Magyarországnak is érdeke, hogy az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokra épített fenntartható gazdálkodás és a kiegyensúlyozott területi fejlődés legyen az alapja 2013 után is a Közös Agrárpolitikának, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárca vezetője a magyar agrárium elmúlt évét értékelte és az ágazat előtt álló feladatokról szólt a Magyar Mezőgazdaságnak adott interjúban, amely megjelent a Kistermelők Lapjában, valamint a Kertészet és Szőlészet című hetilapban is.

- 2011. első félévében Magyarország volt az unió soros elnöke. A sok más fontos és mindannyiunkat érintő ügy mellett nagyon sok agrárkérdésben kellett döntést hozni, amit az agrártárca – szakértőivel együtt – sikeresen teljesített. Hogyan értékeli a VM hazánkban és Brüsszelben végzett munkáját?

– A mezőgazdaságban 2011 a legjobb évünk volt az EU-tagságunk óta. A magyar elnökség időszakában beigazolódott, hogy a kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium megfelelően felkészült az elnökségi feladatok ellátásra. Elnökségünk talán legfontosabb eredménye, hogy a miniszterek – a minősített többséget jóval meghaladó támogatással – elkötelezték magukat az erős Közös Agrárpolitika (KAP) mellett, tehát az EU a jövőben, 2013 után is támogatja a mezőgazdaságot, a termelést, a gazdákat. Ez összhangban van a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekeivel. A magyar gazdák biztosak lehetnek abban, hogy 2013 után is lesz közösségi támogatás. Büszkén mondhatom, hogy a magyar EU-elnökség idején a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése és szakmai stábja kiemelkedő sikereket ért el. Hazánkat az unióban erős, megbízható tagországnak tekintik. A magyar agrárgazdaságot és vidékfejlesztést meghatározó politikában már nyoma sincs annak a szervilizmusnak, amely például a cukorkvóta-csökkentésben is tettenérhető volt. Magyarország az EU-elnökség alatt visszanyerte jó hírét. Ezeréves európai államhoz méltó módon fogadtuk a vendégeinket és adtunk otthont az elnökségi rendezvényeknek. Sikernek tartom, hogy a magyar elnökség Ausztriával, Csehországgal, Luxemburggal és Szlovákiával együttműködve elérte, hogy a Közös Halászati Politika a jövőben jobban támogassa az édesvízi halgazdálkodást. Változás lesz az élelmiszercímkézésnél. A magyar elnökség jelentős előrehaladást ért el a tejpiaci szabályozásban. A Környezetvédelmi Tanácsban, több, mint két éve húzódó vita után a miniszterek egyhangú megállapodást kötöttek az elektronikus hulladékok begyűjtési és hasznosítási arányának növeléséről. Talán leglátványosabb sikereink között említhetem, hogy a németországi dioxinszennyezés idején, határozott és következetes fellépésünknek köszönhetően, a Tanács támogatást szavazott meg az eladhatatlan sertéshús készletek három hónapos lefagyasz¬tására. Ezzel sikerült megmenteni az európai sertéshúspiacot az összeomlástól. A németországi kólijárvány idején két hét alatt háromszor hívtam össze a miniszterek rendkívüli tanácsülését, ahol döntöttünk a zöldségtermelők kártalanításáról. Az Európai Bizottság a Tanács javaslatára 210 millió euróra emelte a kártérítés korábban megítélt összegét.

Az elnökségi félév alatt 450 ülés előkészítése és levezetése hárult a magyar elnökségre. Ezek 70 százaléka az agrárterületet, 30 százaléka pedig a környezetvédelmet érintette. Kiemelkedő esemény volt a gödöllői Informális Környezetvédelmi Tanácsülés és a debreceni Informális Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülés, ahol fontos napirendi pontok megtárgyalása mellett, az EU soros elnökeként láthattam vendégül minisztertársaimat, akik megismerhették a magyar ételeket, borokat és népi hagyományaink közül is jónéhányat.

