Nem mindenkinek tetszik, hogy a kormány a családi gazdaságokat támogatja – mondta a Magyar Hírlapnak Fazekas Sándor szakminiszter.

Mi tényleg a családi gazdaságokat támogatjuk, csak ez nem mindenkinek tetszik – mondta a lapunknak adott interjúban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szerinte innen fúj a szél, amikor egyesek élesen ostorozzák a kormány birtokpolitikáját. „Tájékozatlanság azt állítani, hogy oligarchák kapják a magyar földterületeket” – mondta a miniszter. Leszögezte, nemzeti hatáskörben tartják a termőföldeket, függetlenül attól, hogy az unió mit szól majd az új magyar földtörvényhez. Kimentjük a termőföldet a biznisz világából, és visszahelyezzük a termelés világába – fogalmazott Fazekas, aki kérdésünkre az ausztriai álláspontot és a zsebszerződés új típusát is véleményezte.

– Megfontolt, nyugodt s visszafogott emberként ismertük meg, de legutóbb, a haszonbérleti szerződések budapesti átadásán öntől eddig szokatlan módon keményen bírálta az oligarcházókat. Betelt a pohár?

– Nem, erről szó sincs. A nyugalom különösen fontos erény, amikor az ember egy ország agrárügyeiért felel. Itt nincs helye kapkodásnak. Mindemellett természetesen igen nehéz a nemtelen támadásokkal mit kezdeni. Oligarchákról beszélnek, miközben az eddig megkötött több mint nyolcszáz haszonbérleti szerződés átlagos birtokmérete alulról súrolja a húsz hektárt. Erre azt állítani, hogy oligarchák kapják a földet, finoman szólva is tájékozatlanság. De mondhatnék mást is. A földtörvény benyújtását megelőzően egyeztettem az ellenzéki frak­ciókkal. Biztosítottam őket, hogy megvédjük a magyar földet és a magyar gazdákat. Elmondtam, hogy kizárjuk a spekulánsokat, s csak a helyben lakó földművesek szerezhetnek majd földet. A következő ülésnapon feláll egy jobbikos képviselő, és azt mondja, veszélyben a föld, külföldi spekulánsok is vásárolhatnak. Az ilyen „csúsztatások” miatt éreztem szükségességét némileg sarkosabb fogalmazásnak.

– Mindezek ellenére továbbra is földbotrányoktól, a klientúra kiszolgálásától hangos a parlament és a médiumok híradása. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: az eddig meghirdetett területek hány százalékát nyerték el kistermelők, és mennyi jutott a nagy gazdaságoknak? Milyen arányokról beszélhetünk?

– Engedje meg, hogy kicsit árnyaljam a képet. Mindössze ugyanazon öt-tíz ügyet rángatják elő kisebb-nagyobb intenzitással. Vidéken az emberek pontosan tudják, mekkora felelősség egy ilyen pályázaton nyerni, milyen hatalmas munkával jár. Sajnos nem mindenki van ezzel tisztában. Az LMP szénalapátolásról beszél, miközben egy másik fórumon megkérdőjelezi a területalapú támogatás létjogosultságát. És ha megnézzük a számokat: az állami földterületek nyolcvan százalékát körülbelül kétszáz agrárvállalkozás bérelte eddig. Ezek az arányok a szocialista kormányok idején alakultak ki. Volt, aki filléres bérleti díjért használt több ezer hektáros területet. Most az állami földek összesen egy százalékának haszonbérbe adása zajlik, és a munka felénél már több mint nyolcszáz nyertes gazda van. Jól látható, mi tényleg a családi gazdaságokat támogatjuk. Csak ez nem mindenkinek tetszik.

– Az Országgyűlés elé került az új földtörvény. Mely országok jogszabályait vették alapul, a magyar törvény melyik nemzet előírásaihoz hasonlít a leginkább?

– A törvényjavaslat előkészítése során számos európai ország jogi szabályozását tanulmányoztuk, amelyek közül mintaként szolgált a francia, a svájci, a német és az osztrák, valamint az olasz szabályozási rendszer. Ugyanakkor a magyar birtokviszo­nyok sajátossága miatt nem jelenthető ki, hogy valamely ország egyes jogintézmé­nyeit egy az egyben átvettük volna, inkább alapul szolgáltak, és aztán a magyar viszonyokra, jogrendszerre adaptálva bukkannak fel a törvényben. Céljait tekintve sokrétű a javaslat. Legfontosabb, hogy csak a helyben lakó földművesek szerezhetnek tulajdont. Ezzel kizárunk mindenkit, aki a földdel spekulálni akar. Kimentjük a termőföldet a biznisz világából, és visszahelyezzük a valódi érték, a termelés világába. Másrészről a törvényjavaslat a földforgalmi szabályozás oldaláról is szolgálni kívánja a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzését. Harmadrészt a törvényjavaslat megerősíti a családi gazdaságok szerepét, segíti a kis- és középbirtokokat. Mindehhez eszközrendszert is ad, egy komoly állami hatósági földforgalmi szabályozóval és a helyi gazdákból összeálló földbizottság létrehozásával.

– Brüsszel nagyítóval figyeli a magyar törvények szövegeit. Az új földtörvény csont nélkül átmegy majd az Európai Bizottság rostáján?

