Miközben évekig vergődő tejpiacról, önköltség alatti átvételi árakról, csatornába öntött tejről szóltak a hírek, addig az utóbbi hetekben szakmai szervezetek és a vidékfejlesztési tárca is olyan terveket közölt, amelyek szerint néhány éven belül a térség tej-nagyhatalma lehet az ország. Pedig rövidesen alapvető változások lesznek az uniós tejpiacon is. Ami éles versenyt és megszűnő támogatásokat is jelent majd. Az optimizmus okairól is kérdezte Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkárt Lévai András.

- A tejágazatban zajlik a felkészülés arra a 2015-től kezdődő időszakra, amikor megszűnik az uniós termelésszabályozás, azaz a kvótarendszer. Hogy látja a tárca, hogy vajon milyen közvetlen és hosszútávú hatásai lehetnek a magyarországi tejágazatra?

- Magyarországot ez különösebben nem érinti, hiszen eddig sem használtuk ki a rendelkezésre álló mintegy 2,1 milliárd literes tejkvótát, csak mintegy annak 80 %-át. Összességében én úgy gondolom, hogy a tejtermelők, ha fölkészülnek az új kihívásokra, akkor akár sikeresen is ki tudnak jönni ezekből a változásokból. Ezt a fölkészülést szolgálja az úgynevezett tejcsomag, aminek az a lényege, hogy szakmaközi szervezet alakulhat az ágazatban, úgy mint például a zöldség-gyümölcs ágazatnál, illetve a szerződéses kapcsolatok tovább erősödhetnek a tejágazatban. És a különböző jövedelemszabályozási területeken is többfajta jogcímen fizetjük jelenleg is a tej után a különböző támogatásokat. Egyértelmű elmozdulást jelent például a létszám tekintetében, hogy még két évvel ezelőtt négyszázezer darab alatt volt a szarvasmarha-állomány Magyarországon, addig ez a legutolsó KSH-jelentés alapján megközelítette a 760 ezret. Tehát vannak pozitív elmozdulások. A 2014-2020 közötti időszakban a tejágazatot érintő közvetlen támogatásokat úgy néz ki, hogy meg tudjuk tartani.

- Államtitkár Úr optimizmusát osztja a Tej Terméktanács, illetve a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének hasonló tárgykörben megfogalmazott álláspontja is. Ám de az is igaz, hogy Svájc, az egyetlen ország Európában, ahol már megtették a tejpiac teljes liberalizációját, az áremelkedéshez, és termeléscsökkenéshez vezetett, az azért nem ad okot bizakodásra. És nemrégiben volt alkalmam beszélgetni a holland mezőgazdasági miniszter asszonnyal, aki azt mondta, hogy a tejkvóta eltörlésének évébe legalább tízmilliárd liter tejet fognak pluszban előállítani. Ez azért biztos, hogy egy komoly versenyt fog hozni, amibe nem biztos, hogy mindenki helyt tud állni.

- Valóban komoly verseny lesz, de nemcsak a tejágazat tekintetében, hanem gyakorlatilag minden tekintetben. De ami feltétlen jó hír, hogy az élelmiszer iránti kereslet folyamatosan, és tartósan növekszik. Hogyha tudunk élni az adottságainkkal, ez hosszútávon kedvező lesz a magyar mezőgazdaság, azon belül a magyar állattenyésztés, és a tejtermelők számára is.

- Már az imént említette, hogy némileg nőtt a magyarországi szarvasmarha-állomány, ez azért mindig kevés talán ahhoz, hogy igazán meghatározó részesei lehessünk ha nem is az európai, de legalábbis a régiós tejpiacnak. Márpedig ez lehet a cél akkor, ha versenyképesen akarják tartani a magyarországi tejágazatot. Ez sem az én véleményem, hanem a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója állítja.

- Valóban nagyon éles a verseny, de azért a 2012-es számok is azt mutatják, hogy az import tej aránya folyamatosan csökkent, illetve a tejértékesítés, az exportra történő értékesítés aránya pedig emelkedett. És ugyanezek a tendenciák jelennek meg az idei első félév után is. Természetesen nagyon sok még a tennivaló. És az is az állattenyésztés arányának a növelése irányába hat, hogy az idei takarmányárak lényegesen kedvezőbbek, mint az előző évben voltak, és az önköltség oldalról ez mindenképpen egy kedvezőbb versenyhelyzetet teremt a takarmányfelhasználó ágazatoknak, és az állattenyésztés számára.

- Alapvetően eddig ugye folyadék tejről beszéltünk, de a feldolgozott termékek terén volt egy olyan nem túl hízelgő GFK-felmérés nemrégiben, hogy az idehaza forgalmazott feldolgozott tejtermékek hatvan százaléka külföldi előállítású. Tehát a hozzáadott érték is ott csapódik le. Ezen a téren várható-e valami változás? Gondolom, ez sokat jelentene azért a tejes ágazatnak.

- Valóban, szeretnénk hogyha az állattenyésztési termékek is minél nagyobb feldolgozottsági formában kerülnének a fogyasztókhoz. Erről szólnak a vidékfejlesztési programjainkon belül az élelmiszeripari feldolgozást segítő jogcímek. És úgy néz ki, hogy van esély arra, hogy még idén év végéig további élelmiszeripari feldolgozóipari fejlesztéseket segítő támogatási jogcímeket tudunk megnyitni. És ezzel párhuzamosan dolgozik a minisztérium azon is, hogy a 14-20 közötti időszak vidékfejlesztési jogcímeinél is megfelelő összeg álljon majd rendelkezésre. És nem feltétlen csak a VM-hez tartozó források, hanem más operatív programok tekintetében is, az élelmiszeripar fejlesztésére, pontosan annak érdekében, hogy magasabb feldolgozottság irányába tudjunk elmozdulni.

- Nézzünk egy kicsit szét a hazai tejfogyasztás terén! Mennyi tejet iszunk? Ez hogy viszonyul az európai átlaghoz? És hát ezen a téren vannak-e szemléletformáló kampányok?  Hiszen azt hiszem, hogy avval lehetne nagyon sokat elérni, hogyha a belső fogyasztást sikerülne megemelni.

- A tej és tejtermékeknél, hogyha tej egyenértékre számoljuk át ezt a fogyasztást, ez 152 litert jelent évente egy magyar állampolgárra vetítve. Ez az uniós átlag alatt van. Természetesen marketing tevékenységgel, az egészséges életmódra neveléssel ezen a fogyasztáson szeretnénk növelni. Ezeket a célokat szolgálja az iskolatej-program is, amelyben úgy néz ki, hogy a 2013-as 1,5 milliárd forintos támogatáshoz képest még további, mintegy 200 millióval növeljük az iskolatej fogyasztásnak a támogatását. És az igénybe vehetők jogkörét pedig az óvodásokra is kiterjesztjük.

(mr1-Kossuth Rádió - 180 perc - 2013.11.05.)