A magyar elnökség idején elfogadott tanácsi következtetések után, október 12-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a KAP-reformmal kapcsolatos jogszabály-javaslatait. Ahogy miniszter úr ezzel kapcsolatban fogalmazott, Magyarország több ágazati reformjavaslat ügyében határozott, adott esetben a Bizottságéval ellentétes álláspontot képvisel. Van-e remény arra, hogy ezekben a kérdésekben támogatókat találjunk?

– Ahogy elnökségünk idején megtaláltuk elképzeléseink támogatóit, úgy ezután is bizonyára lesznek szövetségeseink. Magyarországnak nem érdeke, hogy az unió Közös Agrárpolitikája gyökeresen megváltozzon. De az új, úgynevezett integrációs modell alkalmazását – amely nem drasztikus, hanem a működést javító változtatások alkalmazására, például célzottabb támogatásra ösztönözné a tagországokat – elfogadhatónak tartjuk.
Magyarország álláspontja szerint Európának 2013 után is erős, két pilléren nyugvó Közös Agrárpolitikára van szüksége, de a beavatkozási területeket pontosan el kell határolni. Csak így valósítható meg az a három cél, amelyeket a Bizottság megfogalmazott és Magyarországnak is érdekei, vagyis az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokra épített fenntartható gazdálkodás és a kiegyensúlyozott területi fejlődés.
A tervek szerint a teljes KAP-költségvetés 386,9 milliárd euró lesz. Ebből az I-es pillérre – azaz a különféle agrárfinanszírozási célokra, például közvetlen támogatásra – 281,8 milliárd euró jutna, míg a II-es pillérre, a vidékfejlesztésre 89,9 milliárd euró.

- Kiemelt feladat volt az idén a tíz évre szóló agrár-, vidék- és környezetstratégia kialakítása. A társadalmi vita lezárult, mikor várható a program véglegesítése?

– A stratégia a nyár végére elkészült, mégis folyamatosan változik. Most például éppen a sertés-, a baromfi- és a juhstratégiával egészítjük ki. Élénk érdeklődés kísérte a vitát, több száz javaslat, kiegészítés érkezett, ezek jó részét beépítettük a programba. A magyar vidék él, élni akar, várja és akarja a változást – ezért mozdult meg a gazdatársadalom. A tárca határozott cselekvési terveket jelöl ki négy átfogó területen – az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszertermelésben, a környezetvédelemben – hogy 2020-ig érzékelhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében. Nagy a tét, hiszen a vidék jövője Magyarország jövője!

Arra az üzenetre, amit a nemzeti vidékstratégia megfogalmazott, sorra alakulnak a helyi piacok. A magyar vidéken, ahol az üzenetet megértették, elindult a változás. Olyan új folyamatokat indítottunk el, amelyekből az emberek látják, hogy másfelé tartunk, mint elődeink.

A válságból csak úgy tudunk kijönni, ha mindenki, aki a mezőgazdaságban és a mezőgazdaságból él, legyen kicsi vagy nagy, megtalálja a maga helyét és szerepét. Mi, nem győzöm elégszer mondani, a kis és közepes családi vállalkozásokra és a szövetkezésre építünk. De kellenek másféle szereplők is, például integrátorok. A nagygazdaságoknak is van szerepük. Mi nem az ő rovásukra, de mindenképpen megváltoztatjuk azt a helyzetet, amibe eddig a kis gazdaságok belekényszerültek. Egyensúlyt szeretnénk. Nem akarunk aránytalanságot, azt, ami eddig jellemezte a rendszert: a nagyok mindenféle támogatást megkaptak, a kicsik meg nem. Ráadásul a nagygazdaságok bérlik az állami földek jelentős részét, gyakran alacsony áron. Tehát esélyegyenlőséget akarunk. Mert így tudunk több embert foglalkoztatni, így erősítjük a generációk közötti kapcsolatot, és így tudjuk újraéleszteni a jó gazda gondosságával a hagyományainkat.

- A kormány és a minisztérium is elkötelezte magát a vidéken élő emberek mellett. Sikerült-e őket jobb piaci helyzetbe hozni a nagy kereskedelmi láncokkal szemben?

