A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, ezért a készülő új földtörvény annak védelme érdekében születik – közölte lapunknak adott interjújában Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint a családi gazdálkodók eddig soha nem nyerhettek a mostanihoz hasonlóan nagy számban földhaszonbérleti jogot az államtól, ám a vesztesek, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást. A Magyar Nemzetben jelent meg Dénes Zoltán írása.
-Noha az elmúlt két évben a fagykároktól a vörösiszap-katasztrófáig számos problémával kellett megküzdeniük, a hírek lényegében csak a földügyekről szólnak. Lemondott államtitkára, Ángyán József egyenesen azt állította, a földpályázatok miatt a kormány elveszítheti a vidéket. Ennyire súlyos a helyzet?
– Magyarországon ötmillió hektár termőterület van, ebből nyolcszázezer hektár állami tulajdon. Tavaly ősszel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 65 ezer hektár földet jelölt ki haszonbérbe adásra, tehát a teljes termőterület nagyjából egy százalékát. Eddig közel hétszáz nyertes pályázóval kötöttünk szerződést 17 ezer hektárra. Annak ellenére, hogy a családi gazdálkodók soha nem tudtak ennyi terület bérleti jogára pályázni, a vesztesek, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást. Egyébként a magyar mezőgazdaság mögött két küzdelmes, de eredményes esztendő van. Az agrárium számára a tavalyi az uniós csatlakozásunk utáni legsikeresebb év volt. Közel negyven százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, az ágazat helyzete stabilizálódott. A tárca a kormányprogram alapján dolgozik, amely a családi és közepes méretű gazdaságok erősítése mellett kötelezte el magát. Ez alapján készült a hosszú távra szóló nemzeti vidékstratégia, és a birtokpolitikát is eszerint alakítjuk.
Ami Ángyán Józsefet illeti, magam sem értem, mi történt vele. Indokolás nélkül mondott le, majd néhány hét múlva szembefordult mindazzal, aminek a kidolgozásában korábban oroszlánrészt vállalt. A földhaszonbérleti pályázati rendszer feltételeit ő maga véglegesítette.
Ráadásul egyszer azzal támad, hogy állítsuk le az állami földek gazdákhoz juttatását, másszor meg pont azt kritizálja, hogy egyes földterületeket miért nem adunk már bérbe.
Jól csengő szólamok
– Ez érdekes, mert az ellenzéki pártok azt sugallják, hogy a kevéske bérbe adható állami földet e pályázati rendszernek köszönhetően juttatják kormány közeli nagyvállalkozóknak.
– Nagyvállalkozók, oligarchák, igen jól csengő szólamok. Nem életszerű, hogy egy luxusautóval járó multimilliárdos oligarcha állami földbérleti pályázaton induljon, vállalva az állattartás kötelezettségét és a folyamatos ellenőrzéseket, s az sem, hogy nekilát hajnaltól késő éjszakáig dolgozni.
Ez egyértelmű. Ráadásul, aki az agráriumban tényleg nagybirtokosnak számít, több ezer hektárt tulajdonol. Ők már rég megszerezték az államtól, amit akartak, nem fognak földpályázatos adatlapokat töltögetni számukra csekélynek mondható, 200-300 hektárnyi föld bérleti jogának megszerzéséért. Egyébként meg az elmúlt két év fontos eredménye az is, hogy agrárbéke van, nincsenek nagy viták és tüntetések. Ezt az egységet szeretnék egyesek megbontani. Ami a földhaszonbérletek körül látható, az igazából egy haszonleső politikai csatározás.
Nem vidéken, hanem Budapesten, a parlament falai között és a sajtóban zajlik a vita. Olyan pártok vesznek részt benne, amelyek így próbálnak szavazóbázist teremteni vidéken, mondvacsi-nált érvekkel. Mi a családi gazdaságoknak adjuk bérbe a termőföldet. Ezeken a pályázatokon kizárólag kis- és közepes családi gazdaságok nyertek. Minden más állítás valótlan.
Ellenfeleink kezdenek is kifogyni az „ügyekből”, a héten húsz, illetve nyolcvannyolc hektáros birtokok bérleti jogát elnyerő gazdálkodókat oligarcháztak le az Országgyűlésben, míg a sajtóban 510, unalomig ismételt ügyet próbálnak melegen tartani. Feljelentést persze nem tesznek, mert jól tudják, nincs jogalapja a támadásaiknak. Egyébként meg valamennyi vitatott ügyet kivizsgáltattam, és eddig még minden törvényes keretek között zajlott. A pályázatokat helyben lakó gazdálkodók nyerik, akik vállalják az állattartási kötelezettséget. Utóbbi feltétellel tudjuk távol tartani a spekulánsokat, és eleget tenni vállalásunknak, miszerint elősegítjük a hazai állatlétszám növekedését, ezáltal minőségi hazai élelmiszerhez juttatva a családokat.
– A Fejér megyei földbérleteket támadták elsősorban, mivel ott egy részvénytársaság tulajdonosai, vezetői és családtagjaik nyerték a pályázatokat. Legutóbb a borsodi eljárások kerültek célpontba. Ezeket az eseteket is kivizsgálták?
– Ahol földpályázatok vannak, ott viták is előfordulnak, sajnos mindenki nem tud nyerni. De nézzük a tényeket! Fejér megyében például ötezer hektáron korábban egy földhasználó volt, ehelyett most harminc van. A korábbi évek szocialista gyakorlata alapján a bérlők jelképes összeget fizettek, most hektáronként, évente átlagosan 20-30 ezer forintot kell fizetnie mindenkinek. És mivel a családi és közepes gazdaságokat támogatjuk, így egy család sem haladhatja meg az 1200 hektáros földhasználati plafont. A borsodi példa is ezt bizonyítja, hiszen míg korábban itt egy olasz érdekeltségű cég használta a területet, most a nagyjából kétezer hektáron állattartást, vagyis további befektetést vállaló huszonöt gazdálkodó található. A helyszínen bárki megbizonyo-sodhat a tényekről. Vannak persze hangzatos esetek is, például a sokat emlegetett műkörömépítő hölgy, aki nyertes pályázó volt. Csak azt felejtették el elmondani, hogy ő egyébként aranykalászos gazda, aki eddig nem jutott földhöz.
