Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Agroinform riporterének kérdéseire válaszol.

- Fél éve vezeti a tárcát, mialatt több mint 40 jogszabályt változtattak. Melyikre a legbüszkébb az intézkedések közül?

- Rendhagyó módon a munkánkat nem kezdhettük mindjárt törvényalkotással, mert a természet elemi erővel sújtott le ránk. Az árvíz, a belvíz és a hosszan tartó rendkívüli esőzések nagy károkat okoztak szerte az országban. Aztán októberben a vörösiszap-katasztrófa kötötte le minden energiánkat és szívta el a költségeket.
A kormány vidékfejlesztési programjának kiindulási pontja, hogy a magyar érdekeket képviseli és védi itthon és külföldön. Gazdaságpolitikánk középpontjában a vidékfejlesztés és a területfejlesztés áll, amellyel biztosítani akarjuk a magyar embereknek a megélhetést és a megmaradást a magyar földön. Emellett köteleztem el magam, és ezért az ügyért szeretnék dolgozni. Az elmúlt években gyakran lehetett hallani, hogy szabad az út, mindenki mehet, külföldre ahová akar. Én azt szeretném üzenni, hogy megnyitjuk a hazai piacot a magyar termelők előtt, és megszorítások helyett a megújulásra helyezzük a hangsúlyt.
A nehézségek ellenére már szeptemberben módosítottuk a földtörvényt a földtulajdonnal rendelkező, erős gazdatársadalom megteremtése érdekében. Mindezt azért tettük, hogy a földvagyon nemzeti hatáskörben és a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. Az elővásárlási jog elsőként a magyar államot illeti meg, így ki lehet küszöbölni a földspekulációt és a zsebszerződéseket. Fontos, hogy a föld azok körében hasznosuljon, akik tényleg gazdálkodni akarnak, akik az életüket és a családalapítást a vidékhez kötik, akik családi gazdálkodással foglalkoznak és hosszú távú elképzelésekkel rendelkeznek.

- A gazdáknak viszont nincsenek tartalékaik a földvásárlásra ...

- Az agrárágazat osztozik az ország gazdasági nehézségeiben. A globális pénzügyi-gazdasági válság hatására a magyar földpiaci hitelezés forrásai az európai versenytársakéval összehasonlítva nagyon drágák. Így a földjelzálog hitelezésben mutatkozó versenyhátrány ellehetetleníti a magyar gazdák földvásárlásait. A kiszolgáltatottságot úgy tudjuk megszüntetni, ha megteremtjük a tulajdonosok Magyarországát. Meg kell erősíteni a saját földjét művelő gazdatársadalmat, és a saját üzemekkel rendelkező kis- és középvállalkozói szektort. Birtokpolitikánk középpontjában a családi- és az egyéni gazdaságok, és azok társulásai állnak. Az a célunk, hogy kialakuljon a szuverén, erős, létbiztonságban élő, jövőjében bízó, döntéshelyzetben lévő, és döntéseiért felelősséget vállaló gazdatársadalom és vidéki polgárság. Ők képesek a vidék értékeit fenntartani és áthagyományozni, az adott tájegységek földrajzi, mezőgazdasági és kulturális kincseit megőrizni. A jó gazda öntudatával ők tudnak több nemzedék távlatában is gondolkodni, előre tervezni, ezért vigyáznak a környezetükre, a vízre, a termőföldre. Megőrzik népi hagyományaikat, dalaikat, táncaikat, képzőművészetüket; konyhaművészetüket: ételeik, italaik ízvilágát, amelyek a magyar táj, és az eleven népi műveltség részei.

- A fiatalokat nem vonzza a vidéki lét, hogyan lehet a mezőgazdaság rangját újra megteremteni?

