Növekedési pályán mozog a mezőgazdaság, két-három év alatt érjük el az agrártermelésben az 1990-es, rendszerváltáskori szintet – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter leszögezte: ismét erős, elismert, minőségi termékeiről híres agrárország leszünk. „Tudunk róla, hogy a büntetlenség fejében sokan élnek majd a zsebszerződések, spekulatív ügyletek önkéntes feltárásával. Üldözőbe vettük a törvény megkerülőit” – jelentette ki kérdésünkre Fazekas Sándor.

Fazekas Sándor: átlátható viszonyokat szeretnénk, nem lesz gazdátlan földterület a ciklus végén magyar mezőgazdaság, két–három év alatt érjük el az agrártermelésben azt a szintet, amelyen 1990-ben, a rendszerváltáskor álltunk – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter leszögezte, ismét erős, elismert, minőségi termékeiről híres agrárország leszünk a világ térképén.

Beszélt arról is, valótlanságot állít az, aki azt mondja, hogy a földpályázatokon oligarchák, nagybirtokosok nyertek. „A programot folytatjuk, és szó sem lehet arról, hogy felbontsuk a kifogásolt szerződéseket. Még mintegy nyolcvanezer hektárnyi állami földterületet kell kiírnunk pályázatra, és ennyit kell odaadnunk a kis-, közepes és családi gazdaságoknak.
Nem lesz szabad, gazdátlan földterület a ciklus végén” – jelentette ki a tárcavezető.

– Tavaly a magyar mezőgazdaság húzta a hazai GDP-növekedést, az idei köztes adatokból azonban az látszik, kissé visszavett lendületéből az agrárium. Mivel a magyar termelők nem felejtettek el gazdálkodni tavaly óta, csak a mostoha időjárás okolható a lendületvesztésért?

– Egyszer kerék, egyszer talp – mondják az én környékemen. Ez a megállapítás kifejezetten igaz a mezőgazdaságra, az agráriumra. Az időjárás erősen befolyásolja az ágazat teljesítményét.
Az idén fél Európában jelentős károkat okozott az aszály, így Magyarországon is. A mérleget azonban korai lenne megvonni, a magyar mezőgazdaság a körülmények ellenére továbbra is húzóágazatként teljesít.
A mostoha időjárás igencsak próbára tette a szektort, de álltuk a kihívásokat.
A magyar termelők szakszerűen, példaértékűen gazdálkodtak az idén. Bár a károk húsba vágóak, mégsem olyan mértékűek, mint amire egy ilyen drasztikus szárazság, forróság következményeként számítani lehetett.

– Milyen mértékű kárt okozott az aszály a magyar mezőgazdaságban?

– Mintegy háromszáz–négyszáz milliárd forintra rúgnak a károk, ugyanakkor a végleges számokat csak akkor lehet megállapítani, ha az agrárkárenyhítési, illetve az ágazati adatok is megjelennek. Az agrárium ennek ellenére is húzni fogja az idei magyar GDP-t. A mezőgazdaság szűkebb értelemben négy–öt százalékot képvisel a nemzetgazdaságban, de a szektorra épülő élelmiszeriparral, szolgáltatásokkal, szállításokkal, mezőgépiparral, halfeldolgozással, a vegyipar egy részével együtt a hazai termelés és gazdasági volumen húsz– huszonöt százalékát adja. Ez azt jelenti, hogy a magyar agrárium húzóágazatnak számít, amelyre több szektor alapul. Mezőgazdaságunk tavalyi kibocsátása 2200–2300 milliárd forint volt, az élelmiszeripar pedig több mint kétezermilliárd forintos volument jelent.
Gazdaságunk két nagyon fontos pilléréről beszélünk.

– Az Országgyűlés asztalára került a földtörvény. Pontosan mikor kezdődik a jogszabály általános vitája, és mikor szavazhatnak erről a honatyák?

– Az ősz legfontosabb törvénye az új földtörvény. Október 16-án kezdődik a jogszabály általános vitája, amely többfordulós, részletes és fontos vita lesz. A parlament legkésőbb decemberben szentesítheti az új törvényt, de még az sem kizárt, hogy már november végén szavazhatnak róla a honatyák. Bízunk benne, hogy konszenzusos jogszabálya lesz Magyarországnak, minden lehetőséget megadunk arra, hogy véleményezni lehessen a törvénytervezetet.

