A költségvetés számai is azt mutatják, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a vidéken élő emberek mellett. Az idén 20 százalékkal több, 684 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, és ezen belül 23 százalékkal kapnak többet az állattenyésztők mint tavaly. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter értékelte az elmúlt év szakmai vonatkozású eseményeit és lapunknak adott interjújában szólt az előttünk álló esztendő legfontosabb feladatairól is.

- A Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban készítette el a 2009-es év agrárgazdasági jelentését, amit – néhány kiegészítéssel – az Agrárgazdasági Tanács is támogatott, s ami a mezőgazdaság súlyának csökkenéséről számol be. A kormány készülő ágazati stratégiája milyen módon kívánja megállítani ezt a folyamatot, illetve növekvő pályára állítani a mezőgazdaságot?

– A kormány elkötelezte magát a vidéken élő emberek mellett. Ezt mutatják a költségvetési számok is: a kormányzat 2011-ben 684 milliárd forintot, 20 százalékkal többet fordít vidékfejlesztési kiadásokra, mint tavaly. Ebből 593 milliárd forint agrár-és vidékfejlesztési támogatás közvetlenül a gazdákhoz és a termelőkhöz jut el, ez 28 százalékkal több, mint az előző évben. A vidékfejlesztési tárca célja, hogy az elkövetkező tíz évben 300 ezer új munkahely jöjjön létre a mezőgazdaságban. Ezt szolgálja a tízéves agrár-, vidék-és környezetstratégia, amelynek egyes elemeit a következő hónapokban társadalmi vitára bocsátjuk. A minisztérium arra törekszik, hogy megerősítse a gazdálkodók saját közösségeit, főként a kis-és közepes vállalkozókat, vállalkozásokat. Több forrás lesz a rendkívül sok gonddal küszködő állattenyésztési ágazatnak is. 2011-ben egymilliárd forinttal elindítjuk a tanyaprogramot, folytatjuk az iskolatej-és az iskolagyümölcs-akciókat is. Az előbbire 800, az utóbbira pedig 500 millió forint jut. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezekre a területekre sokkal több pénz kellene, de egyelőre csak jelezni tudjuk, hogy fontosak nekünk ezek az ügyek.

- Átadás-átvételkor milyen pénzügyi helyzetet találtak, a nemzeti és az uniós forrásokból mennyi maradt, ezek között van-e olyan, amely újból megnyitható? Javíthatók-e az ágazat banki finanszírozási feltételei?

- Hazánk az Új Magyarország Vidékfejlesztés Programhoz 1400 milliárd forint támogatást kapott az Európai Uniótól a 2007– 2013 közötti időszakra. Ennek a pénznek a 80 százalékát az előző kormány három év alatt, még a költségvetési időszak első felében elköltötte. Most 150 milliárd forintra tehető az a forrás, amely a vidékfejlesztés kasszájából szabadon felhasználható. Rendelkezésre állhat még további 100–150 milliárd forint, amely olyan lekötött, de kifizetetlen összegből ered, amely a pályázatok meghiúsulása miatt kerülhet vissza a „kalapba”.
Hogy az elosztás miként történt, azt jól szemlélteti, hogy a teljes célcsoportnak, az agrárium szereplőinek mindössze 6,7 százaléka nyújthatott be egyáltalán pályázatot, és kevesebb, mint egy százalék vitte el a források nagy részét a többi 99 százalék elől. Olyan feltételeket kötöttek az érvényességhez, amitől a többiek nemhogy nem nyerhettek, de be sem adhatták a pályázatukat. A határokat tehát le kell szállítani, hogy minden gazdálkodó hozzáférhessen a támogatásokhoz. Tavasszal újra megnyitják a pályázatokat az ÚMVP-nél.
A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank kidolgozta és meghirdette az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramot, amelynek keretében 6 milliárd forint összegig biztosít a költségvetés kedvezményes hitelforrást a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők számára. A hitelkérelmet a vis maior-igazolással vagy az agrárkárenyhítő juttatásra vonatkozó igazolással rendelkező mezőgazdasági termelők nyújthatnak be. Tárgyalásokat folytatunk a Széchenyi-kártya kiterjesztéséről, hogy a gazdák is igénybe vehessék ezt a hitelfelvételi lehetőséget.

- Milyen lépések történnek az állattenyésztés megsegítésére? Hogyan állítható helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya?

