Ma újra megnyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás. Félmillió ember sorsa a tét. A Magyar Nemzet interjúja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel.

Október kilencedikéig lezárul a génmódosított növényekkel szennyezett területeken a termés megsemmisítése, a szennyezett vetőmagokat az országba hozó Monsanto multinacionális társaság pedig elállt a korábban beharangozott pertől és vállalta a kártérítések kifizetését is - közölte lapunkkal Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter a 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás (OMÉK) megnyitásának apropóján nyilatkozott.

- Hat év szünet után idén ismét megszervezik a hajdan rendkívül népszerű és elismert OMÉK-et. Miért tartja fontosnak az esemény megrendezését?

- A magyar közéletnek, a vidéki életnek, a mezőgazdaságnak hagyományosan része volt a minden évben megrendezett kiállítás. Az OMÉK olyan seregszemle volt, amelyen a maga teljességében mutatkozhatott be a vidék, s a fővárosban is nagy népszerűségnek örvendett ez a program. Ennek ellenére az elmúlt hat évben nem rendezték meg a kiállítást. Mi fontosnak tartottuk, hogy visszahelyezzük jogaiba a vidéket, kapja vissza a lehetőséget a bemutatkozásra. Ezzel ráadásul a fogyasztókat is közelebb hozzuk a termelőkhöz. Teljesen abszurd, hogy Magyarországon, amely döntően mezőgazdasági ország, az elmúlt években minimális volt az agrármarketing-tevékenység, nem adtak lehetőséget a vidék bemutatkozására, az agrárdiplomácia pedig még az unión belül is alig volt érzékelhető. Az új kormány nemcsak szavakban támogatja a mezőgazdaságot, ennek ékes bizonyítéka az, hogy szeptember 28. és október 2. között ismét lesz OMÉK.

- Ugyanakkor az elmúlt évtizedben folyamatosan azt hallhattuk, hogy zsugorodik, visszaesik, majdhogy meg nem szűnik a magyar mezőgazdaság. Van még mit felmutatni a seregszemlén?

- A magyar mezőgazdaságot az elmúlt években komoly csapások érték, ez kétségtelen. Tény, hogy jobb feltételekkel is csatlakozhattunk volna az unióhoz, de az ágazat még ma is erős, és közel félmillió ember foglalkoztatását biztosítja. Rengeteg elismert élelmiszer-ipari termékünk van, tehát igen gazdag repertoárral, a magyar föld termékei legjavával vonulhat fel a vidék a kiállításon. Korai még a mezőgazdaságot temetni, mert nekünk elhatározott szándékunk, hogy bővítsük a választékot, és minél több jó minőségű magyar termék legyen megtalálható a piacon. Körülbelül 450 kiállító jelenik meg az OMÉK-on, több, mint eddig bármikor. Bemutatják az őshonos állatokat, a magyar kézművestermékeket, pálinkákat, sajtokat, s lesznek különféle, nagy érdeklődést kiváltó szakmai konferenciák is. Például a génmódosított növények (GMO) kérdésköre is terítékre kerül. Nemzetközi szinten is óriási az érdeklődés a rendezvény iránt, Algériától Lengyelországig számos ország képviselője jelezte részvételi szándékát. A kiállítást egyébként a miniszterelnök úr fogja megnyitni.

- Ha már említette, az idei év egyik legnagyobb híre volt, hogy az ön által elrendelt vetőmagvizsgálat nyomán kiderült, a multinacionális cégek génmódosított szervezettel szennyezett vetőmagokat adtak el a hazai gazdálkodóknak. Minden területen sikerült megsemmisíteni a szennyezett növényeket?

- Lényegében már az összes problémás növényi kultúrát megsemmisítettük, beleértve a védelmi zónában elhelyezkedőket is.

- Sikerült egyezségre jutni a szennyezett vetőmagokat országunkba szállító Monsato multinacionális céggel is?

- A társaság elállt peres igényétől, s vállalta, hogy kártalanítja a gazdálkodókat. Magyarországnak kiemelkedően fontos, hogy megőrizze GMO-mentességét. Felhívom mindenkinek a figyelmét arra, hogy biztonságos vetőmagot vásároljon. A magyar vetőmag ilyen - ráadásul jó minőségű is. Fontos, hogy bármikor és bárhol találunk GMO-szennyezett területet, ott a jövőben is meg fogjuk semmisíteni a termést, s ezt a szándékot a jövőre életbe lépő alkotmány is rögzíti.

- Röviddel azt követően, hogy átvette a vidékfejlesztési tárcát, fideszes szakpolitikusok egy 21 pontba foglalt cselekvési tervet adtak át a minisztériumnak. Ebben egyebek mellett az uniós forrásokat felhasználó pályáztatás teljes felülvizsgálatára, a vízgazdálkodás átszervezésére, illetve a földkérdés megoldására tettek különböző javaslatokat. Maradva a legutolsó témánál: óriási a vidéken élők, az ott gazdálkodni akarók körében a földéhség, s ahogy telik az idő, a türelem egyre fogy. Mikor válnak tettekké a kormány kis- és családi gazdálkodókat támogató birtokpolitikai ígéretei?