– A földtörvény mely pontjai, tézisei, rendelkezései körül várható parázs vita? Ezek közül melyek azok, amelyeket hiába támad, kifogásol majd az ellenzék, mégsem hátrálhat meg a kormány és a tárca?

– A földtörvény legfontosabb rendelkezése, hogy csak földműves, helyben lakó, a mezőgazdasággal életvitelszerűen foglalkozó termelő szerezhet Magyarországon földtulajdont.
Ezzel kizárunk mindenkit, aki a földdel spekulálni akar. Komoly vitatéma lehet ugyanakkor, hogy ki a földműves.
Mi meghatároztuk ezt a kategóriát, de e tekintetben biztosan lesznek érvek és ellenérvek. Egy másik fontos kérdés, hogy a törvényben fogdaságlalkoztatási előírásokat kötöttünk ki a földhaszonbérlethez. Parázs vita lehet amiatt, hogy sok-e vagy kevés ez a foglalkoztatási mérték. Ugyancsak vita tárgyát képezheti, hogy a jogszabályban 1200 hektárban maximalizáltuk a bérelhető földterület nagyságát.
Ez sok vagy kevés? Biztosan lesznek csörték. Nyilván az, akinek az ötven hektár is elég, sokallja majd az 1200 hektáros földmaximumot, viszont aki fejlődni szeretne, vagy már most komoly területtel rendelkezik, annak jelentős megkötés lesz ez az előírás.
Szerintem komoly szópárbajokat vívunk majd a helyben lakó gazda meghatározásánál is. Ki számít helyben lakó gazdának? Az, aki az adott faluban lakik, vagy az is, aki húsz kilométeres körzeten belül? Lesz-e helyben lakó gazda 17 vagy 59 lélekszámú falvakban?
A föld kulcskérdés, az új földtörvény mindenkit érint majd, így sok érdekcsoportnak jelenthet kellemes vagy kellemetlen következményeket a jogszabály elfogadása. Az ugyanakkor nem képezheti vita tárgyát, hogy jogi személy vehet-e majd termőterületet Magyarországon. Mi abból indulunk ki, hogy a termelő természetes személy, így a jogi személy legfeljebb csak bérelhet majd, termőföldet nem vehet.

- Meg lehet állítani azt az elszívó hatást, amelyet más ágazatok érvényesítenek?
Az agrárium, a kőkemény munka lehet-e versenytársa a nagyvárosi íróasztaloknak, a biztos és kiszámítható jövedelemforrásnak?

– Alapvető célunk, hogy versenyképes és életképes legyen a fogdaság. 2011-től tizenegyezer fővel nőtt a mezőgazdaságban dolgozók száma.
Magyarország jövőjének és gazdasági bővülésének az agrárium, a magyar vidék a kulcsa és záloga. A családi gazdaságokat, a magyar gazdákat, az agrárközéposztályt erősítjük és támogatjuk, azokat, akik értéket teremtenek, foglalkoztatnak. A vidéki lakosságnak minden lehetőséget meg kívánunk adni ahhoz, hogy vidéken is boldogulni tudjon, erről szólnak az intézkedéseink. A vidéki élet gerincét pedig a földművelésnek kell jelentenie.

– Kijelentették, büntetlenséget élvezhet majd az, aki önként feltárja a zsebszerződéseket, a csalárd jogi ügyleteket. Van már jelentkező, spekulációt bizonyító, de büntetlenséget kérő tanú?

– A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük.
Mivel csak jövőre lép életbe a büntethetőség, még bőven van idejük az önként jelentkezőknek, ugyanakkor már most látszik, és tudunk róla, hogy sokan élnek majd ezzel a lehetőséggel.
Hadat üzentünk a zsebszerződéseknek, illik ezt komolyan venni. Úgy tűnik, sokan veszik majd az adást. A spekulatív ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél is erősebb. Üldözőbe vettük a törvény megkerülőit.

– Egy átfogó elképzelés részét képezi a földtörvény és a zsebszerződések büntethetősége. Milyen további törvényekből, jogszabályokból épül majd fel ez a csomag?

