Az idei év 51. hétében összesen 52,8 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által jóváhagyott támogatást kapnak a gazdák. Ennek oka, hogy jobban teljesít a magyar gazdaság, többek között a magyar mezőgazdaságnak köszönhetően, hiszen az első háromnegyed éves GDP-adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzetgazdasági növekedéshez, az kimagasló. Az első háromnegyed év alapján mintegy 22%-os volt a mezőgazdaság növekedése. Czerván György az MTV Ma Reggel című műsorában.
Mv: 53 milliárd forintnyi támogatást kaphatnak a gazdák - például baromfitartásra. Hogy még mire, erről már Barna beszélget. Köszönöm szépen! Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, jó reggelt kívánok, államtitkár úr!
Czerván György, államtitkár, VM: Jó reggelt kívánok!
Mv: Ugye ez az 53 milliárd, ez majdnem hatvanvalahány jogcímen van. Tehát ebben területalapú támogatás is benne van, ugyanúgy a tejtámogatás is, baromfi, tehát állatjóléti támogatások is. Érdekes, hogy ezt most, az év végén megkapják a gazdák. Ez nem volt jellemző, általában tavasszal kapták meg ennek nagy részét - és hát ugye a fizetési ütemezés miatt ez most jól jön. Ezt hogy sikerült most kifizetni?
Czerván György: Jobban teljesít a magyar gazdaság, többek között a magyar mezőgazdaságnak köszönhetően, hiszen az első háromnegyed éves GDP-adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzetgazdasági növekedéshez, az kimagasló. Az első háromnegyed év alapján mintegy 22%-os volt a mezőgazdaság növekedése. Ezen támogatási jogcímek egy része most esedékes év végén. Másik része, az általában valóban a tárgyévet követő évben szokott kifizetésre kerülni, például ilyen a baromfi-állatjóléti támogatás. Éppen tegnap találkoztam a Baromfi Termék Tanácsnak a vezetőivel, akik nagyon nagy örömüket fejezték ki. Ez a támogatás egyébként nagyrészt már megérkezett a gazdák, a gazdálkodók számlájára, úgyhogy úgy gondolom, hogy jókor jött.
Mv: Azt szokták mondani, hogy - Magyarországon legalábbis -, hogy ha a magyar mezőgazdaság jól teljesít, akkor maga a gazdaság is jól teljesít.
Czerván György: Így van, ezzel maximálisan egyetértek, és én is ezt mondom. A 2013-as év, ez ilyen lesz várhatóan, ilyen volt legutóbb a 2011-es is - és úgy gondolom, hogy ez mindannyiunk számára öröm.
Mv: Ha megnézzük ezeknek a támogatásoknak a struktúráját - én itt nem akarom fölsorolni, mert nyilván aki kapja, az nagyon jól tudja, hogy mire van, aki meg nem foglalkozik a mezőgazdasággal, annak meg csak egy taxatív felsorolás lenne. De mégis, melyek azok a támogatási formák, amelyek mindenképpen meghatározzák azt, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag egy váltáson menjen keresztül? Mint ahogy az az elmúlt néhány évben már megindult.
Czerván György: Legismertebb támogatási forma, az a területalapú támogatás, amelyből egyébként egy olyan 150-160 milliárd forintnyi összeget tudtunk kifizetni előleg...
Mv: Ez a bizonyos 69 ezer forint, ugye, hektáronként?
Czerván György: 69 ezer forint hektáronként, előleg formájában, illetve részfizetés formájában fizettük ki ezt az összeget. És a második részét, azt pedig január 23-án fogjuk majd megkezdeni, tehát a következő évben. A támogatások egy másik része - ezek százszázalékos uniós támogatások -, a másik része, az társfinanszírozott támogatás, ezek a pályázatos támogatások. Például megemlíteném az éppen most újra megnyíló állattenyésztés-korszerűsítési pályázati feltételeket. És a harmadik rész ilyen például az a baromfi-állatjóléti vagy a sertés-állatjóléti támogatás, vagy a tej nemzeti kiegészítő támogatása, amit szintén most fizettünk ki ezen a héten. Ezek pedig százszázalékosan nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások. A cél, az a jövedelem-kiegészítés, a jövedelem pótlása ezen támogatásoknak. Egyébként az összes támogatási rendszeren belül körülbelül nyolcvan százalék uniós forrás, és a maradék pedig hazai forrás.
Mv: Végeztem egy gyors kalkulációt, és azt néztem, hogy a magyar mezőgazdaság idei teljesítménye gyakorlatilag majdnem azt jelenti, hogy a tiszta jövedelem is egy 8, 9, 10, akár 11%-kal is növekedhet, ami a termelőknél megmarad. Jól számoltam?
Czerván György: Jól számolt, szerkesztő úr, az előzetes számításaink ezt támasztják alá. Tehát a nettó vállalkozói jövedelmek körülbelül tíz százalékkal fognak emelkedni az ágazatban, és a kibocsátási érték - ez gyakorlatilag a termelési volumen szorozva a termelői árakkal -, ez úgy néz ki, hogy rekordot fog dönteni az idei évben, minden korábbi összeget meghaladó teljesítményt fogunk elérni. A mezőgazdaság is jobban teljesít.
Mv: Ha a kibocsátása nő a mezőgazdaságnak, az agrár - inkább nem azt mondom, hogy mezőgazdaság, inkább azt mondom, hogy agárágazatnak, mert azért ebbe nagyon sok minden más is beletartozik. Szóval ez azt is jelenti, hogy a kivitelünk, az exportunk is növekszik. Itt még mindig fölvetődik az, hogy lesz-e ennek piaca.
Czerván György: Van piaca, többek között erről szól a keleti nyitás politikánk, ahol akkora volument nem is tudunk előállítani homogén mennyiségben/minőségben, mint amit bevenne ez a piac. Tehát nagyon fontos célunk, hogy az exportalapokat tovább tudjuk növelni. Egyébként tavaly ebben is rekordot értünk el, 3,6 milliárd euró volt az agrár-külkereskedelem aktívuma, ez a teljes nemzetgazdaságnak több mint a felét tette ki aktívum tekintetében. És úgy néz ki, hogy az idei évben - még csak az első kilenc havi adatok vannak meg - meg fogjuk közelíteni ezt a tavalyi rekordteljesítményt. Arra kell elsősorban ügyelnünk egyébként, hogy a volumen növelésén túl a szerkezete az exportunknak, az minél inkább a magasabban feldolgozott termékek irányába nőjön.
Mv: Ez konkrétan mely termékekre fókuszál?
Czerván György: Hát a legnagyobb tömegben a gabonaipari növények az exportalap. De az idei évben éppen egyébként a késztermékek - tehát a feldolgozott termékek - aránya, úgy tűnik, hogy magasabb lesz, mint a korábbi években volt.
Mv: Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, köszönöm, hogy itt járt nálunk!
Czerván György: Köszönöm szépen!
(MTI)
