Több lábon kell állnia az agrárkivitelnek, amiben kiemelt szerepe lehet a keleti piacoknak - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A kínaiakat például érdekli a szarvasmarha embrió export is.
Egykor vagonszám vitték a magyar almát, zöldségeket, és húsárut a Szovjetunióba. A kommunista hatalomtól való eltávolodással, illetve annak felbomlásával azonban Magyarország kereskedelmi kapcsolatai is lanyhultak a térséggel. A hajdani üzletek újrakötésének esélyeiről Czerván György elmondta: az a világ megszűnt, amikor a keleti szomszéd a silányabb termékeknek is biztos felvevője volt. A volt szovjet piac azonban hatalmas, ezért hiba volna elfelejteni az ottani lehetőségeket, amelyek a magyar agrárium számára adottak – tette hozzá.
Az államtitkár az interjúban kiemelte: 2011-ben a mezőgazdaság teljesítménye a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumában nagyon jelentős volt, megközelítette a 40 százalékot. Ezzel az uniós csatlakozás óta a legnagyobb export árbevételt érte el az ágazat, 6,9 milliárd eurót, amiből 2,7 milliárd volt az aktívum.
A keleti piacok visszaszerzésért, illetve újabb szegmensek meghódításáért a kormányzat nagyon határozott agrárdiplomáciai offenzívába kezdett. Ennek része volt, amikor a közelmúltban Fazekas Sándor tárcavezető Moszkvában egy nagy élelmiszeripari kiállításon olyan tárgyalásokat folytatott nagy áruházláncokkal.
A megállapodások következtében elindult a kiváló minőségű magyar alma exportja, illetve több millió euró értékben tud az ország friss gyümölcsöt és zöldséget értékesíteni a keleti államba. 2011-ben ezen a téren 21 százalékos volt az emelkedés, de vannak még kiaknázatlan lehetőségek a magyar zöldség-gyümölcs termelők előtt. Emellett több mint száz magyar húsüzem és több tejfeldolgozó vállalat is lehetőséget kapott, hogy megjelenhessen az orosz piacon – tette hozzá Czerván György.
Az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a politikai nézetkülönbségek mennyire befolyásolják a volt szovjet piacra irányuló kivitelt, azt mondta: „üzletet nem csak barátokkal köt az ember, az a lényeg, hogy mindkét fél megtalálja a számítását.” Ez azért különösen fontos, mert Magyarország jelenleg a mezőgazdasági exportja és importja 80-90 százalékát az unióval bonyolítja, ami „egy lábon állást jelent”, ráadásul az EU-ban jelenleg válság, míg keleten növekedés van. Ehhez járul az is, hogy több keleti országban a magyarokat testvérnemzetnek tekintik, amiből tőkét kovácsolhatunk. Igaz ez a hatalmas méretű, olaj- és földgázkincse miatt fizetőképes Kazahsztánra is, amely a búzán kívül minden élelmiszer alapanyagból importra szorul - tette hozzá Czerván György.
A kivitelt a messzi országoknál a nagy távolság miatt nem célszerű tömegtermékekre alapozni, sokkal inkább a tudástranszferben, kutatóintézetek együttműködésében, állattenyésztési technológiák exportjában, műszaki, gépesítési segítségben érdemes gondolkodni. Ezen a téren nagyon komoly lehetőségei vannak Magyarországnak - mondta az államtitkár.
A kormányzat célja tehát, hogy nyisson a volt szovjet és arab piacok, valamint Kína irányába is, ahol szintén nagy az érdeklődés a magyar mezőgazdasági technológiák iránt.
A magyar-kínai mezőgazdasági munkacsoport május 23-i ülésén megállapították, hogy „nagyon szépen halad” a kutatóintézetek közti együttműködés, és az agrárkereskedelem is bővül, ha egyelőre nem is a kívánt mértékben. A lehetőségek azonban adottak, a kínaiakat érdekli a szarvasmarha embrió export, a mangalica vagy a magyar lótenyésztés – sorolta a potenciális kitörési pontokat a Vasárnapi újságban Czerván György.
(Forrás: Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság)