– Beszéljünk egyértelműen: kormányzásunk kezdetén világossá tettük, hogy nem a gigantikus méretű, monokultúrás, alapanyagot termelő mezőgazdasági vállalkozások érdekeit fogjuk előtérbe helyezni, hanem – az európai modellt követve – a családi és egyéni gazdaságokat; a mezőgazdaságra épülő mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ebből kiindulva: kiemelten támogatjuk a kistermelőket; előmozdítjuk a helyi piacok létrehozását; összekötjük a helyi termelést és a helyi értékesítést, helyreállítjuk az állattenyésztés és a növénytermesztés felborult arányát, megvédjük természeti erőforrásainkat, köztük a magyar termőföldet, vízkészleteinket; visszaállítjuk a vidék és a város szoros kapcsolatát; versenyképessé tesszük a magyar mezőgazdaságot a hazai, az uniós és világpiacokon.

Az erőfölényükkel visszaélő óriásvállalatok megtapasztalhatták, hogy mi következetesen betartatjuk a beszállítókkal szembeni tisztességtelen magatartás tilalmáról szóló, általunk megszigorított jogszabályt. Ma már több áruházlánc előnyben részesíti a hazai termékeket, a vásárlók pedig – az árak mellett – egyre nagyobb értéket tulajdonítanak a magyar eredetnek.

- Új rendeletek segítik a kistermelőket. A jogszabályok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

– Ha törvényhozási oldalról készítünk listát, nincs okunk szégyenkezni, következetesen haladunk céljaink felé.

Az új alaptörvény megalkotása és elfogadása óriási jelentőségű volt számunkra is. Vannak alapvető értékek, amelyeknek alkotmányos védettség kell. Ide tartozik például a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok védelme, vagy az, hogy megőrizzük a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amely az egészséges élet jogát védelmezi.

Méltatlan, hogy miközben a kis- és középvállalkozásokban dolgozók a cégeiket éppen hogy életben tudják tartani, addig a külföldi vállalatok adókedvezmények nagy skálájával működhettek Magyarországon. Az Új Széchenyi-tervvel megnyitottuk az utat a fejlesztések, a beruházások előtt, és megteremtettük a gyarapodás lehetőségét a vidéki kis- és középvállalkozóknak. A gazdaságélénkítő programmal új munkahelyek jönnek létre, ami erősíti a vidék népességmegtartó erejét és megállítja a falvak elnéptelenedését.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek köszönhetően egy év alatt megduplázódott az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevők száma. 2010 júliusában 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezőgazdasági és az idegenforgalmi vállalkozások, 2011-ben ennek a dupláját, 512 ezret.

A kistermelői rendelet módosítása megkönnyíti a kistermelők élelmiszertermelési, élelmiszer-feldolgozási és élelmiszer-értékesítési feltételeit. Az új rendelkezés lehetővé teszi a hagyományok megőrzését, az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágást, a disznótort. A kistermelők évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághatnak le és dolgozhatnak fel. Igen jelentős eleme a rendeletnek, hogy a helyi termelők közvetlenül  részt vehetnek a közétkeztetésben, szabadon értékesíthetik termékeiket a helyi közintézmények konyháin.
Egyszerűsödött a piacnyitás, a helyi termelői piac üzemeltetéséhez elég bejelentést tenni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.

A tavalyi intézkedések közül kiemelkedik a 930 millió forintos keretösszegű tanyafejlesztési program, melynek legnépszerűbb része a rossz állapotú külterületi földutak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése. A kizárólag nemzeti forrásból meghirdetett programot rendkívül nagy érdeklődés kísérte a gazdák és az önkormányzatok részéről: a 441 benyújtott pályázat közül idén 201 pályázó nyert állami támogatást.

- Az elmúlt év időjárási szélsőségektől mentes volt, viszont az őszi aszály kérdésessé teszi az idei évet. Miként lehet az ilyen kilengéseket kivédeni?

