A nettó vállalkozói jövedelem 9,6 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelésben tavaly 2012-höz képest − erről beszélt a lapunknak adott interjúban Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára közölte: egy hitelalap felállítását tervezik a finanszírozáshoz nem jutó, de életképes, kis üzemméretű vállalkozások részére.

− A magyar mezőgazdaság tavaly bizonyított: az 1,8 százalékos GDP-növekedéshez mintegy ötven százalékkal járult hozzá a harmadik negyedévben. A szokatlanul meleg időjárás és a csapadék hiánya nem veszélyezteti az idei terméskilátásokat?

− Az őszi vetésű szántóföldi kalászos kultúrák és a repce eddig jól teleltek, buja növekedésűek, jelenleg jó állapotban vannak. Amennyiben a szokatlanul meleg időjárás tovább folytatódik, és hó nélkül érkezik a hideg, ezeket az áttelelő kultúrákat is megviselheti a különös időjárás. A kertészeti kultúrák esetében is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenlegi mélynyugalmi periódus idő előtti megszakad, és akkor a fagyok komoly kárt okozhatnak az álló kultúrákban, szőlőben, gyümölcsösökben. Elmondható, hogy mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrák esetében fokozottan ügyelni szükséges a növényvédelemre, mert az enyhe tél nem segítette a kártevők, kórokozók elpusztulását. A termelés eredményességét továbbá a csapadék hiánya is veszélyeztetheti.

− Maradva a tavalyi évnél: rendelkezésre állnak már az utolsó negyedévi adatok a mezőgazdaság kibocsátásáról?

− A negyedik negyedévi GDP-adatokat márciusban közli a KSH. Addig a mezőgazdaság tavalyi teljesítményét elsősorban a mezőgazdaság számlarendszer alapján lehet elemezni, amely azonban az egész évre vonatkozik. Ennek előzetes eredményei szerint 2013-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó áron számított értéke 2265 milliárd forint volt, amely 4,2 százalékkal meghaladta az előző évi eredményt. (A növénytermesztési és kertészeti cikkek termelése 6,4 százalékkal, az élő állatoké 0,2 százalékkal, az állati termékeké 1,5 százalékkal nőtt.) Jelentősen javult a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége: a nettó vállalkozói jövedelem például 9,6 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. Ez a növekedés még látványosabb, ha az elmúlt három év adatait nézzük, ekkor ugyanis 73 százalék feletti volt a bővülés.

− Nemrég jelentették be, hogy hamarosan teljesül a “Földet a gazdáknak” program. Mikor írják alá az utolsó szerződést?

− Ugyan a 3000. haszonbérleti szerződést alig pár hete adta át a miniszter egy fiatal gazdálkodónak, azóta is gőzerővel folyik a meghirdetett állami termőföldpályázatokra érkezett jelentős számú (a kiírt pályázatokat háromszorosan meghaladó) anyagok értékelése. Terveink szerint a jelenlegi ütemtervet tartva január végére lehetőség lesz az 5000. haszonbérleti szerződés megkötésére, és a program várhatóan február végén történő lezárásakor közel 6000 földhaszonbérleti szerződéshez jutnak a helyben élő őstermelők, családi gazdálkodók. (Ebben már benne vannak a Nemzeti Park-igazgatóságok által meghirdetett és a haszonbérleti pályáztatásba bevont területek is.)

− Hol tart a honvédségi területek átvétele, mikor vonják be ezeket a programba?

− A honvédségi célra feleslegessé nyilvánított, több mint 7300 hektár földterület átadása az év végével megtörtént. Jelenleg folyamatban van ezen területek ingatlan-nyilvántartási rendezése, művelési ágba sorolása, majd ezt követően, terveink szerint az idei év első felében kerül sor a területek hasznosítására.

− Várható-e a gazdálkodók adminisztrációs terhének csökkentése?

− Ez ügyben már számos előrelépés történt eddig, elég csak arra gondolni, hogy a kertészek egyszerűsített eljárással használhatnak termálvizet. Hogy egy másik példát is említsek: az elmúlt év végén módosult a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet, ami a dokumentum kiállításáért és érvényesítéséért járó díjak eltörlését eredményezte. Mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sem tervezi, hogy az elmaradásokkal megemelje a tagdíját, így az őstermelőknek ténylegesen csökkenni fognak az adminisztrációs terheik.

− Indul a közös agrárpolitika (CAP) az unióban, mely hét év alatt 12,3 milliárd eurót biztosít hazánk számára. Mire számíthatnak a gazdák 2014-ben?

− Örvendetesnek tartjuk, hogy az idei évvel induló pénzügyi ciklusban az előző uniós pénzügyi időszaknál is több a mezőgazdasági ágazatokra fordítható pénz. Igaz, a jelenlegi év átmenetinek számít, az új szabályozás igazából csak jövő januártól veszi kezdetét. Így 2014-ben a tavalyi évhez hasonló támogatási keretek között tevékenykedhet az ágazat, a következő években viszont növekednek az erőforrások. A fejlesztési lehetőséget illetően továbbra is egyik prioritásunk az állattenyésztési és a kertészeti ágazat fejlesztése − a foglalkoztatás és jövedelem-előállítás szempontjából két igen fontos területről beszélünk.

− Terveznek-e további lépéseket az agrárium forrásigényének az enyhítésére?

− A már ismert intézkedések mellett − különböző kedvezményes hitelek, kamattámogatások és garanciavállalások, illetve a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása − a minisztérium innovatív pénzügyi eszközök alkalmazását tervezi a 2014−2020-as időszakban. Ezek keretében várhatóan 2016-tól uniós és hazai társfinanszírozású források bevonásával a mezőgazdasági alapanyag-termelő vállalkozások számára felállításra kerül egy hitelalap. Ez a forráshoz nem jutó, de életképes, kis üzemméretű vállalkozásokat célozza meg, részükre tervez kisebb összegű, hosszú lejáratú, kedvezményes feltételű beruházási hiteleket nyújtani. A hiteleket az alap saját kockázatra nyújtja, a hitelintézetek egyéb pénzügyi vállalkozások közvetítőiként vesznek részt a folyamatban. A közvetítők pályázat útján lesznek kiválasztva, a jelentős vidéki hálózattal rendelkezők előnyt élveznek.

(napi.hu,. 204. január 13.)