Magyarországot megilleti egy magyar magánszemélyek tulajdonában álló hipermarketlánc - mondja Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter azt szeretné, ha cukorból ismét önellátó lenne az ország, s ezért egy középméretű gyár felépítését is támogatná.

- Száz éve volt utoljára ilyen száraz novemberünk. Szakértők szerint ha a következő hetekben nem hull elegendő csapadék, akkor a mezőgazdaság nem tudja megismételni az idei teljesítményét jövőre, s ez a gazdaság növekedésére is hatással lesz.

- Karcagon a kunsági emberek úgy tartják, hogy ha sok csapadék van, akkor a következő év aszályos lesz. Ez be is igazolódott, igaz, nem tavasszal, hanem most ősszel. Tavaly ugyanis a belvizek okoztak gondot. Akkor mindenki azt mondta, hogy tíz évig nem lesz jó termés, közben húsz éve nem volt ilyen jó teljesítménye a mezőgazdaságnak. Ez lemérhető azon is, hogy néhány megyében ugrásszerűen megnőtt a földvásárlások száma. A magyar gazda olyan, hogy ha van egy kis pénze, először inkább földet vesz, s majd csak utána cseréli le a kocsiját vagy a tévéjét.

Az uniós csatlakozásunk óta tavaly volt a legmagasabb az agrárexportunk. Értéke elérte az 5,8 milliárd eurót, az agrár-külkereskedelmi mérleg pedig a 2,1 milliárdot. Így hazánk külkereskedelmi mérlegtöbbletének 38 százalékát az agrárium adta. A mezőgazdaság a magyar GDP közel 3 százalékát állítja elő. Ez az uniós átlag kétszerese.

- Kivitelünk szerkezete azonban nem egészséges: elsősorban mezőgazdasági alapanyagokat exportálunk, miközben magas hozzáadott értéket tartalmazó, feldolgozott termékeket importálunk.

- Kétségtelen, hogy rengeteg alapanyagot, főként búzát és kukoricát értékesítünk külföldön, ennek viszont csak egy része jön vissza feldolgozott formában. Ma már a szállítási költségek olyan magasak, hogy ez egyre kevésbé éri meg. Ugyanakkor a feldolgozott termékek kivitele is jelentős: példaként említhetem a húsárukat vagy a borokat. Mintegy hatvan országba exportálunk, rengeteg helyen főként prémium kategóriába tartozó termékekkel jelenünk meg.

- Mennyire játszik meghatározó szerepet a mezőgazdaság idei teljesítményében az, hogy a kormányváltás óta - annak dacára, hogy a hungarikumtörvény és a magyar termék rendelet máig csak ígéret - divatba jöttek a magyar termékek?

- A magyar termékek előtt sikerült megnyitnunk a belföldi piacot: míg tíz éve a gazdálkodóknak alig 8 százaléka termelt közvetlenül belföldi értékesítésre, addig 2011-ben már a 20 százalékuk. Reményeink szerint ez tovább fog emelkedni. Mindez összefügg azzal, hogy folyamatosan népszerűsítjük a magyar termékeket, egyre többet beszélünk róluk. Jó példa erre a kínai fokhagyma esete: olyan sokszor használtuk elrettentő példaként, hogy 60 százalékkal esett az importja. Helyére a magyar termelők tudtak belépni. Az egyéb élelmiszer-ipari termékek esetében is ugyanígy kell eljárni. Az ágazat épp kezd talpra állni, ezért körültekintően kell meghoznunk a magyar termék rendeletet és a hungarikumtörvényt is.

- Az élelmiszeripar szereplői egyelőre úgy érzik: a vidékfejlesztési tárca mostohagyermekként bánik velük, hisz az élelmiszer-vizsgálati és a környezetvédelmi díj, de a chipsadó is ezt a szektort sújtja a legjobban.