– 2010-ben a hatalmas belvíz miatt temették az agráriumot, 2011 mégis a mezőgazdaság egyik legjobb éve lett! Most az aszállyal riogatnak. Szerencsére az időjárás a legtöbbször kegyes: amit az egyik évben elvesz, azt a másikban pótolja. A károkat azonban  komolyan kell vennünk, nem hagyhatjuk, hogy a gazdák viseljék a teljes kockázatot. Az EU 2013 utáni Közös Agrárpolitikájának alapjait megteremtő rendelettervezetek kiemelten foglalkoznak a kockázatkezeléssel. Itthon nemrég fogadta el az országgyűlés  az új kockázatkezelési törvényt, amelyet a vidékfejlesztési tárca terjesztett be és minden párt támogatott. Az új rendszer a gazdálkodók jóval szélesebb körének nyújt fedezetet a károkra, mint korábban. Nemcsak az állam és a gazdálkodók viselik az időjárási szélsőségek miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatják azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal. A számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló 4–4,1 milliárd forint éves szinten megduplázódik, azaz 8–8,2 milliárd forintot lehet majd kárenyhítésre fordítani. Biztosítási díjtámogatásra 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban 2,9 milliárd forint használható fel.

Összességében tehát a korábbi 4 milliárd forint helyett több mint 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kockázatok mind szélesebb körű kezelésére. Ennek egyik fontos összetevője az új, üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció. Újdonság, hogy a támogatott biztosítási csomag az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz károkozásainak ellentételezésére is kiterjed.

- Élénk érdeklődés, nagy viták kísérik a kormány birtokpolitikáját.

– Ezen nincs mit csodálkozni, mert a magyar agrárium gyökeres átalakításáról van szó. Az állami földek bérlése iránt óriási az érdeklődés. Ez nem meglepetés, most hatvanötezer hektárnyi területről van szó. A gazdák feszülten várják, hogy hova, milyen kezekbe kerül a magyar termőföld. A vidék dolgozni akar, erősen akarják a változást. Igen jelentős lépés mezőgazdaságunk újjáépítésében tehát, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megkezdte az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét. A pályáztatás fő célja a kis és közepes családi vállalkozások megerősítése. A földek hasznosításának legfőbb szabálya a nyilvános pályáztatás. A földterületekre családi gazdálkodók, őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket hozza helyzetbe, és a haszonbérbe adást állattartáshoz köti. A pályázók lakhelye, illetve székhelye nem lehet az érintett termőföld 20 km-es körzeten kívül, és a jelentkezők sem az államtól, sem mástól nem tulajdonolhatnak és bérelhetnek összesen 1200 hektárnál nagyobb területet. A termőföldeket a nyertes pályázók 20 évre kapják haszonbérbe. Cél, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja, és ne spekulánsok kezébe kerüljenek a hasznosítható területek.

- Régóta a kormány előtt van a sertéságazati stratégia, ami a jelenlegi állomány növelését célozza. Mikorra várható a program elindulása? Ez azért is fontos, mert hasonló készül valamennyi állattenyésztési ágazatra és a zöldség-gyümölcs termesztésre.

– A Nemzeti Vidékstratégia minden alkotóelemét sorra vesszük, a törvénykezés összes eszközét felhasználjuk, hogy céljaink valóra váljanak. A munka kitartást és nagy szakértelmet követel. Ez a feltétele annak, hogy mezőgazdaságunk megerősödjön. Az ágazati stratégiák mind-mind ebbe a nagy egészbe illeszkednek. Tárcánk például elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem. Csak a két ágazat egyensúlyának helyreállításával lehet erős a vidék. Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot sikeressé, egyúttal a vidék és az ország gazdaságának húzóerejévé is tegyük, helyre kell állítanunk a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Az állattenyésztés aránya ma mindössze 35–39 százalék. Magyarország egykor büszke volt a sertéságazatára. A magyar gazdák 10 millió sertést tartottak a kis-, a közepes és a nagyüzemekben vagy neveltek falusi portákon. Az ezredfordulón még 5 millió sertés volt Magyarországon, de ez a szám is rohamosan csökkent EU-taggá válásunk után. A KSH adatai szerint tavaly júniusban 3,1 millió sertés volt Magyarországon, szemben a korábbi 3,2 millióval. A kormány határozott szándéka, hogy 6 millióra emelkedjen a sertések száma az országban. Ennek érdekében készítette el a vidékfejlesztési tárca a sertéságazati stratégiát, melynek célja a sertéstenyésztés helyzetének stabilizálása és növekvő pályára állítása. A sertésállomány növelésével párhuzamosan piacot kell teremteni a jó minőségű magyar élelmiszereknek. Első intézkedéseink között volt a másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendelet módosítása, ami azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek beáramlását a hazai piacokra.