- Én úgy látom, hogy sok fiatal látna perspektívát a gazdálkodásban, az egészséges vidéki életben, ha az állam segítené őket a kezdeti nehézségekben. Éppen ezért a magyar állam földalapot hoz létre, amelyből termőföldhöz lehet juttatni a fiatal gazdákat, és haszonbérleten keresztül a már régóta termelő gazdálkodók is ki tudják bővíteni művelés alatt álló földterületeiket. Eltöröltük a családon belüli gazdaságátadás illetékkötelességét, ezzel megkönnyítettük a nemzedékváltást a családi gazdaságokon belül. A fiatal gazdák előtt vonzó távlatokat szeretnénk nyitni, hogy maradásra vagy letelepedésre bírjuk őket. Ezzel megállítjuk a vidékről való elvándorlást, és a gazdaságok felszámolását. A gazdaságátadás, az állam által támogatott nemzedékről-nemzedékre történő megújulás, az új gazdaságok beindítása, a fiatalok földhöz juttatása kiemelt nemzeti érdek. Ezekben a törekvéseinkben nyugati minták is rendelkezésre állnak.

- 2011-ben közel 600 milliárd forint támogatást kapnak a termelők. Ez több mint 20 százalékkal több mint az idei, még sem tudnak nyereségesen termelni.

- Furcsa, önellentmondás ez, amit fel kell oldanunk. Kevés ország van Európában, megkockáztatom, a világban, amelyiknek olyan ragyogó földrajzi adottságai lennének, mint nekünk, magyaroknak a Kárpát-medence közepén. A kedvező éghajlati öv alatt kiváló a termőföldünk, óriási az édesvíz bázisunk, gazdag növénytermesztési és állattartási hagyományaink vannak. Minden feltétel adott, hogy eredményesek legyünk. Ma mégis ott tartunk, hogy a legjobb termőfölddel büszkélkedő vidékek jelentős része a hátrányos helyzetben lévő kistérségek közé tartoznak. Tisztáznunk kell tehát, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a magyar vidék versenyképes legyen. Nemcsak üzleti értelemben akarjuk előtérbe helyezni, hanem úgy is, mint egy vonzó életformát a nagyvárosok mellett. A versenyképesség egy életminőségre is utal, amihez olyan munkahelyeknek is tartozniuk kell, amelyek nyugodt megélhetést biztosítanak a vidéki embereknek.

- Új elem a jövő évi költségvetésben, hogy 1 milliárd forinttal tanyafejlesztési programot indítanak.

- Kiemelten kezeli a kormány az integrált vidékfejlesztést, jövőre 400 korszerű faluházat adunk át a vidéki közösségeknek. A megújítást úgy kell elvégezni, hogy a jelen és jövő nemzedéke számára is biztosítsa mindazokat az értékeket, lehetőségeket és szükségleteket, amelyek a 21. században elvárhatók. A tanyás térségeket is szeretnénk támogatni. Tudjuk, hogy ez az egymilliárd nagyon kevés, de mindenképpen jelezni akartuk, hogy fontosnak tartjuk ezt az ügyet. Rossz állapotú föld- és dűlőutak karbantartására, a közbiztonságának erősítésére, az energiaellátás javítására, és alternatív energiaforrások felhasználásának támogatására lehet majd pályázni. A program támogatná a tanya- és falugondnoki szolgálatot, de jutna a forrásokból a helyi piacok fejlesztésére, térségi nagybani piac és az önkormányzatokkal közös tanyasi élelmiszerbolt-hálózat kialakítására.

- Mi lesz a külpiacainkkal, amelyeknek a jelentős részét már elvesztettük?

- Terveinket, elképzeléseinket okosan, reálisan kell szőni. A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb a hazai piac. Állami eszközökkel is támogatnunk kell azokat az előrelépéseket, amelyek a hazai piaci pozícióink visszaszerzésére irányulnak. Kiemelten fontos a helyi feldolgozás, értékesítés területe, ahol a termelő közvetlen kapcsolatba léphet a vásárlóval, és jó minőségű, egészséges, magyar terméket tud kínálni a vevőknek. Az értékesítésnél helyzetbe kell hoznunk a magyar termelők közreműködésével létrejövő kereskedelmi láncokat. A belföldi piacok védelménél fontos eszköz a versenyfelügyelet és a fogyasztóvédelem kiterjesztése.
Fontos feladat a külső piacok megtartása, megszerzése, és az új piacok felkutatása. Az egyik lehetőség a Kárpát-medencei gazdasági tér felépítésében rejlik, hiszen a Kárpát-medence egy természetes földrajzi, kulturális egység, ahol magyarok milliói élnek a határokon túl. Ez olyan lehetőség, amivel mindenképpen élnünk kell, amit ki kell használnunk. További lehetőségünk az orosz és a kazah piac, az arab világ, és a harmadik világ, ahol az elkövetkezendő időszakban várhatóan megnő az élelmiszerszükséglet.

