A csapadékos időjárás miatt két-három hetes késéssel kell számolni a tavaszi munkálatok elvégzésében. A 101 ezer hektárt elborító belvíz miatt eddig kilencezer hektárral csökkent az őszi vetésterület. A szaktárca szerint azonban jelen pillanatban teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy a belvíz önmagában élelmiszerár emelést eredményezne. Az időjárás remélt kedvezőbbre fordulása esetén ugyanis a kiesett idő a területek jelentős részén még behozható, elkerülve a jelentősebb hozamkiesést a tavaszi vetésű növények esetében. A hazai gabonatermelői árakat pedig alapvetően a világpiaci árak alakítják, amelyeket számos trend és hatás befolyásol. Az MTV Ma reggel című műsorában Feldman Zsolt helyettes államtitkár nyilatkozott.

- Kétségtelen, hogy a csapadékos időjárás miatt egy két-három hetes késéssel azért lehet számolni a korai vetésű növényeknél. Sokan azt mondták, főként termelőgazdák, hogy ők szinte megszokták már, hogy ilyenkor kétszer vetnek mindent. Valóban így lehet?

- Valóban, a tavasz sok tekintetben kiszámíthatatlan, volt olyan év, amikor azzal szembesültünk, hogy nem volt elég víz, és emiatt nem lehetett vetni, most pedig azzal szembesülünk, hogy két-három hetes késésben azért vagyunk, mert víz van a földeken. Ráadásul nagyon sok olyan terület volt és van is jelenleg az országban, ahova egyszerűen sárba nem lehetett a magokat elvetni, ez okozza a csúszást. A mostani hétvége és a várható kevesebb csapadék, jobb, naposabb idő azért optimizmusra ad okot.

- Mondhatjuk azt is, hogy szinte minden évben ugyanott van árvíz és ugyanott van belvíz, tehát ugyanazok a területek állnak víz alatt, vagy állhatnak víz alatt?

- Belvizes területeknél nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy ugyanazok a területek. Természetes, hogy minden gazdálkodó és minden érintett abban érdekelt, hogy ezeket a veszélyforrásokat, tehát a vízelvezetést minél inkább megtegye, ugyanakkor kétségtelenül sok szántóföldi terület - közel százezer hektár - belvíz alatt van. Bízunk abban, hogy ezek csökkenni fognak napról-napra.

- Beszéltünk már a korai vetésű növényekről. Egyet tudnak biztosan, vagy valamennyire biztosan, hogy a zöldborsónál lesznek áreltérések. Drágább lesz a zöldborsó, mert kevesebb a zöldborsó? Mire számítsunk?

- Hogy kevesebb lesz, minden bizonnyal igaz, hisz ezeket már el kellett volna vetni. Hogy mennyi lesz az ára, azt majd később meglátjuk, én ebbe nem mennék bele, de biztos, hogy néhány olyan kultúra esetében, mint árpa, vagy cukorrépa, amelyeknek már a vetés időszaka bekövetkezett ott késésben vannak a gazdák. Majd a kukorica és mindezek később jönnek, tehát a nagyobb termények, nagyobb kultúrák még most fognak a földbe kerülni. Intenzívebben kell dolgozni, sokkal gyorsabban, sokkal feszítettebb a tempó kint a földeken most jelen pillanatban.

- Ha mégis úgy alakul, akkor körülbelül mondta, hogy nem szeretne számításokba bocsátkozni, mennyivel lehet majd drágább, a kenyér, ha az őszi vetésű gabonákat nézzük, vagy akár a kukorica árát.

- Alapvetően, ha a gabonákat nézzük ott nem a kis kárpát-medencei gabonatermesztés határozza meg az árakat. Ott bizony Párizs, Chicago az, ami inkább az árakat befolyásolja. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt hogy majd az orosz, az amerikai terméskilátások fogják eldönteni, hogy mik az irányadó árak Magyarországon. Ehhez hozzá kell szokni, ez így működik jelen pillanatban. A másik oldalon, teszem hozzá, ha megnézzük a kenyeret, abban a búzának az ára a húsz százalék körüli. Tehát nagyon sok mindentől függ egy-egy élelmiszer ára, üzemanyagártól, az energián keresztül az alapanyagig.

