A karcagi birkafőzők közül nehéz kiragadni a minisztert. Néhány percnyi beszélgetésre azért sikerül. Fazekas Sándor magabiztosan mozog az idősíkokon, számára természetesen következik a múltból a jelen és a jövő. Az általa vezetett minisztériumban a vidékfejlesztés hosszú távú tervei már elkészültek. Erről kérdezte a tárcavezetőt az Új Ember katolikus hetilap.

-    A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia milyen módon épít a történelmi egyházakra?

-    A vidékfejlesztési stratégia nagyon fontos, mondhatni,  központi  eleme , hogy a vidéket vissza kell helyeznünk a régi  jogaiba. A vidéki életformának vissza kell adni a létjogosultságát, és ehhez mindenkire szükség van, aki a magyar vidéken él, dolgozik, ott teljesít küldetést. A legnagyobb mértékben számítunk arra, hogy az egyházak,  intézményrendszerük  segítségével , támogatni fogják ezt a programot. Erősen bízom abban, hogy jó partnerei tudunk lenni egymásnak  a  fontos kérdésekben.  Magyarország a vidék nélkül soha nem tudott megújulni. A vidékben mindig megvolt a   az  a  bátorság, ami átsegítette az országot a történelem nehéz pillanatain. A történelmi egyházak pedig mindig, minden korban nemzetmegtartó erőt jelentettek. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia ugyanezt célozta meg. Ebben a szellemben, úgy és azért készül, hogy a magyarság hagyományos értékeire támaszkodva újítsuk meg a magyar falvakat, városokat.

-    A sokat emlegetett demográfiai földprogram is ezt szolgálja?

-    A demográfiai földprogram a tíz évre szóló Vidékfejlesztési Stratégia egyik legjelentősebb területe. A fő vonalakat, az iránytűt a Vidékfejlesztési Stratégia tartalmazza, de ehhez igazodva  ágazati és regionális stratégiákat is kidolgozunk az élet legkülönbözőbb területein. Például a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kutatásban és a fejlesztésben. A tanyaprogramot is ebbe a körbe sorolhatjuk. A fiatal gazdákra vonatkozó demográfiai földprogram azért kiemelten fontos, mert nagyon elöregedett a magyar agrártársadalom. Egyébként ez az egész európai agrártársadalomban is komoly gondot jelent.  Ahhoz, hogy ott maradjanak vidéken a fiatalok, gyermekeket vállaljanak, vállalkozást, családi gazdaságokat építsenek ki, az államnak aktív szereplőként kell megjelennie. Az állam a vidék életben maradását segíteni tudja földdel, hosszú távú bérlettel, földvásárlási lehetőségekkel, hitelekkel. Így a  nehéz helyzetben lévő falvak újjáélesztését is meg tudjuk kezdeni. Ez mindenképpen nagyívű, hosszú távú program kell legyen, mert aki elkötelezi magát a mezőgazdaság mellett, az nem egy-két évre választja azt, hanem évtizedekre meghatározza egész  családja  sorsát. Aki letelepedik egy faluban, tanyát vásárol, gépeket, állatokat vesz, nem rövid távra szóló döntéseket hoz, nem egy-két éves befektetésekbe kezd. Éppen ezért, az államnak is ennek megfelelően kell a feltételrendszert és a szabályrendszert kialakítania.

-    Milyen  az európai uniós elnökség mérlege?

-    Néhány nap múlva egy küldöttség tagjaként találkozni fogok XVI. Benedek pápával. Különös és nagyszerű  tény az, hogy ez az esemény egybeesik az Európai Unió soros magyar elnökségének befejezésével.  Az elmúlt fél év nagyon mozgalmas időszak volt Magyarország számára és az én életemben is. Tizenegy alkalommal, magyar vidékfejlesztési miniszterként,de ebben az időszakban az európai agrárium első embereként  is  vezettem a Mezőgazdasági és Halászati  valamint a Környezetvédelmi Tanács üléseit. Jelentős sikereket értünk el, Magyarország nyilvánvalóvá tette az egész világ számára: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak. A mezőgazdaságban és környezetvédelemben elért agrárdiplomáciai sikersorozatot  még a váratlan botrányok sem tudták megtörni – gondolok itt például a legutóbbira, a kólibaktériumos pánikra. A magyar elnökség higgadtan, szakszerűen kezelte a problémákat, és ez is nagyban hozzájárult az élelmiszerbiztonság megerősödéséhez.   Az utolsó EU agrártanácsi ülést követően lesz Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO tisztújító kongresszusa. Én vezetem a magyar küldöttséget. A program része,hogy a Szentatya fogadja  a minisztereket. Nagy várakozással készülök erre. Nem mindennapi alkalom lesz ez. Üzenet: hogy nem volt hiábavaló az a rengeteg munka, amit az uniós elnökség jelentett, hogy erőfeszítéseink az ország szempontjából és az én életem szempontjából is  rendkívül  nagy változásokat hoztak. Másként látom az európai viszonyokat, hiszen Európa szívéből irányítani az Unió agráriumát  hasznos tapasztalatok ad az embernek. Másféle szemhatárt, mint ami addig volt. Nagy lelki készültségben  várom a találkozást a Szentatyával.  Nekem ez fontos,  hiszen  római katolikus vallású vagyok. A csíksomlyói búcsú után ez lehet a következő olyan pillanat, ami megérinti  és megerősíti  a lelkemet.

2011. július 17.

(Dippold Pál, Új Ember)