Hadat üzent az aromás szeszes italoknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki piacokat és magyar tulajdonú nemzetközi kereskedelmi láncot szeretne a magyar termékeknek. A Figyelő interjúja.

– Mintha az élelmiszer lenne a költségvetés fejőstehene. Pár napja, vezették be a chipsadót, most pedig a várt 100 milliárdos költségvetési lyuk betömése érdekében döntöttek a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adójának emeléséről is. Nem elég a chipsadó, azért, mert kimaradt a szesz meg a kóla?

– Sok olyan élelmiszer van, ami tele van vegyi anyagokkal, drága a csomagolása, ezeket nem támogatni, hanem adóztatni kell. A kólánál a csomagolás termékdíjából érkezik költségvetési bevétel. A chipsadóból én inkább az aromás szeszes italokat hiányolom, de a műfaji sajátosságok miatt oda nem lehetett beletenni. Szerintem akkora jövedéki adóval kell sújtani az aromás szeszes italokat, hogy ez az egész termékkategória visszaszoruljon, ahogyan Nyugat-Európából is eltűnt.

– Ezért növekszik 50 százalékkal az aromás szeszes italok jövedéki adója, míg a pálinka esetében csak 5 százalékkal nő az adó?

– Az aromás szeszes ital rendkívül káros kategória, semmi szükség rá!

– Pedig a piaci szereplők szerint éppen a magas adók miatt dönt rekordokat az élelmiszer-kereskedelemben a feketegazdaság. Az élelmiszerek áfájának csökkentése végleg lekerült a napirendről?

– Folyamatosan vizsgáljuk, hogy mi a jobb megoldás. Ha kisebb lenne az áfa, kérdés, bejönne-e a tervezett adóbevétel. Korábban volt ugyanis rá példa, hogy lejjebb vitték az áfát, de a fogyasztói árak nem csökkentek a boltokban, a különbség nem a termelőnél, a fogyasztónál, hanem a közvetítőnél kötött ki. A gazdasági válság idején nehéz is lenne adót csökkenteni, mert az adóforintokra mindenki számít, aki valamilyen szolgáltatást vár az államtól. Gondot okozna, ha az iskolát, óvodát, közlekedést nem tudnánk finanszírozni, mert kisebb lett az élelmiszerek áfája.

– Pláne az újabb recessziós félelmek idején, amikor megint halomra dőlnek a világgazdasági prognózisok! De hát ebben telt minisztersége eddigi ideje. Elégedett az első évben elvégzettekkel?

– Mozgalmas év volt. Sok csapással kellett megküzdeni: ár- és belvizekkel, a vörösiszap-katasztrófával, fagykárokkal, csapadékhiánnyal, de a dioxinszennyezést és a magyar zöldségtermelőket is hátrányosan érintő német hasmenésjárványt okozó EHEC ügyet is ide számítom. Az EU-elnökség alatt azt is bizonyítani kellett, hogy Magyarország képes az uniót vezetni, de helytálltunk: a gazdák, az állam, a minisztérium, a helyhatóságaink. Elégedett vagyok a helyi értékesítés, termelés, a pálinkafőzés, a disznóvágás felszabadításával, a helyi vendéglátás élénkítésével, hogy a helyi termékeket be lehet vinni a közfogyasztásba, és megnyitottuk a magyar piacokat a helyi termelők előtt. Már megkezdődött a vidékfejlesztési stratégia egyes részeinek a megvalósítása: a tanyaprogram, a fiatal gazda program, a sertés- és szarvasmarhaprogram.

– És mivel nem elégedett?

– Azzal, hogy nem tudnak összefogni a termelők, gyakran import terméket hoznak be egymás nyakára, pedig ezzel egy idő után mindenki vesztes lesz. Hiányzik az összefogás, a szövetkezés, pedig ez a magyar mezőgazdaság túlélésének záloga.

– Meg az, hogy legyen mit és hol eladni. De van-e elég áru?

– Korábban itthon a külföldi élelmiszerek domináltak, ez most változóban van, ami komoly erőfeszítés eredménye. De szükséges hozzá, hogy legyen helyi értékesítés, feldolgozás, kézzelfogható magyar termék. Van mit eladnunk, tavaly nőtt az export, ezen belül az orosz kivitel 20 százalékkal. A baj az, hogy az elmúlt években a magyar mezőgazdaság az alapanyag-termelés felé csúszott el, félgyarmati irányba, de ez az út járhatatlan. Piacvesztést, szegényedést, vidéki elvándorlást okozott. A vidéki boldoguláshoz a mezőgazdaságnak – a vidék gerincének – készterméket kell előállítani. A készterméket a helyi piacokon lehet a legegyszerűbben eljuttatni a fogyasztóhoz, ezért az a célunk, hogy lehetőleg minden településen, már a néhányszáz fős falvakban is legyen helyi gazdapiac, ahol egészséges, jó minőségű magyar élelmiszert lehet vásárolni. A napokban adtam át a kőbányai Liget utcában a piacot, a múlt hétvégén Sashalomra voltam hivatalos piac-megnyitóra, szinte minden héten nyílik egy új piac.

(Figyelő, 2011./37. szám, szeptember 15.)