A föld nemzeti kincsünk, az új földtörvény a magyar föld és a hazai gazdák védelmét szolgálja. Az Echo TV Napi Aktuális vendége volt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. június 8-án.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, ezért a készülő új földtörvény annak védelme érdekében születik.  A vidékfej-lesztési miniszter szerint a családi gazdálkodók eddig soha nem nyerhettek a mostanihoz hasonlóan nagy számban föld haszonbérleti jogot az államtól. Ám a vesztesek, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást.

- Azt már biztosra vehetjük, azt mondja a kormány, hogy azok vásárolhatnak földet, akik igazolni tudják azt, hogy ők aktív termelők, ez derült ki többek között az új földtörvénynek a vitaanyagából. Az ellenzék részéről már kritikák vannak. Az, hogy ezek mik, ezeket később megtárgyaljuk, de először is beszéljünk arról, hogy mekkora garanciát jelent ez arra, hogy valóban azokhoz jut a föld, akikhez kell?

- Megvédjük a magyar földet és biztosítjuk az, hogy a magyar gazdálkodók lehessenek földtulajdonosok, földhasználók, a főldművesek lehessenek a föld tulajdonosai a jövőben. Folyamatban van a földtörvény vitája, és bízom benne hogy valamennyi álláspont elhangzik, valamennyi véleményt hallhatjuk ezzel kapcsolatban. Nem nehéz meghatározni azt, hogy ki az, aki mezőgazdálkodással foglalkozik, hát egy földművelő az regisztrált termelő, agrár támogatást vesz igénybe, hogy ha állatot tart, akkor különböző telephelyekkel, engedélyekkel rendelkezik, regisztrált állattartással. 

- Tehát kiskapuk nincsenek?

- Ez jól mérhető, egy őstermelőnek van őstermelői igazolványa és így tovább. De nyitottak vagyunk arra, hogy ha további feltételt kell beépíteni, vagy szabványosabban kell fogalmazni, szabatosabban, akkor azt is meg lehet tenni, hiszen ez egy vitaanyag, és az eddigi, már több hónapok óta, több hónap óta tartó földkörüli vitának az összegzése is egyben. Azért készítettük, hogy legyen egy összefoglaló és további inspiráló legyen a vitára.

- Ha már itt tartunk, akkor ön kiemelte a lényeget, hogy ez még csak egy vitaanyag, tehát még életbe sem lépett, mégis ellenzék részéről már vannak olyan kritikák, amelyek azt mondják, hogy hát itt nem az fog földhöz jutni akinek kellene, hanem a kormány a saját klientúráját építi. Ezekre hogyan reagál a kormány?

- Az ellenzék részéről örömmel látnék mondjuk kész tervezeteket, vagy akár egy vitaanyagot is, de inkább egy ilyen kötözködés, politikai haszonlesés volt jellemző az elmúlt néhány hónapok vitáiban. Mi nemcsak szavakkal bizonyítjuk azt, hogy elkötelezettek vagyunk a gazdák támogatásában, tettekkel is bizonyítjuk ezt, hiszen most a 65 ezer hektár állami földet írunk ki haszonbérbe úgy, hogy a helyben lakó, tehát azon a településre és húsz kilométeres körön belül, mondjuk egy szomszéd faluban lakó pályázók lehetnek esélyesek, és több mint hétszáz nyertes pályázó van már mögöttünk. Öt-tíz esetet kifogásolnak. Mindössze vissza-visszatérő jelleggel ugyanazt, néha imamalomszerűen őrlik néhányan. Ha megnézzük a dolgok lényegét látszik, hogy nem oligarchák, nem nagybirtokosok nyertek földeket, hanem családi gazdaságok, helyben lakó kistermelők. 37 hektár az átlagos földméret. 

- Ez elegendő ahhoz egy család megéljen belőle?

- Messze nem olyan területek mint amit a nagybirtok fogalma alatt írunk le. Egy család megélhetéséhez a gazdálkodás típusától függ az, hogy mennyi földterület kell. Nyilván egy legelő területén, mint mondjuk Borsodban lehet több száz hektár kell ahhoz, hogy egy adott állatállományt be lehessen állítani, mondjuk két hektáronként egy szarvasmarhát kell, mondjuk kétszáz hektáron ez száz tehenet jelent. Ott nagyobb területre van szükség. Aztán vannak intenziv kultúrák ahol kevesebb is elég. Mi a földtörvény koncepcióban javaslatot teszünk arra, hogy határozzák már el végre azt, hogy mi a kicsi, a közép és a nagybirtok, mert itt sokan dobálóznak a számokkal, van, akinek már a húsz hektár is oligarcha és így tovább. 

- Igen, ezt hallhattuk és ilyen nagybirtokokat szeretnék lecsökkenteni, hogy ha minden igaz, ez a cél.