- Az élelmiszeripar számára is kedvező, hogy erősödik a mezőgazdaság, mert helyben tud hozzájutni a jó minőségű alapanyagokhoz. De a magyar termékek melletti kiállás is több lehetőséget nyújt számukra. Arról nem is beszélve, hogy megkezdődött elveszített külpiacaink visszaszerzése: aktív agrárdiplomáciával hárítottuk el a magyar termékek útjában lévő élelmezés- és állategészségügyi akadályokat Kínában vagy Szaúd-Arábiában. 2010-ben közel 20 százalékkal nőtt a magyar kivitel Oroszországba. Az uniós pályázatok eredményeként alig telik el hét úgy, hogy ne adnánk át valamilyen élelmiszer-ipari fejlesztést.

A kapacitásbővítő beruházások azt mutatják, hogy az ágazat szereplői jól érzik magukat Magyarországon. A kifogásolt élelmiszer-vizsgálati díj pedig a hazai élelmiszer-biztonságot szolgálja. Az a cél, hogy az élelmiszerlánc valamennyi résztvevője viselje a hatósági terheket. Csökkennek az állattartás, a húsipar és a borászat terhei, igazságosabb, arányosabb lesz a teherviselés. A chipsadó pedig nem vonatkozik mindenkire, csak egy meghatározott termékkört érint.

- Segítsen rendet vágni a törvénymódosítási javaslatok között: a kakaó, a Túró Rudi, a tejes italféleségek és a lekvár is a chipsadó hatálya alá fog tartozni?

- Az az érdekünk, hogy természetes alapanyagokból minőségi magyar élelmiszerek készüljenek. A lekvár és a szörp valódi gyümölcsöt, a csokoládé pedig valódi kakaót tartalmazzon, s csak annyi cukor legyen bennük, amennyire okvetlenül szükség van. Az igazi alapanyagokat nem kell mesterséges kutyulmányokkal helyettesíteni, amikor a magyar gazdák is elő tudják állítani azokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az emberek egészségét szeretné megőrizni, a vidékfejlesztési tárca az egészséges élelmiszerek előállítói, azaz a termelők és a feldolgozóipar felől közelíti meg a kérdést, a nemzetgazdasági tárca a költségvetés egyensúlyát tartja szem előtt. Van igazság abban, hogy azoknak az embereknek a gyógykezelését, akik az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása miatt betegednek meg, valakinek finanszíroznia kell. A parlament most fogadta el a javaslatunkat, hogy a lekvárutánzatoknak, a szörpöknek és a sűrítményeknek legyen magasabb az adója. A Túró Rudi és a legalább 50 százalék tejet tartalmazó élelmiszerek viszont kikerülnek a magas adókategóriából.

- Ellenzékiként a Fidesz még törvényjavaslatot nyújtott be, hogy az alapvető élelmiszerek az ötszázalékos áfakörbe kerüljenek. Ez végleg lekerült a napirendről?

- Jelenleg nincs lehetőség nagyarányú adócsökkentésre. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy a ház körül megtermelt élelmiszert nem terheli sem áfa, se chipsadó. Igaz, ez főként a vidéki lakosságnak nyújt lehetőséget. Ők most a boltban vásárolják meg azokat a termékeket, a zöldséget és a gyümölcsöt, amit tíz-húsz éve még a kertjükben termeltek meg. Ez automatikusan az importnak nyitott teret.

- Kérdés, megéri-e termelni akkor, amikor egy kiló krumpli 39 forintba kerül az egyik hipermarketben.

- A multik ezzel etetnek minket, ez része a propagandájuknak. Nem szabad bedőlni annak, hogy amit a boltban látunk, az olcsó. Én is termelek otthon, s mondhatom: annál a paradicsomnál nincs olcsóbb, mint amennyit néhány palántáról leszedek. Lehet, hogy 39 forintba kerül egy kiló krumpli, de mi van azokkal az emberekkel, akiknek még ennyire sem futja?