– Számos további törvény előkészítése zajlik gőzerővel. Készül a földvagyon önbevallási törvény. Mindenkinek nyilatkoznia kell majd, hogy milyen területekkel bír. Így kiderül, hol vannak gazdátlan földek, és kik azok, akik nem tudják hitelesen igazolni a földtulajdonukat. Felvetődött az üzemszabályozási törvény megalkotásának szükségessége is, amely már a konkrét üzemekre vonatkozna.
Ebben az optimális méretet és a szükséges jogi, gazdasági környezet ismérveit teremtenénk meg.

– Időről időre újabb és újabb támadások érik az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak eredményeit.

– A tények és a számok nem hazudnak.
Jelenleg mintegy ezerkétszáz nyertesük van a haszonbérleti pályázatoknak, akik mintegy tizenkilencezer hektárnyi területre adtak be eredményes dokumentációt. A nyertesek 98 százaléka száz hektár alatti területeket nyert meg. Az összes meghirdetett föld nyolcvanhat százaléka ilyen nagyságú terület. Valótlanságot állít az, aki azt mondja, hogy a földpályázatokon oligarchák, nagybirtokosok nyertek. Nem indultak és nem is indulhattak földpályázatokon.
A programot folytatjuk, és szó sem lehet arról, hogy felbontjuk a megkötött szerződéseket. Még mintegy nyolcvanezer hektárnyi állami földterületet kell kiírnunk pályázatra, és ennyit kell odaadnunk a kis-, közepes és családi gazdaságoknak. A bírálatok nagyotmondásokon, spekuláns statisztikákon, hamis tanulmányokon, falusi pletykákon, helyi lakosok következtetésein, számszaki hibákon alapulnak.
Tartós, átlátható viszonyokat szeretnénk, nem lesz szabad, gazdátlan földterület a ciklus végén. Korábban, az MSZP-kormányok idején az állami földek nyolcvan százalékát 250 vállalkozás bérelte, most pedig 1048 szerződést kötöttünk. Ezek tények.
Nem csodálkoznék azon, ha a bírálók és támadók nemcsak 2012-ben, hanem még 3012-ben is ugyanezt a néhány ügyet rángatnák elő.

– Néhány perccel ezelőtt landolt Ferihegyen, Oroszországban járt, Nyikolaj Fjodorovval, orosz kollégájával tárgyalt az elmúlt napokban.
Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Magyarország és Oroszország viszonya baráti, nincsenek problémás ügyek. Elkezdtük visszahódítani a korábbi pozícióinkat az orosz piacon, és kijelenthető, újra van magyar agrárdiplomácia.
A magyar élelmiszeripar, a magyar mezőgazdaság előtt az az egyik legfontosabb feladat, hogy ne alapanyagot termeljünk, hanem késztermékeket, hogy ne vigyék el tőlünk a hasznot. A minőségi húsipari termékeken túl prémiumkategóriás borokkal kell megjelenni az Orosz Föderációban, ahol meg kell találni a helyét a magyar pálinkának is. A magyar export Oroszországba mintegy huszonnyolc százalékkal bővült az első fél évben a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva, az exportunk így hetven százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

– A nyugati export helyett hazánk a keleti piacokra fókuszál. Milyen a presztízsük a magyar termékeknek Ázsiában, az arab országokban?

– Exportunk nagy része Nyugat-Európába irányul, de az telített piac, maguk is sokat termelnek. Olyan piacokat keresünk, amelyeken komoly esélyünk van, ahol kiváló a presztízsük a magyar termékeknek. Ázsiába harminchat százalékkal nőtt az exportunk volumene tavalyhoz képest, a külkereskedelmi egyenlegünk pedig 38 százalékkal emelkedett 2011 első fél évéhez viszonyítva.
Fontos őszi program a nyugat-balkáni kapcsolatok erősítése. Úgy látom, hogy két–három év alatt utolérjük az agrártermelésben azt a szintet, amelyen 1990-ben, a rendszerváltáskor álltunk. A magyar mezőgazdaság ismét növekedési pályán mozog.
Ez csak tovább erősödik a következő években. Ismét erős, elismert, minőségi termékeiről híres agrárország leszünk a világtérképen.

(Magyar Hírlap, 2012. október 13., Szarvas Szilveszter)