- Mi a középbirtokok szerepét és  súlyát akarjuk növelni. Kellő perspektívát akarunk nyújtani a kicsinek is, hogy erősödjenek. A nagybirtokoknak a gazdaságban betöltött szerepét csökkenteni szándékozunk. Fontos az, hogy az őstermelők, akik a tervezet szerint száz négyzetmétertől, tehát egy piacra termelő konyhakertből, egy ötven hektáros területig terjednek, nekik is meglegyen a támogatásuk, ma is van kedvezmény. Legyen előttük perspektíva, hogy a helyi ellátásban, piacokra, közétkeztetésre termelve rész- vagy teljes foglalkoztatásban megélhetést nyújtsanak. Következő lépcsőfok egy százhektáros méret, ötventől száz hektárig. Ahol már tényleg egy család valamennyi tagja akár alkalmazottakkal együtt, nagyobb gépekkel ültetvénnyel piacra, akár exportra is képes termelni, integrációt képest szervezni. Tehát szintén egy minőségi termelésre képes.

- Tehát mindenféleképpen minőségbeli javulásról van szó. Nemrégiben ön itt járt, és akkor a földhaszonbérletitörvény-pályázatról is beszéltünk. Akkor azt mondta, hogy ez rendkívül sikeres. Most pedig ugye a munkalehetőséget említi. Tegnap Kurucz Mihály, az új földtörvény egyik koncepciójának a kidolgozója volt a vendégem, és ő is azt mondta, bár van munkanélküliség vidéken, azért ez egy új perspekatívát nyit az embereknek. Az elmúlt időszakban milyen változások történtek itt a földhaszonbérleti környékén? Nőtt az érdeklődés?

- A mezőgazdaságban küzdelmes munkával vagy odafigyeléssel, de van megélhetési lehetőség. A gazdasági válság megmutatta ezt. Átalalakulóban van a szemléletmód is emiatt. A mezőgazdaság felértékelődött, a gazdatársadalomnak az elismertsége, a becsülete is növekedett. Az egészséges élelmiszer, amelyre mindenkinek szüksége van, az mutatja azt, hogy a közgondolkozás is a magyar minőségi ennivaló irányába fordul. Ez megélhetést jelent, a belső piacokat megnyitottuk a gazdálkodók előtt, hiszen közvetlenül tudnak a piacokra termelni. Gazdag piacok, árusítási helyek nyílnak. Tehát van egy ilyen váltás a mezőgazdaságban, és ez megjelenik a foglalkoztatásban is. Jelenleg ez inkább önfoglalkoztatás, a családoknak egy kiegészítő jövedelem. Vesznek állatokat, felássák azokat az udvarokar, amelyeket korábban fűnyíróztak... ez fontos is, hogy vidéken megtermeljük azt, amire szükségünk van. Az önkormányzatok szociális programokat indítanak, munkanélkülieket foglalkoztatnak Start munka keretében.

- A kérdés, ugye, az már csak az, hogy meddig fog tovább fejlődni. Ugye ön is mondta, hogy ez most egy koncepció. Parlamenti vitája következik majd az új földtörvénynek. Azonban most hallhattuk, hogy ezt elhalasztották. Mi áll ennek a hátterében? Eddig ugye azt kifogásolták sokan, hogy kevés az idő a megvitatásra. Ugye két-három hetet említettek.

- Most, amikor lehetővé tesszük azt, hogy hát akkor ha kevés az idő a megvitatásra, akkor legyen egy alapos vita, akkor pedig valakiknek ez nem jó. Mi abból indulunk ki, hogy érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. A föld nemzeti kincs. A mezőgazdaság számára alapkérdés. S a gazdák számára a megélhetésnek a forrása. Mi úgy látjuk, hogy egy komoly vita, megéri azt, hogy mondjuk ne két hét múlva vagy akár egy hónap múlva terjesszük be a törvényt az országgyűlés elé, hanem később.

- Tehát akkor a nyári szünet után várható ez?

- Én azt mondom, hogy akkor, amikor elérünk abba a konszenzusközeli állapotba, amit el lehetett érni a hungarikumtörvénynél, akkor az Országgyűlés elé tudjuk terjeszteni a több törvényből álló földkódexet. Az ernyőtörvény kifejezést használjuk. Hiszen vannak olyan kérdések, amelyekben a nemzeti konszenzus, egyetértés kialakítható. Én ide sorolom például azt, hogy kell egyszeri önbevallást tenni mindenkinek, hogy mennyi földje van. Mennyi földje van Magyarországon a földbérlőknek, a földtulajdonosoknak, a mezőgazdaság szereplőinek. És azoknak, akik befektetési céllal vásároltak földet. Azért, hogy legyen egy olyan leltár, ami kiindulópont. És akkor elválik a tüdő a májtól, hogy kik azok, akik titkolják a földtulajdonukat; erre lehet szabályokat alkotni, hogy állami tulajdonba vonjuk. Illetve akinél valamilyen csalárdság gyanúja fölmerül, ott a büntető törvénykönyvben a zsebszerződésekre vonatkozó előírást tudjuk alkalmazni. Egytől öt év.

(Echo TV Napi Aktuális, 2012. június 8.)