- Jó pár olyan intézkedésünk volt, ami a kis- és közepes vállalkozások terheit könnyítette. Eltöröltünk például tíz adót a kormányzás elején. A helyi értékesítés és feldolgozás, vagy a szabad pálinkafőzés, illetve a szociális étkezésbe való beszállítás lehetőségének megteremtésével mind-mind azt a célt teljesítjük, hogy a magyar termelők helyzetbe kerüljenek a saját hazájukban. Ami a földet illeti, a megművelhető állami terület körülbelül egymillió hektár. Megkezdtük e területek telekkönyvi rendbetételét, pontosítottuk besorolásukat. Ez szükséges ahhoz, hogy hasznosíthassuk őket, hiszen korábban 100 ezer hektárnyi terület helyzete volt jogilag rendezetlen. 65-70 ezer hektár földnek lejárt a korábbi haszonbérlete, s e területeket éppen a napokban fogjuk meghirdetni. Vagyis elindul a földhasznosítási program.

- Ezzel kapcsolatban több gazda is megosztotta lapunkkal az aggályait. Attól félnek, hogy ismét a nagyüzemek kerülnek helyzetbe az említett 65-70 ezer hektáros terület meghirdetésekor. Valós félelmek ezek?

- Úgy látszik, ez az ország tele van jósokkal, hiszen ezek a pályázatok még meg sem jelentek. A föld hasznosítását állattenyésztéshez kötjük, a pályázati rendszer a helyben lakókat fogja segíteni, hiszen csak azok indulhatnak a tenderen, akik 20 kilométernél nem laknak messzebb a meghirdetett földektől. Olyan gazdálkodó pedig nem pályázhat, aki 1200 hektárnál nagyobb területet művel.

- Tehát 1200 hektárig növelhetik birtokaik méretét a kisgazdák? Ezt nem nagyüzemi gazdálkodásnak szokták nevezni?

- Ez a plafon. Ez inkább középüzemi méretként írható le. Az biztos, hogy aki ennél nagyobb területen gazdálkodik, már eléggé tőkeerős ahhoz, hogy ne kelljen állami földterülettel megsegíteni. Amikor földéhségről beszélünk, sokan felvetik azt a kérdést is, hogy vajon ez valódi földéhség-e, vagy inkább agrártámogatási éhség. Elég negatív tapasztalataink vannak ezzel kapcsolatban, sokan csak tessék-lássék művelik az állami földeket. Ezért a földbérleti szerződéseket abból a szempontból is vizsgáljuk, hogy milyen alhaszonbérletek lappanganak a háttérben, s ha találunk ilyen visszaélést, felmondjuk a bérleti megállapodásokat.

- Számtalan olyan állami földbérleti szerződésről is hallani, ahol az állam ingyen vagy csak pár forintért adja bérbe a területet a gazdálkodó társaságoknak. Sikerült a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) felülvizsgálni ezeket a szerződéseket, javítani a bérletidíj- bevételeken?

- Folyamatosan zajlik ez a munka. Óriási szerződéshalmazokat kell áttekinteni. Ahol gyanús kedvezményekre bukkanunk, vagy szabálytalan földhasználatra, ott természetesen felmondjuk a szerződést. Erre jó példa a Bükki Nemzeti Park, ahol találtunk olyan területet is, ahol még nullaforintos földbérleti díj is előfordult. Ezt felmondtuk, és ez a munka halad tovább.

- Az NFA-nak volt idén bevétele a földbérletből?

- A szervezet félévente számláz, vagyis a bevételek az év második felében folynak be, ennek megfelelően csak az év végére tudjuk a valós mérleget megvonni.

- A jelenlegi kormánypárt még ellenzékként azt rótta fel a szocialistáknak, hogy nincs agrárstratégiájuk. Az új kormánynak mikor lesz?

- A vidékstratégia társadalmi vitája gyakorlatilag lezajlott, még egy utolsó zárórendezvényt tervezünk októberben. Reményeim szerint ezt követően, még idén, a kormány elé tudjuk vinni a vidékstratégiát.

- Nagy vonalakban ez mit fog tartalmazni?

- Komplex agrárfejlesztésben gondolkodunk, amelyben a legfontosabb szempont az, hogy fejlődőképes, a helyi közösségek erejére építkező vidéki társadalmat szeretnénk, ami több lábon áll, arányosan fejlődik, fenntartható fejlődésben gondolkodik, tehát a természeti erőforrásokat kíméli. A természetvédelmi szempontokra a legnagyobb mértékig figyelemmel van. Közben az ágazati és regionális stratégiák kidolgozása is megtörténik. Tehát ez egy komplex program, amiben a jogi és a pénzügyi menetrendet is meg kívánjuk határozni. Az előző kormányoknak nemcsak agrárstratégiájuk nem volt, de ágazati programjaik sem. Például az állam lényegében semmit sem tett a hungarikumnak tekintett fűszerpaprika termesztésének folyamatosan térvesztése ellen.

