Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2010. július 19-én. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Legyen a föld azé, aki gazdálkodik rajta. Ezzel a mondattal foglalta össze nemrégiben a vidékfejlesztési miniszter azt az elvet, amelynek alapján az új kormány rendezni akarja a birtokpolitikát. Ennek az elvnek a jegyében egy most beterjesztett javaslatcsomaggal a Nemzeti Földalap működését átalakítják és átszabják a földtörvény elővásárlással kapcsolatos szabályait is. Hamarosan a tárca vezetőjét kérdezzük. Előbb Báthory Róbert összeállítása.

Összeállítás: Aktívan jelen lesz az állam a földpiacon. Ezt egy új törvénnyel segítené elő a kormány. A vidékfejlesztési tárca már az országgyűlés elé terjesztette a földtörvény módosítását. A spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni. De ha az új szabályokat elfogadja a parlament, akkor nem csak ez fog változni, hanem gyakorlatilag minden. Eddig szinte szabadon adhatták-vehették a földjeiket a gazdák, de a jövőben nem így lenne, hanem úgy, hogy a földvásárlásoknál a magyar államot illetné meg az elővásárlás joga. A további sorrend kialakítása miatt meghatározták azt is, hogy jogilag ki számít helyben lakónak, ugyanis most már ez is előny lehet majd a földvásárlásnál. Helyben lakónak tehát az számít, aki családi gazdálkodó, vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy éppen egyéni mezőgazdasági vállalkozó, és a lakóhelye minimum három éve azon a településen van, aminek a határában a megvásárolni kívánt földdarab fekszik. Az új kormány ú birtokpolitikai célja ugyanis az, hogy a föld azoké legyen, akik gazdálkodnak rajta. Az agrártárcának papíron rendbe kell tennie kétmillió hektár állami földvagyont. Ezért naprakész nyilvántartást készítene a kormány arról, hogy ki mennyi időre és mennyi pénzért bérel állami földet. A minisztérium szerint jelenleg 10 milliárd forint folyik be az államkasszába a bérbe adott területekből, ebből vásárolnának további hektárokat, de jelentős tőke injekcióra lenne ahhoz szükség, hogy hatékony földpiaci eszközzé válhasson. Ha csak a teljes magyar szántóterületek 1 százalékával, azaz 50 ezer hektárral növelnék meg a tulajdonukat, amit átlagos piaci áron vennének, akkor is 40 milliárd forinttal kellene számolnia az agártárcának. A tervek szerint az állam legfeljebb a helyben kialakult legmagasabb árat fizethetne egy-egy megvásárolni kívánt földért, az így a földalaphoz kerülő földeket nyilvános pályázaton eladhatnák, haszonbérletbe vagy vagyonkezelésbe adhatnák, esetleg földcsere útján hasznosítanák. A tervek szerint a családi gazdaságok kialakulását és a fiatal agrárvállalkozók földhöz jutását is segítené az új törvény, például szociális földprogramot is indítanának, így segítve a fiatal, két-három gyereket vállaló agrárpárokat. A bérleti jog örökölhető lenne, ha pedig a családfő gyermekeinek szeretné átadni a gazdaságát, akkor nem kéne ezután sem illetéket, sem pedig adót fizetnie.

Műsorvezető: Báthory Róbert összeállítását hallották. És itt van velünk Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Jó reggelt kívánok!

Fazekas Sándor: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Ebből a javaslatcsomagból az olvasható ki, hogy a Nemzeti Földalap a jövőben, ha nem is az első számú, de mindenekelőtt a legfontosabb szereplője lenne a földpiacnak. Hogyan működne ez valójában? Tehát, magyarul minden értékesítésre szánt termőföldről először a földalap döntené el, hogy az államnak kell-e vagy nem? S ha igen, akkor milyen elvek alapján, hogyan működne ez?

Fazekas Sándor: A Nemzeti Földalap egy önálló intézményként fog működni szeptember 1-től, és kifejezetten az lesz a feladata, hogy a hozzá az adásvétel kapcsán a tulajdonos által beküldött szerződést átnézve, döntsön arról, hogy él-e az állam elővásárlási jogával. Tehát, mindenképpen egy első számú szereplője lenne a földpiacnak. Hozzátéve azt, hogy nyilván hogy nem lehet cél valamennyi földnek a megvásárlása. A földpiacon a tulajdonosok, a gazdák egymás között tudják továbbra is adni-venni a földeket, az a célunk.

Műsorvezető: Igen, de ebből az…

Fazekas Sándor: Vagy ahol valamilyen spekulatív ügylet húzódik meg a háttérben, ott avatkozzon be a földalap. Műsorvezető: Igen, de magyarul mindenki, és ebből gondolom több ezer vagy több tízezer szerződés van, aki földet ad el, annak be kell küldeni a szerződést a Nemzeti Földalaphoz, és megvárni, hogy az állam mit lép.

Fazekas Sándor: Így van.

Műsorvezető: Milyen elvek alapján, hogyan fognak dönteni egy-egy földalapról, hogy az államnak szüksége van-e arra a földre, tehát él-e az elővásárlási jogával vagy nem?