- Elég jó minőségűek-e a magyar termékek, megállják-e a helyüket az unióban és a világpiacon?

- A hungarikumok olyan értéket képviselnek, amelyet védenünk kell. Sok esetben ezek a termékek közvetítik a jó minőségű magyar élelmiszerek hírét külföldön. A piac megtartása, és új piacok megnyerése érdekében ki kell aknázni a feldolgozási szintben rejlő lehetőségeket. Jelenleg a magyar mezőgazdaság egyik fő problémája, hogy döntően alapanyag termelő, a feldolgozás a külföldiek kezén van, vagy egyszerűen alapanyag formájában kerül ki a megtermelt érték az országból. Ezzel függ össze a növénytermesztés, állattenyésztés felborult aránya. Ha a feldolgozási szintet tudjuk növelni, akkor például a növénytermelésből nyert takarmányt az állatokkal feletetve húsáru formájában tudjuk értékesíteni, exportálni. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből kimozduljunk, fontos a termelői szerveződések, szervezetek megerősítése. Ma az agrárvertikum nyereségének mindössze 10 százaléka marad a gazdáknál. A többi a kereskedők, feldolgozók, szállítók zsebébe kerül, tehát jóformán minden nyereségtől elesik a gazdálkodó. Helyzetbe kell hoznunk azokat is, akik mindent megtesznek azért, hogy a magyarság büszkeségét jelentő állat- és növényfajták megmaradjanak.
A bioenergia terén kínálkozó lehetőségekre is oda kell figyelnünk, hiszen a mezőgazdaság régen teljesen önellátó volt, még 10–15 évvel ezelőtt is, mára viszont kiszolgáltatottá vált a különböző nagy cégeknek. Fontos a biogazdálkodás ösztönzése, mert Nyugat-Európában feljövő ágazat, Magyarországon viszont lassult a térhódítása.

- Az élelmiszerbiztonság a jövő évi EU elnökség egyik prioritása.

- Az egész agráriumot hátrányosan érintő probléma a rossz minőségű élelmiszerek terjedése. A júliusban bevezetett másodlagos élelmiszervizsgálat összhangban van a belső piacok megtartásával is, mert hiába termel a magyar gazda kiváló minőségű, egészséges élelmiszert, ha közben Európa élelmiszerhulladék-lerakó helye vagyunk, és mindenféle bizonytalan eredetű terméket, például mézet, húst szállíthatnak hozzánk. A szabályozás célja, hogy ne kerüljenek fogyasztásra alkalmatlan termékek az áruházak polcaira. A vizsgálatokat az európai gyakorlatnak megfelelően, a jogszabályok betartásával végezzük. Nekünk is legalább akkora védelmet kell nyújtanunk a hazai gazdaságoknak, mint amit más európai uniós tagállamok a saját gazdaságaiknak nyújtanak.

- Az Unióban már a 2013 utáni időszakra készülnek. Az elnökségünk alatt közös nevezőre kell jutniuk a tagállamoknak a következő hét évre szóló közös agrárpolitikáról.

- A Közös Agrárpolitika (KAP) rendkívül fontos terület. Az agrártámogatások meghatározó hányadát az Európai Uniótól kapjuk. E nélkül a magyar mezőgazdaság még nagyobb bajban lenne, mint most van. A KAP-ra az EU teljes költségvetésének jelenleg közel 43%-a jut. A tagállamok közül sokan hangoztatják azt az álláspontot, hogy élelmiszer túltermelés van a világban, ezért nincs szükség a KAP-ra, nem kell támogatni a mezőgazdaságot. Magyarország, annak ellenére, hogy sokan az EU csatlakozásnak inkább az árnyoldalait hangsúlyozzák haszonélvezője a KAP-nak, ezért mi mindenképpen az agrár- és a vidékfejlesztési pillérek megtartásában vagyunk érdekeltek.

(Agroinform)