Év elején, amikor a gazdák tervezik az évet fontos tudni, hogy milyen támogatásokkal és kormányzati segítséggel számolhatnak. A Magyar Állattenyésztők Lapja ezzel a témával kapcsolatban az egyik legilletékesebb és legtöbb információval rendelkező szakpolitikust, Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt kérdezte meg.
Ön számtalan alkalommal kijelentette, hogy a kormány elkötelezett az állattenyésztés fejlesztésében. Ezt a célkitűzést milyen intézkedésekkel próbálják 2013-ban megvalósítani?
A szaktárca prioritásként kezeli az állattenyésztés megerősítését, a két fő ágazat egészségtelen arányának helyreállítását. Az világosan látható, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdaságának növekedéséhez akkor is, amikor olyan nehéz évet zárunk mint a tavalyi volt. Az agrár export-import egyenleg így is előreláthatólag rekordot fog elérni. 2011-ben összességében jó éve volt az agráriumnak és az ágazat a GDP növekményben meghatározó szerepet játszott. Bízom benne, hogy az idei év időjárása nem lesz olyan szélsőséges, mint a tavalyi, és ez jobb, illetve nagyobb mennyiségű termést, továbbá kisebb árkilengéseket eredményez majd. A támogatási előirányzatok meghatározásakor szem előtt tartottuk az állattenyésztők helyzetének javítását. Sikerült elérni, hogy a szűkös költségvetési lehetőségek ellenére idén is fizethessünk mintegy 19 milliárd forintnyi top-up támogatást, melynek döntő hányadát a húsmarha- és juhtartók továbbá a tejtermelők kapják. Ennek fajlagos értéke ugyan kisebb lesz a 2012. évi összegeknél, azonban a kérődző szerkezet-átalakítási támogatással együtt az anyatehén tartók kétszer, a juhtartók pedig háromszor több pénzt fognak kapni egy-egy jogosult állatra vetítve, mint 2012-ben. A top-up támogatások pontos összegeiről az ünnepek előtt jelent meg a VM rendelete. További jó hír, hogy a korábbi várakozásainkkal ellentétben ezen ágazatokban idén tavasszal is lesz lehetőségünk új top up támogatásokat meghirdetni, ami jelentős többletforrást biztosít az érintett gazdálkodóknak. Látva a piaci folyamatokat és ezen ágazatok jövedelmezőségét, e két szektor szereplői ezt a jelentős támogatás-növekményt szinte teljes egészben fejlesztésekre tudják majd fordítani.
Például telepkorszerűsítésre, amire óriási igény van. Ezt mutatja a legutóbbi telepkorszerűsítési pályázatra beérkezett több mint ezer kérelem 130 milliárd forintnyi támogatás igénye, ami az eredeti lehetőség háromszorosa. Sikerült e bővíteni a rendelkezésre álló keretet, illetve hogy halad az ÚMVP források lekötése és fölhasználása?
Érzékeltük, hogy az állattenyésztők egy része akar és tud is újabb beruházásokat megvalósítani, ezért mindent megmozgattunk annak érdekében, hogy az eredeti keretet bővíteni tudjuk. Annál is inkább, mert ebbe az idén záruló hétéves programba már nem fog beleférni több ilyen jellegű pályázati kiírás. Úgy gondolom, komoly eredmény, hogy az MVH végül 792 támogatási kérelmet hagyott jóvá, összesen 80,9 milliárd forint összegben, ami az eredetei keret duplája. Az ÁTK IV. beruházások több mint negyede a sertéságazat fejlesztésére irányul. Az ÚMVP keretében rendelkezésre álló több mint 1300 milliárd forint majdnem fele, 47 százaléka, az I. tengelyen belül került és kerül felhasználásra. A 2012. decemberi adatok szerint ezen és a második tengelyen valósult meg a teljes forráslekötés. A kifizetés e két tengelyen folyik a leggyorsabb ütemben, hiszen az I. tengely lekötött keretének 56, a kettes tengelynek 69 százalékát utalta át eddig az MVH a gazdáknak. Fontos kiemelni, hogy a kettes tengely forrásainak is jelentős része az állattartókhoz kerül, elsősorban az AKG-s gyepgazdálkodási célprogramokon keresztül. Az eljárások érzékelhetően gyorsultak, hiszen míg 2010-ben átlagosan másfél évet kellett várni a támogatási határozatokra, addig ma ez 3-6 hónapra mérséklődött. A kifizetési kérelmekre hozott döntésekről a korábbi 6-9 hónap helyett mindössze két és fél hónap után értesülnek a termelők. Az MVH 2010 júniusa óta 1328 milliárd forint uniós és nemzeti támogatást fizetett ki a gazdáknak és 200 milliárd „befagyott” forrást tudtunk felszabadítani új lekötésekhez.
