Fazekas Sándor miniszter a Víz Világnapja alkalmából a Vajdahunyadvárban tartott kitüntetés előtt mondott ünnepi beszédet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
„Víz a városokért, városok a vízért.” Ezzel a jelmondattal ünnepel minden nemzet a Víz Világnapján. Az öröm mellett ma a szolidaritásunknak is hangot kell adnunk, ezért engedjék meg, hogy az ünnepség kezdetén mindannyiunk nevében kifejezzem a magyarok együttérzését a japán néppel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A víz jelen van a népszokásainkban, az ünnepeinkben, a költészetünkben, a dalainkban, és történelmünkhöz is olyan szorosan kötődik, hogy gyakorta adott sorsfordító hősöket Magyarországnak:
A Dunán átívelő Lánchíd, a gőzhajózás és a folyók szabályozása mind szorosan kötődnek a reformkori Magyarország kimagasló egyéniségeihez, köztük Vásárhelyi Pálhoz, vagy gróf Széchenyi István életművéhez. Velük együtt felidézhetjük Wesselényi Miklós alakját, aki életeket mentett az 1838-as pesti árvíz idején.
De, ha kicsit messzebb kalandozunk történelmi emlékezetünkben, akkor megemlíthetjük akár I. András katonáját, a Búvár Kund néven elhíresült Zotmundot is, aki a Pozsonyt ostromló III. Henrik hajóit elsüllyesztve egymaga visszavonulásra kényszerítette a német-római császár seregét.
A tiszta víz megújító erejére ma is szüksége van Magyarországnak, Európának, a világnak. De sokkal jobban meg kell becsülnünk a vizet, mint eddig! Ez az elem évmilliókig képes volt alakítani a földet, éltetni az élővilágot az ember segítsége nélkül, viszont az ember legfeljebb néhány napig bírja ki nélküle.
A harmadik évezred elején a víz természeti ereje egyre inkább gazdasági erővé válik; a tiszta, édes víz kontinensek jövőjét képes meghatározni.
Átgondolt tervezésre, előrelátásra, magasan képzett szakemberekre, szorgalmas munkáskezekre, jól működő hivatalokra, vízügyi igazgatóságokra, karbantartott csatornákra, zsilipekre, gátakra, árvíztározókra van szükség ahhoz, hogy a víz valóban kincs legyen, és ne ár- vagy belvízként pusztítsa értékeinket.
Hivatalba lépésemkor azt tartottam első és legfontosabb feladatomnak miniszteri teendőim között, hogy tegyünk rendet, „öntsünk tiszta vizet a pohárba!” Vizsgáljuk meg a közpénzek felhasználását, a víztársulatok működését, szervezzük át a vízgazdálkodásunkat az Európai Unió célkitűzései szerint, védjük meg az ár- és belvizektől a mezőgazdasági területeinket, a veszélyeztetett településeket.
Mindeközben áradás pusztított Borsod-Abaúj-Zemplénben; december végére 355 ezer hektárt borított a belvíz országszerte. Magyarországon 2010-ben több csapadék hullott, mint bármelyik évben a mérések kezdete óta, és eddigi soha nem emeltek át akkora mennyiségű belvizet az elvezető árkokba, csatornákba, mint a tavalyi védekezésnél: több mint 2,8 milliárd köbmétert. Összehasonlításképpen megemlítem, hogy a Balatonban 1,8 milliárd köbméter víz van.
A kormány döntését követően megkezdődtek az árvízvédelmi beruházások a Sajó völgyében. A munkákra összesen 7,3 milliárd forintot biztosít az állam: ebből 8,7 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés, 3 szükségtározó és 4 völgyzárógátas záportározó épül. A szakemberek elvégzik a Sajó, a Bódva, a Hernád kritikus szakaszainak mederkotrását is, hogy az árhullámok akadálytalanul levonulhassanak. A beruházások tervezésekor szem előtt tartjuk az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó alapelveit, elsősorban a vizek visszatartására vonatkozó célkitűzéseit, hogy az aszályos időszakot könnyebben átvészeljük.
A belvízi problémák megoldására és az árvízi megelőző munkálatokra 4,6 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Egyesült Nemzetek Szervezetével egyetértésben a Vidékfejlesztési Minisztérium különösen fontosnak tartja, hogy évről-évre megünnepeljük a Víz Világnapját, hiszen Európa legnagyobb édesvízkincse rejlik Magyarország felszíne alatt. Folyóink többsége határainkon kívül ered, ezért csak a kontinens országaival összefogva óvhatjuk meg a vizeink tisztaságát. Faluhelyen azt mondják: „a szomjas ökörnek a zavaros víz is jó. ” Ne nyugodjunk bele, hogy műanyag flakonok lepik el a folyóinkat; hogy szennyeződéstől habzik egy-egy folyónk, és akkor még nem is beszéltünk a tiszai cián katasztrófáról.
Közös felelősségünk, hogy megőrizzük páratlan természeti kincsünket.
Ennek jegyében a világnapi rendezvény olyan rangos, európai uniós környezetvédelmi programok sorába illeszkedik, mint a Magyar Tudományos Akadémiával közösen rendezett „Európa vizeinek jövője” című szakpolitikai konferencia, vagy az informális Környezetvédelmi Tanácsülés.
Itt szeretném hírül adni Önöknek, hogy pénteken az osztrák, a szlovén, a horvát és a szerb kollégáimmal együtt aláírjuk Gödöllőn azt a miniszteri nyilatkozatot, amely alapján előkészítjük a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozását közös folyóink mentén.
Uniós elnökségünk középpontjában ott szerepel az Európai Duna Stratégia is. A kidolgozásban 14 ország vesz részt. Magyarország – Szlovákiával közösen – a vízgazdálkodás és a környezeti kockázatok kezelésében; Romániával együtt pedig az energia területén vállalt koordinátori szerepet. A vízgazdálkodásban hosszú távú célunk, hogy a Víz Keretirányelv mentén megvalósítsuk az Európai Unió vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, és így elérjük a vízminőség javulását.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása óriási károkat okozott egész Európában. A felhőszakadások, az árvizek, a belvizek a legtöbb tagországot váratlanul érték.
A vízügyi ágazatban is fel kell készülnünk arra, hogy az éghajlatváltozás miatt a szárazság és a csapadékos időjárás sűrűn és hirtelen váltogatják egymást. A magyar EU elnökség alatt nyomatékos hangsúlyt fordítunk a szélsőséges vízügyi jelenségek kezelésére. Hazánk meg akarja nyerni az Európa Tanács támogatását ahhoz, hogy az Unió átfogó vízpolitikai dokumentumában – amelyet 2012-ben fogadnak el a tagállamok – új elemként megjelenjen, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai elleni küzdelemben nemzetközi együttműködésre van szükség.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Környezetünk állapota rajtunk múlik. Amit ma teszünk, döntés a holnapról, mert hatással van a későbbi nemzedékek életkörülményeire. Gyakran elég egy-két apró beidegződésen változtatni ahhoz, hogy megóvjuk a természetet a felesleges terheléstől. Most kell ráirányítanunk a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a vízbázisok megóvására, a környezettudatos vízhasználatra. Erre nyújt jó alkalmat március 22-e, a Víz Világnapja.
