Tavaly drasztikusan, közel 40 százalékkal csökkent a tej importja, miközben 10 százalékkal nőtt a hazai tej értékesítése - tudtuk meg Czerván Györgytől. A vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint ez részben annak köszönhető, hogy a minisztériumnak sikerült rávennie a nagy üzletláncokat a magyar tejtermékek nagyobb mennyiségű, és a külföldi tejhez hasonló árazással történő értékesítésére.

- Megint a megszokott menetrend? A tavalyi aszályos év után most az árvíz és a belvíz okoz majd károkat a mezőgazdaságban?

- Múlt év augusztusa óta úgy tűnik, hogy a természet előbb-utóbb visszaadja mindazt, amit korábban elvett. Sok hó hullott a folyóink vízgyűjtőterületén, ha szerencsénk van, akkor nem egyszerre fog a nyakunkba zúdulni ez a víztömeg. Január végéig 250 milliméternyi csapadék esett az országban, viszonylag jó elosztásban, ez a sok éves átlaghoz képest jobbnak mondható. Ehhez várhatóan még 100 milliméternyit tesz majd hozzá a februári adat. Az őszi vetésű növények állapota 60-70 százalékban kimondottan jónak ígérkezik - tavaly ilyenkor pont fordított volt a helyzet. De a gazdák azt szokták mondani: sokat alszik még kint a termény betakarításig.

- A gazdaságpolitikusok most abban reménykednek, hátha megmenti az idei GDP-t a mezőgazdaság. A leköszönő nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György szerint a múlt évi visszaesés részben az aszálynak tudható be.

- Míg 2011-ben az 1,7 százalékos bruttó hazai termék növekedéséből 0,9 százalékot a mezőgazdaság adott, ezt a teljesítményt tavaly a rendkívüli aszály miatt nem sikerült megismételni. Az adatok mégis azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság a korábbinál jobban teljesít: az uniós csatlakozás óta sosem volt ilyen jó éve az agráriumnak. A múlt év első 11 hónapjában 7,4 milliárd eurót is meghaladta a mezőgazdaság exportbevétele, miközben az import nem növekedett az előző évhez képest. Így az egyenleg 3,4 milliárd eurós aktívumot mutat, ez a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának mintegy 40 százaléka. Az export 83 százaléka az Európai Unióba megy, de az import 92 százaléka is onnan jön. A baj csak az, hogy az export szerkezetében igen magas, 46 százalékos a nyersanyagok aránya, miközben a késztermékek aránya 47 százalékos az importon belül. A feladat adott: el kell érni, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket vigyünk a külpiacainkra.

- Ehhez elvileg a segítség is adott: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszakában hazánk 1,9 milliárd euróval, azaz 500 milliárd forinttal kap többet vidékfejlesztésre és agrártámogatásra. Kérdés, hogy mihez képest?

- Magyarországnak 2007 és 2013 között 10,4 milliárd euró jutott vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra. Miközben 2014 és 2020 között az EU teljes büdzséje 3,5 százalékkal csökken, s a közös agrárpolitikai célokra pedig 11 százalékkal jut majd kevesebb, ehhez képest hazánk közel 20 százalékkal többet kap, összesen 12,3 milliárd eurót. Bár a torta kisebb, nekünk mégis nagyobb szelet jut: a közös agrárpolitikában 2,36-ról 3,19 százalékra nő a Magyarországra jutó támogatások aránya.

- Ezt még a szocialisták is elismerik, de sietve hozzáteszik: míg korábban 5 milliárd eurót adott az unió Magyarországnak vidékfejlesztésre, ez most jó, ha eléri a 3,5 milliárd eurót.

- 3,86 milliárd volt valójában az az 5 milliárd euró 2007 és 2013 között, ami most kicsivel 3,5 milliárd euró alatt lesz a következő hét évben. Új lehetőség viszont, hogy a kohéziós alapok forrásait bizonyos keretek között vidékfejlesztési célokra is fordítsuk. E módszer révén akár több pénzt is lehívhatunk, mint amennyit az unió a vidékfejlesztésre szánt keretünkből elvett. Magyarország nettó haszonélvezője az Európai Uniónak: azaz több támogatást kap, mint amennyit befizet. A következő pénzügyi ciklus egyenlege 25 milliárd eurós többletet mutat. Tőlünk csak két tagállam kap többet: Lengyelország és Románia. Ha egy főre vetítve nézzük, akkor Litvánia után a második helyen vagyunk.  Ez 2512 eurót, 712 ezer forintot jelent fejenként.

- Az idei év az első, amikor a magyar gazdák elérik a 100 százalékos támogatás-kifizetési szintet. Ez azt jelenti, hogy most már ők is ugyanannyit kapnak, mint a németek vagy a franciák?

- Nem. A francia és a német gazdák továbbra is több uniós támogatásban részesülnek. Minden tagország azért harcol, hogy minél jobb pozíciót érjen el és minél több támogatást szerezzen meg. Magyarország az uniós csatlakozáskor, 2004-ben az országot megillető agrártámogatásnak - a nemzeti borítékban lévő összegnek - csak a 25 százalékát kaphatta meg, ami emelkedett fokozatosan 100 százalékra emelkedett. Ez a támogatottsági szint az unió 27 tagállamának átlagához képest már csak néhány euróval marad el. Most azért harcolunk, hogy a termeléshez kötött, tehát a mezőgazdasági termelést közvetlenül ösztönző támogatások körébe a sertés- és a baromfiágazat is fölkerülhessen.