- Gondolja, hogyha a CBA vagy a Coop veheti át a Cora vagy a Match üzleteit, akkor ők nem ilyen fogásokkal fognak élni?

- Magyarországnak a mezőgazdaságban és az európai gazdaságban betöltött szerepe olyan jelentős, hogy egy komoly, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kereskedelmi lánc megillet bennünket. Azt nem tartja érdekesnek, hogy ennek hiánya eddig miért nem tűnt fel senkinek? Miközben például Belgium, melynek alig van mezőgazdasági termelése, világszinten jegyzett kereskedelmi láncot tudott fölfejleszteni. Ez megint olyan mulasztás, amit még az előző kormányok követtek el. A cukoriparhoz hasonlóan egész ágazatok tűntek el az elmúlt időszakban. Szerencsére még mindig vannak minőségileg jegyzett magyar termékek és versenyképes termelők, s a szomszédos országokban változatlanul kedvező a magyar áruk megítélése. S bár az unió agrárpolitikája nem teszi lehetővé a kereskedelem támogatását, néhány húzótermékre alapozva föl lehetne építeni egy nemzetközi kereskedőláncot, s azon belül exportálni lehetne a termékeinket. A lehetőséget mások is érzékelik: a legnagyobb kereskedelmi láncok egyike magyar termékek felvásárlásába kezdett, melyeket Csehországban és más piacokon hozott forgalomba.

- Ha egy kereskedelmi lánc létrejöttéhez nem is, egy magyar tulajdonú cukorgyár felépítéséhez adna támogatást a tárca?

- Cukorügyben harcban állunk. Hazánknak az az érdeke, hogy minden ország esetében megmaradjon a jelenlegi kvótarendszer és az uniós támogatás. Ha ezek megszűnnek, akkor kérdéses, sikerül-e valaha is kapacitásokat építenünk, hiszen másoknak is vannak gyáraik és termőterületeik, s esetleg még az adottságaik is jobbak a cukorrépa-termesztéshez. Mi azt szeretnénk, ha cukor szempontjából önellátóak volnánk, ehhez föl kell fejleszteni uniós segítséggel a gyártást. Tudok olyan befektetői csoportokról, amelyeket komolyan foglalkoztat egy középméretű cukorgyár felépítése. Nem feltétlenül kell csillagászati összegekben gondolkodni: ma már vannak kisebb, néhány milliárdból gazdaságosan megépíthető és működtethető üzemméretek.

- Mindössze egy hónapig volt nyitott a tanyaprogram. A 900 millió forintos keretre 460-an pályáztak 2,5 milliárdos értékben. Nem lett volna célszerűbb több pénzzel elindítani a programot?

- Sok a kérdőjel, miként is lehetne másképp folytatni a programot, esetleg hosszabb határidővel és még több pénzzel. Negyven évig csak tanyarombolás zajlott, s most azok hiányolják a program részleteit, akiket eddig nem izgatott a tanyák sorsa. A tanyaprogramról senki sem maradt le, mert jövőre folytatjuk. A pályázatok kiértékelése után levonjuk a tanulságokat és finomítjuk a rendszert.

- A napokban borrazziát rendelt el az importborok miatt. Az intézkedés egyesek szerint hatástalan lesz, mert a szabálytalan szállítmányokat, a minőségileg kifogásolható italokat már az országba érkezéskor vizsgálat alá kellene vonni, s nem a betárolás után.

- Azért rendeltem el a soron kívüli borellenőrzést, mert sokan panaszkodtak, hogy ömlik az olasz bor hazánkba. Valójában nem magától ömlik, hanem a magyar borászok szállítják be. Más országban elképzelhetetlen lenne, hogy a borászok importálják az olcsó külföldi bort a többi termelő nyakára. Azután meg csodálkoznak, ha nem lesz piaca a magyar szőlőnek.

(Gyüre József, Heti Válasz, 2011. december 1.)