- Az elmúlt években felborult a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya (70–30 százalék), holott a Kárpát-medence kiválóan alkalmas az ökológiai gazdálkodásra, a legeltetéses állattartásra. A parlagon fekvő gyepterületeink hasznosításában meghatározó szerephez akarjuk juttatni őshonos állatfajtáinkat, például a magyar szürke marhát, a magyar tarka szarvasmarhát, vagy említhetném a racka, a cigája, a cikta juhot. Ugyanígy helye van az állattenyésztésben a mangalica sertésnek vagy akár a kendermagos magyar tyúknak. Ezek az őshonos fajták összhangban állnak a tájjal, az ökológiai adottságokkal, szavatolják a biológiai sokféleség fenntartását, garantálják a minőségi és biztonságos élelmiszerellátást és egyúttal munkát, tisztes megélhetést adnak a vidéken élő embereknek.
A 2011-es költségvetésben 23 százalékkal több pénz lesz az állattenyésztésre, hogy az állategészségügy helyzetét javító támogatási konstrukciók (állatjóléti, állat-egészségügyi, tenyésztésszervezési támogatások) egész évben működhessenek.

- Sikerülhet-e a magyar termelőket jobb piaci pozícióba juttatni az üzletláncokkal szemben? Van-e visszajelzésük arra vonatkozóan, hogy a kistermelők, akik az új szabályozásnak köszönhetően közbeszerzés nélkül beszállíthatnak közintézményekhez élelmiszert, élnek-e a lehetőséggel?

- Az élelmiszerlánc hatékony működésének biztosítása az élelmiszerlánc szereplőinek közös feladata. Néhány éve egy közgazdászcsoport kimutatta, hogy a tejtermékek nyereségének mindössze 4 százaléka marad a termelőknél, 12 százalék a feldolgozóknál, 84 százalék pedig a kereskedőknél realizálódik. Az elmúlt fél évben számos rendeletet módosítottunk, illetve új jogszabályt alkottunk, hogy a felbomlott egyensúlyt helyreállítsuk. Ide tartozik a közvetlen értékesítés lehetőségeit bővítő kistermelői rendelet módosítása, valamint az erőfölényükkel visszaélő vállalatok szankcionálása, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen magatartás tilalmáról szóló jogszabály szigorítása.
Fontos, hogy a nemzetközi láncok üzleti filozófiájába beépüljön az igény, hogy meg akarjanak felelni a magyar elvárásoknak. Ma már több áruházlánc előnyben részesíti a hazai termékeket, a vásárlók pedig – az árak mellett – egyre nagyobb értéket tulajdonítanak a magyar eredetnek.
A közbeszerzési törvény módosítása valóban egyszerűbbé tette, hogy a kereslet és a kínálat egymásra találjanak, azonban sok esetben a közintézmények a szerződéseket több évre előre megkötötték, illetve az élelmiszerbiztonság érdekében olyan magas szintű követelményrendszert állítanak a kistermelők elé, aminek nehéz megfelelni. Erre a problémára a megoldás a kistermelők alulról szerveződő összefogása, együttműködése lehet. Tekintettel arra, hogy a közétkeztetéseket az önkormányzatok működtetik, nagyon sok múlik rajtuk is.

- Miként változott a tárca vidékfejlesztési politikája? Hogyan illeszkedik egymáshoz a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés?

- Történelmünk során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni a magyar társadalom. A vidékre nem szabad úgy tekinteni, mintha az csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér lenne. Társadalmi és biológiai tér, amely az ott élő közösségek és a természeti környezet számára az életfeltételeket biztosítja; a város számára pedig élelmiszerbiztonságot, hátországot jelent.
A természeti erőforrások megőrzése, a velük való fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése a XXI. században egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai feladatok. A jó minőségű, biztonságos élelmiszerekkel való ellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázis, a talaj, az élővilág, a jó környezeti állapot megőrzése, valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése a kormány legfontosabb céljai közé tartozik.

- November közepén megkezdődött a KAP-reform tárgyalása. Milyen álláspontot képvisel a magyar kormány? Mely országok érdekei azonosak vagy hasonlóak hazánkéval?