De hogy máshonnan is hozzak példát: az elmúlt időszakban felértékelődtek kiváló, versenyképes vetőmagfajtáink, amelyek garantáltan GMO- mentesek. A tárca olyan rendeleteken dolgozik, amelyek a saját vetőmagfajtáinkat hozzák helyzetbe. Erőt és önbizalmat ad nekünk a tény, hogy a magyar gazdaságnak nincs még egy olyan sikeres ágazata, mint a vetőmagtermesztés. Magyarország a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el.

A zöldség tájfajták, valamint a házikerti fajták elismerési és vetőmag minősítési eljárását már egyszerűsítettük, az őshonos gyümölcsfajtákról szóló szabályt most hagyják jóvá Brüsszelben.
A munkaintenzív növénytermesztési ágazatokban 2010-ben elindított zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítási programokat a 2012–2013 közötti időszakban is folytatjuk. A zöldség-gyümölcs szektorban újra megnyitottuk a pályázatokat, hogy még több termelő juthasson forráshoz.
A tejágazat támogatása érdekében ismét meghirdettük a már 2010-ben bevezetett különleges tejtámogatási programot, és a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatást is megadtuk a gazdáknak.

- Év vége lévén kérjük, értékelje a mezőgazdaság 2011. évi teljesítményét! Hogyan látja a következő esztendőt, melyek az ágazatra váró legfontosabb feladatok, milyenek a vidéken élők, a termelők esélyei?

– Orbán Viktor miniszterelnök úr egyenesen a magyar gazdaság húzóágazatának nevezte az agráriumot. A számok őt igazolják, és azt is bizonyítják, hogy jó irányba indultunk el.  Tavaly 10 százalékkal nőtt a mezőgazdasági GDP. Idén a kedvező termés miatt ennél lényegesen nagyobb növekedés várható.

A jó mezőgazdasági terméseredményeknek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1,4 százalékkal nőtt a hazai GDP 2011. III. negyedévében.

A magyar mezőgazdaság hagyományosan a GDP közel 3 százalékát állítja elő – ez az uniós átlag kétszerese. A teljes agrobiznisz a hazai gazdaság 15-20 százalékát teszi ki. Magyarország uniós csatlakozása óta 2010-ben volt a legnagyobb az agrárexportunk, 5,8 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni az ágazatban. A mezőgazdaság a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegtöbbletének 38 százalékát adta. A kedvező tendencia tavaly tovább folytatódott: az agrárkivitel 2011. január-júliusa között az országos átlagot lényegesen meghaladva, 21,7 százalékkal bővült.
A jövőt illetően bizakodó vagyok. A magyar mezőgazdaság tovább erősödhet, az agrárkivitel növelhető, új piacok nyíltak meg előttünk: például Kína, Oroszország, Kazahsztán, Szaud-Arábia és Algéria. A világban óriási a kereslet az élelmiszerekre, a népesség egyre csak nő, élelmezésük alapja pedig a mezőgazdaság.

Munka tehát van bőven. Az előttünk álló évben folytatnunk kell mindazt, amit az előzőekben elkezdtünk. Módszeresen, sorról sorra haladva rakjuk rendbe a magyar mezőgazdaság és vidék minden szegletét. Törvényalkotással, támogatásokkal, pályázatokkal, szakoktatással, kutatással, az agrárdiplomácia nyújtotta lehetőségekkel, de legfőképpen kitartó munkával.

(Magyar Mezőgazdaság. 2012. január 4.)