– Sok fontos rostán kell még átmennie a törvénynek. Várjuk meg, hogy miként alakul a parlamenti vitája. Legyen meg a végleges, az Országgyűlés által is elfogadott szöveg, aztán majd meglátjuk, mit szól ehhez az unió. Semmit sem lehet garantálni, ha valamibe bele akarnak kötni, akkor úgyis bele fognak. Remélem, hogy semmilyen irányelvet és uniós jogszabályt nem sértünk meg. De egy biztos, a magyar földet megvédjük!

– A lapunk birtokába került legújabb zsebszerződés szerint a külföldiek új trükkel szerzik meg a magyar termőföldet. A zsebszerződések tizennyolcadik típusa, az elbirtoklás is divatba jött. Hogyan kerülhetünk egy lépéssel a spekulánsok elé?

– A spekulánsok az elmúlt években mindig előttünk jártak, ezt a hátrányt most nekünk kell ledolgoznunk. A kormány célja olyan szabályozás megalkotása, amely jogi, gazdasági és adminisztratív eszközökkel egyaránt képes a kérdés kezelésére. A zsebszerződés fogalma alatt a mi olvasatunkban mára nem csupán a klasszikus eltitkolt szerződéseket kell érteni, hanem valamennyi, a termőföld tulajdonjogának vagy használati jogának jogszabályok megkerülésével történő megszerzésére irányuló megállapodást is. Az elbirtoklás része azoknak a megjelenési formáknak, amelyekkel szemben megindította a küzdelmet a kormány. Harcunkban az új büntető törvénykönyv is segítségünkre lesz, hiszen egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a zsebszerződésben részt vevőket. A zsebszerződéses vásárló sosem lesz földtulajdonos.

– A lapunknak nyilatkozó osztrák nagykövet kijelentette, Ausztria rögtön közbelép, ha a magyar kormány visszamenőleges hatállyal el akarná venni az osztrákok által művelt területeket. Hadüzenetről van szó? Milyen megoldási javaslatokkal él majd a tárca?

– Ausztria stratégiai partnere hazánknak, ezért minél szorosabb együttműködésre törekszünk. Visszamenőleges hatályú jogalkotásról természetesen nincs szó, az új jogszabá­lyok, módosítások csakis a jövőre nézve bírnak kötelező erővel. Másodsorban le kell szögezni, hogy a zsebszerződések valamennyi formája jogellenes, hiszen a jelenleg hatályos, földszerzési korlátozásokat tartalmazó jogi rendelkezések kijátszására irányulnak. A magyar állam így kizárólag a jogellenesen megszerzett és művelt területek vonatkozásában tervez és tesz lépéseket. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy itt a magyar törvényeket kell betartani, és ennek a kormány érvényt is fog szerezni. A törvény nem tesz különbséget külföldi és belföldi spekuláns között, számunkra teljesen mindegy, hogy milyen állampolgár igyekszik megkerülni a törvényeinket. Az osztrák állam jogállam, nem hinném, hogy védelmébe venne illegális szerződéseket.

– Hazánk készen áll-e arra, hogy a földvásárlási moratórium lejártakor agresszív földvásárlási hullámba kezdenek majd a külföldi termelők, vállalkozások és a hazai cégek?

– 2014-ben új helyzet áll elő a termőföldek piacán, amelyre a hátralévő majdnem két évben a tárca teljes erővel készül mind támogatáspolitikai, mind földügyi téren. Az új földügyi jogszabályok, amelyek első elemét a földforgalmi törvény képezi, éppen azt célozza, hogy a földeket szakképzett, helyben lakó magánszemélyek, földművesek műveljék. A földvásárlási hullámnak az új szabályozással tervezünk gátat vetni, hiszen például a jogi személyek tulajdonszerzése továbbra is tiltott lenne a tervezet szerint, egyébként pedig olyan korlátozások épülnének be a rendszerbe – gondoljunk itt akár a hatósági engedélyezésre –, amelyek indirekt eszközökkel képesek megakadályozni a magyar földek arra nem jogosultak általi felvásárlását 2014 májusától. A kabinet határozott álláspontja, a magyar föld a nemzeti szuverenitás alapja, így a moratórium lejártával is mindent megtesz termőföldjeink nemzeti hatáskörben tartása érdekében.

– A gazdákat súlyos aszálykárok érték az idén. Mire számíthatnak a termelők, s ez hogyan hat majd a mezőgazdaság idei teljesítményére?

– Az agrárium aktuális teljesítménye nagyban függ az időjárástól is. Az idén ebben nincs szerencsénk, kora tavasszal egy csepp eső sem esett, később súlyos fagykárok keletkeztek, most újra az aszály okoz problémát. A legnagyobb gond a kukorica- és a napraforgótáblákban tapasztalható. A kormány úgy döntött, az idei évre járó támogatásokból 157 milliárd forint előleget október közepe és december vége között kiutal a gazdáknak. Ezenfelül duplájára nő a kárenyhítésre szánt jövő évi összeg, amely így több mint nyolcmilliárd forint segítséget jelent. A forgóeszközhitel-programokra pedig újabb tizenötmilliárd forint áll rendelkezésre. A gazdák számíthatnak a kormányra, és mi is számítunk a termelőkre.

(Magyar Hírlap, 2012. július 23.)