A kisebb és a közepes gazdaságokat akarja támogatni a kormány az új földtörvénnyel a vidékfejlesztési tárca vezetője szerint, a nagyok elég erősek ahhoz, hogy segítség nélkül is boldoguljanak. A miniszter szerint a fordított áfa a sertéságazatban is beváltja majd a hozzá fűzött reményeket, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről pedig csak alapos végiggondolás után lehet szó. A Világgazdaság interjúja.

- A napokban elindult a Gyulai Húskombinát Zrt. felszámolása. Mi lesz most a céggel, a beszállítókkal és a dolgozókkal?

- A Húskombinát az egyik legrégebbi magyar húsüzem, amely értékes termékeket állít elő, és a nemzetgazdaság szempontjából is fontos. Az a célunk, hogy megmaradjanak itt a munkahelyek, és a környékbeli gazdák számára továbbra is felvevőpiacot jelentsen a húsüzem. Emiatt a céget kiemelt jelentőségű vállalattá minősítettük, ami azt jelenti, hogy a felszámolást az állam végzi. Ennek során mindent el fogunk követni, hogy a vállalat piacképes részei megmaradjanak. Sajnálom, hogy a Gyulai ilyen helyzetbe jutott, de látok esélyt arra, hogy valamilyen más formában, esetleg más üzemméretben tovább működjön a cég. Azt látni kell, hogy a helyzetük korántsem egyedi. A takarmány- és energiaárak jelentősen megemelkedtek, ezt pedig a fogyasztói árak csak részben követték. A pontos helyzetképhez mindenesetre alaposabb elemzés szükséges, a felszámolási eljárás esetén erre lesz majd lehetőség.

- Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során azonban egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet, mondván, hogy olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egészének.

- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek viszont üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig bérelhetnek 1200 hektárig. Legyünk őszinték, ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyarországon, a többiek számára nem jelent ez a korlát jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik, ha tehát a társaság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hektáros limitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás most a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni.

A földtörvény tervezetével az a célunk, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.

- A gazdasági társaságok azonban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattállomány jelentős részét. Például a KSH adatai szerint az igencsak megcsappant sertésállomány több mint hetven százalékát cégek hízlalják. Nem tart attól, hogy egy ilyen törvény tovább csökkentené ezt a számot?

- A sertésállomány nincs közvetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy a versenytársaink, így a német és dán termelők sok élelmiszerhulladékot használnak takarmányként, míg mi abrakoltatunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Európában más fogyasztási szokások vannak, a sertés néhány nemesebb részét, így például a sonkát fogyasztják, a többi, felvágottakhoz alkalmazható húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási mennyiségben szállítják ide. A helyzet kezelésére átfogó tervet, a sertésstratégiát dolgoztuk ki.

Egyébként érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy tulajdonképpen hány sertés van. A KSH valóban nagyjából hárommilliót lát, de a szakértők gyakran elmondják, hogy az ágazatban a feketézés aránya akár harminc, vagy negyven százalékos is lehet. Hol van ez a harminc százalék? A hárommillión belül, vagy azon felül? Esetleg egy része itt, egy része ott? Egy disznó nincs egy évig a rendszerben, így gyanítom, hogy csak a minimumot tudjuk mérni. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg a statisztika által mért hárommillió sertésen felül még sok, akár egymillió is van, feketén.

- A Tej Terméktanács elnöke azonban nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tejágazat lehet a földtörvény egyik vesztese, mert szerinte a bérelt állami földhöz túlzott foglalkoztatási feltételeket köt a jogszabály-tervezet. Nemrég a Tej Világnapon ön a tejágazatot a mezőgazdaság nehéziparának nevezte, amely sok embernek ad munkát. Nincs mégis eltúlozva az, hogy 1200 hektárhoz száz dolgozót kell felvenni, és mindez csak a társaságokra vonatkozik, a családi gazdákra nem?

- A családi gazdaság is foglalkoztat, és ismét el kell mondanom, hogy a gazdasági társaságok esetében mindez csak az államtól bérelt földre vonatkozik, a tagok tulajdonában állóra, vagy a mástól béreltre nem. Az valóban felvetődött, hogy a bérleményhez előírt foglalkoztatási kötelezettség sok-e vagy kevés. Mi azokat az ágazatokat akarjuk segíteni, amelyek több dolgozónak adnak munkát. A tejágazat valóban az egyik legintenzívebb része az állattenyésztésnek. Valóban a mezőgazdaság nehézipara, amely sok élőmunkát és szakértelmet igényel. A törvénytervezet azonban csak kereteket jelent, a beérkező javaslatokat pedig végiggondoljuk.

- Lehetséges tehát, hogy a foglalkoztatási kötelezettség számai változni fognak?

Mindezt végig fogjuk gondolni, nem tartom kizártnak, hogy változhatnak.

- Az agrárium egyes szereplői üdvözölték a kormány döntését arról, hogy bevezetik a fordított áfát az élősertésre és a félsertésre vonatkozóan. A sertéstartók egy része viszont az ebből fakadó likviditási gondok miatt aggódik.

- Vannak akik azt mondják, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, és ha nem vezetjük be a fordított áfát, akkor vége a sertéságazatnak, és olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy ha bevezetjük, az lesz az utolsó szög az ágazat koporsójában. A kormány mindenesetre döntött a fordított áfa bevezetéséről ezen a téren, és a vidékfejlesztési tárca ezt támogatja.
A likviditási problémák valóban fennállnak ebben az esetben, hiszen a termelők a takarmányt, vagy az állatgyógyszereket áfával terhelten veszik meg. Jelen pillanatban dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a megoldást.

- Milyen megoldást tartana elképzelhetőnek?

Én azt hiszem, hogy az adóvisszaigénylés gyorsítása felé kellene elmozdulni, de a munka jelenleg még folyik, találgatni nem szeretnék.

- Az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fejtenek ki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?

Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezetnénk be, volt már ugyanis példa az élelmiszerek áfájának csökkentésére az előző kormányok idején, amely hatástalan maradt. A csökkentést lenyelte a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érezték a hatást. Az Ernst Young által készített anyag valóban figyelemreméltó, akkor is, ha egyébként bizonyos termékekre az áfanövelést javasolja. A felkínált megoldás tehát tulajdonképpen egy áfaátrendezés.

Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irányába próbálják eltolni a helyzetet. A kormány mindenesetre még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést.

(Világgazdaság, 2012. október 24., szerző: Braunmüller Lajos)