Tavaly a sertéstartók egy újabb rossz évet voltak kénytelenek zárni. Az utóbbi 10 évben alig volt olyan esztendő, ami jónak volt nevezhető az ágazat szempontjából. A sertéságazati stratégiát ugyan tavaly meghirdette a kormány, azonban a piac erre nem volt tekintettel és mind több sertéstartó kénytelen veszteséggel túladni a hízókon vagy felhagyni a termeléssel. Milyen kormányzati segítségre számíthatnak idén az ágazat szereplői?
A sertéságazat támogatására csak nagyon korlátozott lehetőségeink vannak az uniós jogszabályok miatt. Az állatjóléti támogatást tavaly, az uniós szabályok adta maximális mértékben, 20 százalékkal sikerült megnövelni, továbbá előre hoztuk három negyedév kifizetését. Összesen így 2012-ben a sertéstenyésztőknek mintegy 10 milliárd forintot fizettünk ki ezen a jogcímen. Amióta ez a támogatás fut, ilyenre még nem volt példa. Sajnálatos, hogy a takarmányárak elszabadulása és az év utolsó harmadában visszaeső felvásárlási árak okozta jövedelem-veszteséget ez sem tudta teljesen kompenzálni. Tavaly sikerült megemelni a gazdák által csak 148-asnak nevezett állategészségügyi vizsgálatok hatósági díjára adott támogatás, valamint az állati hulla és hulladék elszállításra, megsemmisítésre nyújtott támogatás kereteit olyan mértékben, hogy nem kellett évközben forráskimerülés miatt felfüggeszteni őket. Ezek a támogatások idén is igényelhetőek, a keretet pedig úgy terveztük meg, hogy kitartson egész évben. A sertésstratégia idei intézkedéseire 2,6 milliárd forintot különített el a kormány, amelyből elsősorban marketing, tenyésztési és kutatási programokat fogunk finanszírozni. Elküldtük Brüsszelnek az élősertés és a hasított félesertésekre, továbbá a legfontosabb inputnak számító takarmányokra vonatkozó fordított áfa kérelmünket. Egyeztetések folynak az Nemzetgazdasági Minisztériummal további lehetőségekről, amivel a sertéstartók likviditását segíthetjük és a költségvetés helyzetének függvényében továbbra is napirenden van az áfa csökkentése. Az új finanszírozási lehetőségek közül kiemelném az MFB agrár-forgóeszköz hitel még kedvezőbb feltételekkel történő átalakítását, ami 50%-os kamattámogatást, futamidő és türelmi idő hosszabbítást tartalmaz. Ugyancsak hamarosan indul az MFB termőföldvásárláshoz kapcsolódó, hiánypótló, kedvezményes hitelkonstrukciója is.
A KAP következő hét éves ciklusában az állattenyésztés és benne a sertéságazat támogatására milyen lehetőségek lesznek?
A 2014-2020-as KAP sarokszámairól februárban lehet leghamarabb döntés. Ezt követően kezdődhetnek a tárgyalások a nemzeti hatáskörben felhasználható, termeléshez kapcsolt közvetlen támogatási keret mértékéről, ami most úgy tűnik, a nemzeti boríték legalább 10 százalék lesz. Mi azonban ennél nagyobb arányt szeretnénk elérni; valamint azt, hogy ennek felhasználásáról a tagállamok szabadon dönthessenek. Amennyiben lehetőség nyílik szabad tagállami listák megalkotására, akkor a sertés és baromfi ágazatok is bekerülhetnének a kedvezményezett körbe. A vidékfejlesztési pillér forrásaiból a következő hét évben is szeretnénk jelentős uniós forrást biztosítani olyan, versenyképesség növelését célzó beruházásokra, mint a jelenleg is futó telepkorszerűsítési pályázatok. Bíztatónak tartom továbbá azt, hogy a differenciált alaptámogatásra vonatkozó javaslatunkat nemcsak az új tagállamok, de a régiek közül is több ország támogatja. Ennek értelmében nem azonos értékű alaptámogatást kapna a csak növénytermesztő vagy az állatot is tartó gazda. Lényegében ez azt jelentené, hogy az állattenyésztő ágazatoknak nyújtott top-up támogatások 2014. után is részben továbbvihetők lennének.
A tejtermelők csak egy kicsit vannak könnyebb helyzetben a sertéstartóknál. Nekik milyen bíztató hírei vannak?