Vannak ellenérdekeltek
– Jellemzően mekkora területet nyert egy-egy pályázó?
– A bérbe adott területek átlagmérete durván harminchét hektár.
– Amennyiben valóban minden rendben van az eljárás körül, akkor meglátása szerint mégis miért támadják azt?
– Ellenfeleink a tiszta viszonyok megteremtését akarják megakadályozni. Aki eddig néhány száz forintért bérelt területet és még állattartást sem kellett vállalnia, az most természetesen nem örül az évi 30 ezer forint körüli hektáronkénti bérleti díjnak, meg az állattartási kötelezettségnek.
Eddig kifizetett hektáronként pár száz forint bérleti díjat, és zsebre tett 57 ezer forint területalapú támogatást évente. Határozott szándékunk, hogy megvédjük a gazdákat és a magyar földet a spekulánsoktól. Akik pedig már megkezdték beruházásaikat, számíthatnak arra, hogy kiállunk mellettük, nyugodtan folytathatják tevékenységüket, hiszen törvényes pályázaton nyertek. A kisbirtokosok éppen ezért nem szeretnék, hogy leálljunk a programmal, ők bíznak abban, hogy az állam további területeket is meg fog hirdetni.
További kiírások várhatók
– Úgy tudjuk, az államtól nagy területeket bérlőkkel is elkezdtek tárgyalni arról, hogy a számukra extraprofitot biztosító birtoktestekről lemondjanak. Ezek azok a cégek, amelyekkel az előző kormány a választások előtt újabb tizenöt-húsz évre kötötte meg a bérleti szerződéseket, mégpedig azok lejárata előtt három-négy évvel. Az esetleg innen visszaszerzendő földeket majd szintén meghirdetik?
– Látható, hogy annak idején kormányzati pozícióban Gőgös Zoltán szocialista államtitkárként még nem fedezte fel magában a családi gazdálkodók pártfogóját, hiszen kifejezetten nagy cégeknek adták bérbe az említett hatalmas állami területeket. A földalap által kezelt 500 ezer hektárnyi termőterület közel nyolcvan százalékáról van szó. Ezekkel a társaságokkal megkezdtük a tárgyalásokat, átnézzük az általuk bérelt földterületeket, felmérjük állattartási kapacitásaikat, illetve, hogy milyen kertészeti, öntözési vagy más beruházásokba kezdtek. Ez alapján közösen megállapítjuk, mekkora az a terület, amelyről esetleg lemondhatnak. Látok esélyt arra, hogy ez az eljárás is eredményes lesz. De a honvédségnek és a vasúti társaságnak is vannak olyan területei, amelyekre a jelenlegi körülmények között már nem tartanak igényt. A szóban forgó, több tízezer hektáros területet folyamatosan veszi át a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő területek esetében is több ezer hektár kerül a gazdálkodókhoz.
– A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy állami tulajdonba veszi a feltételezhetően zsebszerződéssel érintett természetvédelmi területeket. Ez esetben hány hektár megszerzését célozták meg?
– Ez az úgynevezett zsebszerződésekkel, vagyis a külföldiek jogellenes földszerzésével kap-csolatos fellépésünk első része. Ennek részeként 450 millió forintos kerettel az Őrségi Nemzeti Park területén lévő mintegy hétszáz hektár felvásárlása várható. Készülünk a program folytatására is, nemrég felmértük négy nemzeti parkban a további szóba jöhető területeket, amire több mint egymilliárd forintos igényt állítottunk össze. Reméljük, a kormány a szűkös keretek ellenére is megtalálja a forrást arra, hogy megvalósulhassanak a további földvásárlások. Egyébként a nemzeti földalap saját forrásaiból is vásárol földeket, a spekulációgyanús esetekben él az elővásárlási jogával. A termőföld megvédésének egy másik formájaként említhető a büntető törvénykönyv módosítása. A jogszabály-tervezet értelmében egytől öt évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak majd azok, akik részt vesznek zsebszerződések létrehozásában.
Magyarország jogállam, és soha nem ismerhet el semmiféle törvényeket megkerülő szerződést.
– Az ellenzéki pártok a külföldiek földvásárlási tilalmának 2014. májusi lejáratával is riogatnak, mondván, azt követően boldog-boldogtalan termőterületet vásárolhat majd hazánkban. A készülő új földtörvény képes lesz megvédeni a külföldi spekulánsoktól a hazai termőföldet?
– Úgy látszik, az ellenzék is rájött, hogy van vidék. Vannak olyanok, akik a vidék ellen mindent elkövettek a kormányzati időszakukban, most pedig annak védelmezőiként lépnek fel. Örömmel mondhatom, hogy megkezdtük az új földtörvény társadalmi vitáját.
Korszerű európai szabályozást fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni. Számítunk arra, hogy széles társadalmi rétegek fogják támogatni a jogszabályt, mivel a legleleményesebb megoldásokat vesszük igénybe. Az osztrák, francia és német szabályozások jó példákat tartalmaznak, amelyeket mi is alkalmazni tervezünk. Az új földtörvénytervezetet a tárca hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti. Egy biztos, mi megvédjük a magyar földet.
(Magyar Nemzet, 2012.06.01., Dénes Zoltán)