadott törvény helyett. Az új jogszabály májusban kerülne az Országgyűlés elé, hogy az abban foglaltakat már a 2012-es költségvetés összeállításánál figyelembe lehessen venni – közölte Ángyán József.