- Hasonló helyzetben volt a cukoripar is, amit azért említek, mert egyes gazdálkodók manapság arról beszélnek, hogy új cukorgyárat szeretnének nyitni. Van erre reális esély?

- Jelenleg egy vizsgálóbizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. A gyártási kvótákat nem könnyű visszaszerezni, hiszen azok lebontására az EU korábban pénzt adott. Nekünk a cukorpiaci reform felülvizsgálatának idején, a 2013-14-től kezdődő új agrárpolitika megvitatásakor lehet mozgásterünk. Meglátásom szerint szívósan, keményen kell tárgyalni majd az unióban. Rajtra készen kell állni, ha bármilyen lehetőség megnyílik.

- Továbbra is lehet vásárolni vietnami babot magyarnak látszó csomagolásban. Mikor vet véget ennek az állapotnak a vidékfejlesztési tárca? Mikor várható a magyar termékrendelet kihirdetése?

- Körülbelül 500 000-féle termék van az országban, előbb-utóbb természetesen elkapjuk az ilyen termékhamisítókat. Egyébként a származási helynek most is összhangban kell lennie a termék megjelenésével, ellenkező esetben az állampolgárokat megtévesztik. A magyar termékrendeletet megalapozó szabályozás többszörös társadalmi vitán ment keresztül. Azonban nehéz megfogalmazni, mi a magyar. Ránézésre egyszerű, hiszen ami itthon, hazai alapanyagból készül, az magyar. Csakhogy egy magyar csokoládé esetében ma sokszor már nemcsak a kakaó, hanem a cukor sem magyar. Ez a kérdés tehát alapos tanulmányozást igényel, és ha most hirtelen meghúznánk valahol egy végleges vonalat, sok hagyományosan magyar termék kerülne körön kívülre. Pedig egyébként lehet, hogy már a monarchia korában is hazánkban gyártották. Szerintem két szempontot szükséges figyelembe venni. Egyrészt valóban szükség van egy konkrét szabályra; meghatározni, mi a magyar termék. A másik lélektani dolog, hiszen aki be szeretne kerülni, vagy ott akar maradni a magyar termék kategóriában, elkezd gondolkodni azon, hogy miként tudja termékéből kiváltani az importból származó összetevőket. Ehhez szükség van egy kis átállási időre, hogy a jó szándékú előállítók tudjanak alkalmazkodni a szabályokhoz. Tehát nem mondtunk le a rendeletalkotásról.

- Lesz új agrárkamara?

- A kamarai törvény véglegesítés előtt áll, mindenképpen olyan kamarára van szükség, amely az ágazat valamennyi szereplőjét összefogja. Ez azért szükséges, hogy együtt léphessünk fel a konkurens szervezetekkel való különböző piaci küzdelmekben, és hogy egy szervezeten belül dőljenek el azok a viták, amelyek most mindenféle átláthatatlan keretek között zajlanak. A mostani agrárkamara a 10- 11 ezer tagjával nem jeleníti meg az ágazatot, ezért egy kellő autonómiával, megyénkénti önállósággal rendelkező, de összefogottabb szervezetet kell létrehozni.

- Eredeti terveik szerint ezek már idén felálltak volna, mikor várhatók az új kamarai választások?

- Az látszik, hogy ebben az évben erre már nem nyílik mód. A kamarai biztos felügyeli a területet, és a szervezet szolgáltatásait ma is biztosítja, tehát aktív kamarai munka zajlik. A törvény elfogadását követően kell megtalálnunk a megfelelő időpontot a választásokra.

- Miután az elmúlt évtizedet az élelmiszer-feldolgozó iparunk is megsínylette, adódik a kérdés, hogy milyen felvevő piaca lehet az esetleg bővülő hazai agráriumnak?

- Az OMÉK-on látható lesz, hogy rengeteg kis- és közepes üzem foglalkozik élelmiszer-feldolgozással. Az élelmiszeripar összteljesítményének 60-65 százalékát kis- és közepes vállalatok adják. Rengeteg gazdálkodó saját maga dolgozza fel a megtermelt alapanyagot. Mi a helyi termékfeldolgozással pont azt akarjuk elérni, hogy jöjjenek vissza a magyar élelmiszerpiacra azok a termelők, akiket korábban kirekesztettek. Ehhez élelmesség és helyi összefogás is szükséges. Szinte mindennap átadunk egy újabb gazdapiacot, vagyis az emberek nagy örömmel fogadják, s vásárolják meg a helyi kézművestermékeket. Ezeket amúgy az érdeklődők megvehetik az OMÉK-on is.

(Dénes Zoltán, Magyar Nemzet, 2011. szeptember 28.)