- Mondta, hogy hozzá kell szokni. Azt hiszem, hogy ahhoz is hozzá kell szokni, hogy kajszibarack szinte soha nincs, vagy nem olyan minőségű, vagy nem olyan mennyiségű amilyet a magyar emberek megszoktak. Kajszibarackkal, őszibarackkal mi lesz a helyzet idén?

- Voltak fagykárok, térségi, regionális fagykárok. Ez sajnos a csonthéjasokat idén is sújtotta, de azt hogy ez mekkora lesz, a szakemberek is azt mondják várjuk meg, amíg a virágzás megindul, és akkor látni fogják, hogy mely fákon milyen termés várható. Tehát biztos, hogy volt fagykár, biztos, hogy az érintettek számára ez nagyon komoly bevételkiesést hozhat, ugyanakkor viszont, hogy mennyi lesz az országos mennyiség, és ebből milyen árak következnek, azt nem tudjuk. Annyit mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy ellentétben a búzával, vagy a gabonákkal, az időjárás sokkal közvetlenebb összefüggésben van az árakkal pont az ilyen gyümölcsöknél, ahol lényegében a hazai termelés határozza meg a hazai árakat. Tehát ha kevesebb lenne az eddigi fagykárok miatt az őszibarack, az biztos, hogy érezhető lesz magában az árakban, de nagyon komoly jóstehetségnek kell lenni annak, aki most akarja megmondani, hogy ez pontosan mit is fog jelenteni.

- Mint ahogy szinte minden évben így alakult. Hogy ha már azt mondjuk, hogy nem jósolunk, vagy jóstehetségnek kell lennie, az emberek mindig mindent a krumplihoz viszonyítanak, tehát a burgonya ár olyan meghatározó dolog, amely kihagyhatatlan az évek során, és szinte mindig drágul. Idén erről valamit tudunk-e már mondani?

- Az nem igaz, hogy minden évben drágul. Kicsit ilyen ciklikus...

- Százalékokkal azért, de igen...

- Most valóban nagyon sokat drágult. Nagyon fontos, hogy megpróbálják a termelők is valahogy stabilizálni a termelésüket. Tehát ne az történjen, hogy egyik évben keveset vetnek, mert előző évben olcsó volt és nem éri meg, utána a kevesebb vetésből jóval drágább termés jöhet ki, másik oldalon pedig, amikor pedig drága, utána mindig rengeteget vetnek, mondván, hogy jó üzlet volt a krumpli. Tehát ilyen szempontból a termelőknek is egy kiszámíthatóbb hátteret kell a piac működése szempontjából nyújtani, de mi azon vagyunk és erre biztatjuk is őket.

- Lépjünk mondjuk egyet nagyon röviden a hús felé. Takarmánynövények, mi várható idén?

- A gabonával összefüggésben jelen pillanatban azt látjuk, hogy a kukorica vetésterülete globális szinten nőtt, mi ezt nézzük ilyen szempontból, és a kukoricát pedig ezután fogjuk még, majd most indul meg a vetése. Egyelőre bizakodóak és optimisták vagyunk, mert a hazai magok még nincsenek a földben, globálisan pedig a vetésterület növekedését láttuk. Egyelőre mindenki csak nyugodtan, mindenféle pánikreakciók nélkül gondoljon a jövőre, a gazdálkodók végezzék a dolgukat és, ha a jó Isten is kegyes lesz és nem egy aszályos, forró nyarat kapunk, amely mondjuk 2012-ben bekövetkezett, akkor optimisták lehetünk a kukorica betakarításnál és ezután pedig a takarmányok tekintetében.

(MTV, Ma reggel, 2013. április 15.)