Czerván György az MTV Ma Reggel című műsorában.
- Államtitkár úr, miközben itt szociális intézkedést várt a politika az élelmiszeráfa-csökkentéssel kapcsolatban, azt látjuk, hogy egy munkavédelmi akcióterv részeként létrejött intézkedés alakult ki az élősertés és a félig feldolgozott sertésáruk esetében. Amely ráadásul a feketekereskedelemnek a megakadályozására is szolgál. Hol van a feketekereskedelem az élősertés ágazatban?
-Valóban, a munkahelyvédelem volt a legfőbb célja ennek az intézkedésnek, és a feketegazdaság fehérítése. A sertéságazatban különböző szakértői vélemények alapján húsz-harminc-, sőt a negyvenszázalékos mértéket is elérheti a feketegazdaság aránya. Gyakorlatilag számla nélkül mozog a sertésállomány egy része. Ez összefügg azzal, hogy Magyarországon 27% jelenleg az áfa, ami jövő január eggyel öt százalékra, tehát 22 százalékponttal csökkenni fog. A környező országokban az élőállat - sertés - áfája olyan kilenc-tíz százalék körül mozog. Ez egy nagy csábítás volt a csalásra.
- Tehát gyakorlatilag 17%-ot vissza lehetett igényelni úgy pluszban, hogy azt zsebbe is rakhatta...
- Igen.
- vagy akár mind a 27%-ot.
- Vagy miután számla nélkül mozgott, eleve elkerülte az adózást. Ez ellen próbálunk föllépni, és a sertéságazat az, amivel kezdeni szeretnénk. Nem véletlen, hogy a sertésstratégiánkat is ezen a területen alkottuk meg, itt van a legnagyobb probléma.
- A magyar sertéstenyésztés fellendülését is várják ettől. Tehát azáltal, hogy munkahelyek menekülhetnek meg az ötszázalékos áfa miatt, részben a feldolgozásban a magasabb feldolgozási szintek elérésében is teremthetnek munkahelyeket, másrészt a nagyobb mennyiségű sertésállomány. 1989-ben Magyarországon tízmillió sertés volt, ma hárommillió sertés van.
- De még 2002-ben is hatmillió sertés volt!
- És most hatmillió a cél, ugye?
- Most újra hatmillió a cél, ezt szeretnénk elérni, és még nem utolsó sorban az is célunk, hogy a tisztességesen gazdálkodókat meg tudjuk védeni, mert olyan versenyhátrányban voltak már a számla nélküli forgalmazókkal szemben, hogy már tényleg elviselhetetlen volt.
- Az áfa mellett milyen egyéb támogatásra számíthatnak a magyar sertéstenyésztő gazdák?
- Azt tudni kell, hogy a sertéságazat a baromfival együtt a közös agrárpolitikának a mostohagyereke, nagyon nehezen támogatható, úgynevezett laza piaci szabályozású területnek minősül. Ebben nagyon jelentős változás nem lesz a jövőben sem, de nemzeti forrásokból, tehát saját hazai költségvetésből eddig is igyekeztünk az ágazaton segíteni.
- Na itt álljunk meg egy pillanatra, államtitkár úr. Tehát ez azt jelenti, ugye azt mondja, hogy az Unió nem szereti ezt az ágazatot, ezért nem támogatja?
- Az Unió azt mondja, hogy a piac megoldja a sertés- és a baromfiágazat kérdéseit.
- Dániában.
- igen... szemben mondjuk a kérődzőkkel, akik támogathatók különböző szerkezetátalakítási konstrukciók keretében. Éppen ezért próbáljuk nemzeti költségvetésből kompenzálni ezt a megkülönböztetést. Például az állatjóléti támogatásokkal, amelynek egyébként a keretét tavaly húsz százalékkal megemeltük az idei költségvetésben, a jövőre tervezendő költségvetésben is ekkora összeggel számolunk.
- Ez mekkora, hány milliárd forint?
- 12 milliárd forint a sertés és a baromfira. Ennek körülbelül a hatvan százaléka sertést érintő forrás, sőt egy magasabb keretet szeretnénk Brüsszellel engedélyeztetni, hogy a mindenkori költségvetés legyen csak a szűk keresztmetszete annak, ne pedig az, hogy nincs engedélyeztetve Brüsszelnek a támogatás.
- Államtitkár úr, hogyha csak a sertésre vesszük ezt a 12 milliárd forintot, akkor ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag, ha van hárommillió sertés Magyarországon, akkor egy sertésre évente négyezer forint jut.
- Éppen ezért szeretnénk az ágazat, a sertés piacra jutását támogatni a sertésprogramunk keretén belül, ahol a tenyésztési alapoktól kezdve kutatás, a teljesítményvizsgálat, sertésmarketing eszközökkel szeretnénk növelni az ágazatban a jövedelmezőséget, mert nyilván akkor lesz felfutása ennek az ágazatnak, hogyha jövedelmező lesz. Jó hír az állattartóknak, az abrakfogyasztóknak, hogy az idei évben jobb volt, jobb lesz a kukoricatermés - ugye még folyik a betakarítása -, tehát olcsóbb lesz majd a takarmány önköltsége, és olcsóbban kerül majd ez be a sertés önköltségébe, és a keleti piaci nyitás is olyan külkereskedelmi pozíciókat jelenthet az ágazatnak, amelyek mindenféleképpen kedvezőek lesznek.
- Igen, de a keleti nyitásba azért azt is bele kell venni, hogy az orosz piac, amelyik eddig bármit átvett, vagy a szocializmus idején bármit átvett a KGST keretén belül, az most már inkább a luxustermékek felé, és a magas feldolgozottságú termékek felé mozdul el. Tehát az, hogy Magyarország jó minőséget tudjon kiszállítani, az nem félsertés, hanem szalámi.
- Így van, a húskészítmények minősége nagyon fontos. Az orosz piac jó piac, fizetőképes, de minőséget vár el, szemben a régi időkben elkövetett dolgokkal.
- Minőséget és mennyiséget. Mennyiség is lesz?
- Mennyiség is lesz. Nyilván Magyarország nem egy akkora ország, hogy hatalmas tételeket tudunk tömegtermékek tekintetében kiszállítani. Éppen ezért fontos, hogy az élelmiszeripart, a feldolgozóipart is tegyük helyre. Most többek között azzal támadnak bennünket itt az áfacsökkentés kapcsán, hogy ez csak a feldolgozóiparnak segít. Önmagában ez sem lenne baj szerintem, de én úgy gondolom, hogy a termelés lefutásának is segít, tehát vannak lehetőségeink ezen a területen.
(MTV, Ma reggel, 2013. november 11.)