A tejtermelők esetében is igyekeztünk az uniós jogszabályok és az ország költségvetése által szabott lehetőségeket maximálisan kihasználni. Ennek eredménye, hogy év közben többször is emelni tudtunk az év elején betervezett top up támogatási összegen, ami így végül a 4 Ft/kg helyett 5,8 Ft/kg lett. Ez összességében 3,4 milliárd forint többletjuttatást jelent az ágazatnak. Ez az összeg egyrészt az idei évről 2012-re előrehozott és kifizetett 1 Ft/kg, valamint a tavalyi top-up két alkalommal (egyszer 60, majd 20 fillérrel) történő kiegészítéséből áll össze. Idén az „Igyál tejet program” keretét tovább tudtuk emelni, ami így eléri a 1,5 milliárd forintot, továbbá bővítettük a programba bevonható termékek körét. Idén már laktózmentes tejet is kaphatnak a gyerekek a program keretében, továbbá bővül a 100 százalékos támogatásban részesülő önkormányzatok száma. A többi új tagállammal közösen elértük, hogy 2013-ban is lehessen tej top up támogatást meghirdetni. A tej állatjóléti támogatás kifizetését jogi okok miatt tavalyról az idei év második felére kellett halasztani. Ezen a jogcímen tejtermelő tehenenként akár 30-33 ezer forintot is igényelhetnek a gazdák. A különleges tejtámogatás folytatódik idén is, aminek mértéke tejkilónként 9 forint körül alakul. A 2012. évi támogatás felét még októberben előlegként kifizettük. A három jogcímen összességében mintegy 15-19 Ft/kg támogatásra számíthatnak idén a tejtermelők.
Tavaly augusztusban kiderült, hogy idén szeptember 18-22. között lesz OMÉK. A gazdák örültek a bejelentésnek és annak, hogy ez időben megtörtént, így lesz elég idő a tisztességes fölkészüléshez. Sajnos ennél sokkal többet azóta sem tudtunk meg. Vannak-e új fejlemények OMÉK ügyben?
Az OMÉK szervezése az Agrármarketing Centrumon keresztül a Magyar Turizmus Zrt-hez került. A vidékfejlesztési tárca a szakmai felügyeletet látja el. Az előkészítő tárgyalások első körén vagyunk még csak túl házon belül, így az állattenyésztő kiállítókat érdeklő részletekről még nem tudok beszámolni. Jó hír, hogy az idei évre betervezett közösségi marketing büdzsé összege 3,1 milliárd forint, aminek része az OMÉK megszervezése is. A kiállítás díszvendége Oroszország és Kazahsztán lesz. Mindkét ország hatalmas felvevő piacot jelent a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek, így nagy öröm számunkra, hogy elfogadták a felkérést. A tenyészállat-bemutatók és ehhez kapcsolódó közönségprogramok szervezésében számítunk a Magyar Állattenyésztők Szövetségére és tagszervezeteire.
Az új földtörvény tervezete sok állattenyésztő aggodalmát kiváltotta. Szakmai módosító javaslatainkat eljuttattuk a tárcához. A törvény vitáját februárra tolták ki. Ez azt is jelenti, hogy az állattenyésztők észrevételeit figyelembe veszik a jogszabály végleges változatában?
A földtörvény az elmúlt húsz év egyik legfontosabb jogalkotási hiányosságát pótolja és széles társadalmi rétegeket érint, ezért is övezi nagy figyelem. Az állattenyésztők észrevételei is ott vannak a sok beadott módosító indítvány között. Úgy tűnik, abban konszenzus van a kormánypártokon belül, hogy a terület korlátot az állattartók esetén állategységenként 2 hektárral meg lehet toldani és a sokat vitatott foglalkoztatási előírások is enyhülni fognak az eredetei változathoz képest. A készülő jogszabály kétharmados törvénnyé emelésével is a gazdák elvárásainak tettünk eleget. A földtörvényen kívül előkészítés alatt vannak az üzemszabályozásról szóló, valamint a mezőgazdasági integrációkat szabályozótörvények, melyek együtt fogják új alapokra helyezni a mezőgazdasági termelés jogi kereteit hazánkban.
2012. évi top-up támogatások összegei
Hízóbika 19 500 Ft
Anyatehén 39 600 Ft
Extenzifikációs 7 300 Ft
Tejtámogatás 3 Ft/kg*
Anyajuh 560 Ft
Kiegészítő anyajuh 440 Ft
KAT anyajuh 1 990 Ft
Anyajuh de minimis 1 900 Ft
Anyakecske de minimis 3 000 Ft
*: összes kifizetés 2012-ben: 5,80 Ft/kg
(Magyar Állattenyésztők Lapja, 2013. január)