- A K-monitor szerint 2011-ben a magyarországi agrárvállalkozások mindössze 1 százaléka kapta a támogatások 40 százalékát, egytizedük pedig a pénzek háromnegyedét. A harminc legtöbb támogatásban részesülő 30 cég pedig néhány ismert nagyvállalkozóhoz kötődik.

- Az uniós dotációkon belül a legjelentősebbek a területalapon nyújtott támogatások. Nyilvánvaló, hogy ha valaki nagyobb területen gazdálkodik, akkor több pénz illeti meg. Valószínűleg Ön is hallott róla, hogy Nagy-Britanniában például rendre Erzsébet királynő kapja az egyik legtöbb uniós támogatást a földbirtokai után. Magyarországon ugyan nincsenek királyi nagybirtokok, de szép számmal vannak olyan gazdaságok, amelyek 10 ezer hektárnál is nagyobb földterületet művelnek. A területalapú támogatások esetében a gazdaságokat nem lehet diszkriminálni méret alapján. A jövőre nézve ugyanakkor a birtokok méretének az új földtörvény felső korlátot szabna és az Európai Unió is lefölözné a legnagyobb mezőgazdasági üzemek közvetlen támogatását. Megítélésem szerint akár támogatásokról, akár birtokpolitikáról van szó, ösztönözni kell a nagyobb hozzáadott értéket teremtő és munkaerő-igényes termelést, így az állattenyésztést vagy éppen az öntözés alkalmazását. Állat és állat között nincs különbség, akár nagygazdaságban, akár kisgazdaságban nőjön is fel.

- Pedig most a háztáji támogatásán dolgozik a kormány.

- Valóban létrehoztunk egy “háztáji gazdálkodással” foglalkozó munkacsoportot. A háztáji alatt mi a ház körüli gazdálkodást értjük. Régebben a falusi házaknál disznót tartottak, baromfi volt az udvaron, s nem fűvel vetették be a kertet, mint manapság szokás. Mára felnőtt egy vagy talán több olyan nemzedék is, amelyik ha akarna, már akkor sem tudna visszatérni ehhez. Egyszerűen azért, mert már nem tudják, mikor kell a zöldborsót a kiskertben elvetni, vagy a malacot beállítani. Ezt a tudást szeretnénk visszahozni, melyhez szakmai segítséget, tanácsadást és támogatást is adnánk. Erre a célra még nincs elkülönítve konkrét összeg.

- S az élelmiszer áfájának csökkentésére lesz? A hírek szerint a kormány a napokban tárgyalhatja meg az erről szóló előterjesztést.

- Eddig a költségvetési hiány 3 százalék alatt való tartása mindig elsőbbséget élvezett, s ez nem hagyott mozgásteret az áfa csökkentésére. Pedig az egyik legfőbb célunk a feketegazdaság elleni küzdelem, mivel az agrártermékek majd mindegyikénél igen jelentős a feketegazdaság aránya. A húságazatban szakértők szerint minimum 40 százalékos, de nem sokkal jobb a helyzet a többi szektorban sem. Egyelőre a gabonafélék és az olajos növények esetében sikerült bevezetnünk a fordított áfarendszert, s az eddigi tapasztalatok kedvezőek: a kombájnok mellől eltűntek a táskás emberek, visszaszorultak az exportnak látszó és a fiktív ügyletek. Ezért április elsejétől az élősertésre és a hasított félsertésre, input oldalon pedig a takarmánykeverékekre is kiterjesztjük a fordított áfázást. Az élelmiszerek áfájának csökkentésére a Nemzetgazdasági Minisztériummal különböző csomagokat állítunk össze a Kormány számára. Erre azért van szükség, mivel az áfa csökkentése - minden pozitív gazdasági hatása ellenére - rövidtávon bevételkiesést okoz az államkasszában, amely a sertéshús esetében például 20 milliárd forintos nagyságrendű. De ha már a kormány meglépte a rezsicsökkentést, jó lenne elérni, hogy a lakosság a megmaradó pénzt ne plazmatévére költse, hanem egészséges magyar élelmiszerekre.

- Az áfa csökkentése segítséget jelentene az állítólag összeomlás szélén lévő tejágazatnak is?

- Az ágazat egyáltalán nincs az összeomlás szélén. Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedett a tej felvásárlási ára, a tejtermelők pedig jelenleg is négy jogcímen kapnak támogatást. A fogyasztóknak és a termelőknek egyaránt jó hír, hogy 2012-ben drasztikusan csökkent a tejimport: a két literesnél kisebb kiszerelésű folyadéktej esetében mintegy 40 százalékkal. Ezzel szemben 10 százalékkal nőtt hazai tej értékesítése - a 1,5 százalékos zsírtartalmú, dobozos kiszerelésű tartós tej esetében például több, mint 50 százalékkal.  Ez a kedvező fejlemény főként annak köszönhető, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnak sikerült elérnie a nagy üzletláncoknál, hogy állítsák le az importtejet és trappista sajtot népszerűsítő kampányaikat, s működjenek közre a hazai tejtermékek nagyobb mennyiségű értékesítésében. Tavaly nyáron pedig életbe lépett a diszkriminatív árazás tilalma is, melynek eredményeként azonos termékek esetében az üzletláncok már nem alkalmazhatnak más-más árrést a magyar, illetve a külföldi árura.

(Heti Válasz, 2013. március 7.)