- A magyar álláspont szerint erős és közös agrárpolitikára van szükség 2013 után is, ezért támogatjuk, hogy az unió mezőgazdasági költségvetése legalább a jelenlegi szinten maradjon. Fontosnak tartjuk a II. pillér, a vidékfejlesztési politika erősítését, valamint a támogatási rendszer egyszerűsítését. Az a törekvésünk, hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé váljék, és a Közös Agrárpolitika megfelelő eszközökkel és mozgástérrel rendelkezzen az új kihívások kezeléséhez.
Magyarország, az EU soros elnökeként eltökélt abban, hogy a tagállamok véleményét figyelembe véve olyan tanácsi következtetést tegyen le az asztalra, amelyet a miniszterek 2011. márciusában egyhangúlag elfogadnak a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. A tagországok többségének az a véleménye, hogy a Bizottságnak a KAP jövőjéről szóló közleménye jó alapja a vitának, a benne vázolt célokkal egyetértenek. A részletekről természetesen vannak eltérő vélekedések. Egyes északi országok a nagyobb liberalizáció, a célzottabb támogatások és az I. pillér szerepének csökkentése mellett állnak ki, míg azok a tagországok, amelyek az átlaghoz képest is kevés támogatást kapnak, sérelmezik a jelenlegi elosztási rendszert.

- A következő fél évben Magyarország az unió elnöke. A tárca mekkora erőket összpontosít a feladatra? Milyen agrárkérdések kerülnek terítékre ez idő alatt, felvethet-e számunkra is fontos, megoldandó feladatot hazánk?

- A magyar EU-elnökség alatt kiemelt jelentőségű lesz a már említett, a Közös Agrárpolitika jövőjét meghatározó bizottsági közlemény, a tejágazat helyzetével foglalkozó javaslat, a mezőgazdasági minőségpolitika átalakítása, az új állategészségügyi szabályozás kidolgozása. Magyarország elnökként minden olyan indokolt kérdést napirendre tűzhet, amelyre haladéktalanul választ kell adni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a brüsszeli állandó képviselet agrár-és környezetvédelmi csoportja megerősített létszámmal dolgozik a következő fél évben, hogy megoldja az elnökséggel kapcsolatos feladatokat.

- A belvízhelyzet a tavalyihoz hasonlóan nehéz tavaszt vetít előre. A Kárenyhítési Alap működésében várható-e változás?

- A jelenlegi kárenyhítési rendszert kezdettől fogva alkalmatlannak tartottuk az agrárágazat természeti kárainak kezelésére. Ebben a formájában a rendszer kiszámíthatatlan, tartalékképzésre alkalmatlan és állandó állami beavatkozásra szorul. Az alap csak jelképes módon képes enyhíteni a károkat, nincs arányban a veszteség valódi mértékével. Az agrárkormányzat egy új, átlátható, hatékony mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kialakítása mellett döntött, amit a tervezett 2012. évi indulás után is folyamatosan továbbfejleszt. Addig is a tárca a most rendelkezésre álló 4,4 milliárdos alap feltöltésén dolgozik. Sajnos a 2010-es költségvetési tartalékból nem sikerült plusz forrást elkülöníteni erre a célra, kénytelenek voltunk belátni, hogy a vörösiszap-katasztrófa, a kórházak támogatása felemésztette a pénzeket, ezért most az idei büdzsé általános tartalékát célozzuk meg. Az összesítések szerint 5308 kérelmezőnek 37,3 milliárd forint jogos kárigénye keletkezett. Azt reméljük, hogy olyan kárenyhítést nyújthatunk a gazdáknak, amely meghaladja a korábbi évek átlagát. Az erre vonatkozó előterjesztést január első hetében tervezzük benyújtani, és ha a kormány a terveket jóváhagyja, február elején megkezdhetjük a kifizetéseket.

- A hírek szerint hazánk élhet a földmoratórium meghosszabbításának lehetőségével. Ez az újabb három év elég lesz-e arra, hogy valóban fölzárkózzunk, csatlakozzunk Európához – nem csak az árak tekintetében?

- A magyar agrárdiplomácia jelentős sikerének tartom a döntést, amit számtalan tárgyalás, egyeztetés előzött meg. A Bizottság, közleménye szerint, Magyarország 2010. szeptember 10-ei kérésének megfelelően engedélyezi, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozását további három évvel meghosszabbítsuk. Ma a 15 régi tagállam földárai öt-tízszeresei a magyarországiaknak, így a moratórium megszűnése beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járó, drasztikus földár-és földbérletidíj-emelkedéshez vezetett volna. A kormány eltökélt amellett, hogy minden alkotmányos eszközt megragadjon a termőföldek spekulatív célú felvásárlásának megakadályozására. Az agrártárca vezetése tisztában van vele, hogy a moratórium meghosszabbításával nem oldódtak meg a termőfölddel kapcsolatos szabályozási kérdések, ezért a minisztérium a három év alatt új földtörvényt készít, átfogó birtokrendezést hajt végre és megvalósítja a földbirtok-politikáját.

(Magyar Mezőgazdaság)