Fazekas Sándor: A földbirtok politika elveit az országgyűlés a törvényben rögzíti. A célunk az, hogy a spekulatív földügyeleteket, azokat, amelyek mögött valamilyen hátsó szándék húzódik meg, azokat az állam elővásárlási jogával beelőzzük. Így földalapot teremtsünk fiatal gazdálkodók támogatására, a már meglévő gazdaságok földkészletének a kiegészítésére. Tehát ezen vonal mentén fog majd működni a földalapkezelő. Látszik ez általában egy föld adás-vételnél.

Műsorvezető: Ezt én értem, elvi oldalról én értem, hogy mik a szándékaik vele, de gyakorlati oldalról hogyan működnek? Tehát az államnak lenne x hete eldönteni, hogy kell-e az földdarab vagy nem. És addig várnia kell annak, aki el akarja adni a földet. És mi van, hogyha nem teszi ezt meg? Tehát mi van akkor, hogyha nem küldi be ezt a szerződést, nem értesíti az államot, nem engedi, hogy éljen az elővásárlási jogával? Tehát a gyakorlati megvalósításról mondjon már pár szót. Hiszen ez azért gondolom, óriási feladat elé állítja a gazdákat is, meg a Nemzeti Földalapot is.

Fazekas Sándor: Hát hogyha nem küldi be a szerződést, akkor nem jön létre a föld adás-vétel. Ugyanis az elővásárlási jog az erősebb, mint a földvevőnek a vásárlási joga. Köteles beküldeni, és az állami szervezet az tud erről dönteni. Egyébként én ebben nem látok problémát. Ez egy olyan szervezet lesz, amely megbirkózik a feladatokkal. Hiszen itt azért a magyar földpiac nem milliós nagyságrendű szerződéses mozgás a jellemző. Fedezettel is rendelkezik ehhez a földalap kezelő, hogy a vásárlásokat megtegye. Hiszen a meglévő földek haszonbérleti díja az mintegy 10 milliárd forint, az lehetővé teszi azt, hogy minél több földet megvásároljon.

Műsorvezető: Tehát nem számít arra, hogy sok semmissé nyilvánítási per indul meg amiatt, hogy nem értesítették, vagy lebonyolították az adás-vételt az állam nélkül a gazdák?

Fazekas Sándor: Én erre nem számítok. Végül is az eladónak is elemi érdeke az, hogy befolyjon a bevétele, és gyakorlatilag mindegy, hogy honnan folyik be, az államtól-e, vagy valamilyen más személytől.

Műsorvezető: Az ár is egy érdekes kérdés. Hiszen a jogszabályokban az szerepel, hogy a helyi piacon elérhető legmagasabb áron, vagy legjobb áron veszi meg az állam. De ez azért könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget, nem? Tehát egy faluban vagy egy gazdálkodó közösségben könnyen eltéríthetők az árak, és akkor az államnak ezt ki kell pengetni ezt a díjat.

Fazekas Sándor: Hát a helyben kialakult szokásos árat nem jelenti azt, hogy az egy rendkívül magas ár. Itt arról van szó két személy között…

Műsorvezető: Ezt én értem, de eltéríthető, nem?

Fazekas Sándor: …köttetik meg a szerződés, abban szerepel egy ár. Hogyha az állam túlzottan magasnak tartja, akkor nem fog belépni. Akkor kifizeti a vevő.

Műsorvezető: Aha, tehát akkor eláll az állam, függetlenül attól, hogy milyen birtokpolitikai céljai vannak. Tehát lehet, hogy nagyon szüksége lenne arra a földdarabra, de mégsem veszi meg?

Fazekas Sándor: Hát nem eláll, hanem nem él az elővásárlási jogával. Ez elég nagy különbség. Olyan esetben, a nagyobb összeget kénytelen lesz kifizetni a vásárló. Én azt hiszem, hogy ez egy kevéssé életszerű példa. Tehát nem túl sok ilyen esetre lehet számítani, mert hát senki se gondolja, hogy a többszörösét kifizesse egy olyan földért, amiért nem muszáj.

Műsorvezető: Egyébként azt mondta, hogy van fedezete a Nemzeti Földalapnak erre. Mennyi pénz? Hiszen itt az összeállításban arról beszéltünk, hogy olyan 10 milliárdos nagyságrendű összegű pénze van a Nemzeti Földalapnak. De hogyha igazi szereplővé akar válni, igazából beavatkozni a földpiacba, akkor itt több 100 vagy akár ezermilliárdos összegre is szükség volna.

Fazekas Sándor: Hát én azt hiszem, hogy ezek a csillagászati számok a spekuláció kategóriába tartoznak. Szerintem 10 milliárd forint is már nagyon jelentős szereplővé teszi a magyar államot a földpiacon. És hát a bevételekhez rendbe kell tennünk az állam tulajdonában lévő földvagyont. Hiszen ott a nyilvántartási rendszer hézagos, sok földön nincsen szerződés. Sok helyen az állam örökös, de még nem lépett be a tulajdonba, a birtokba. Tehát először ezt a földvagyont kell rendbe rakni. Ez körülbelül 200 ezer hektárt érint, körülbelül ennyi az, ami rendezetlen. Nyilván a tulajdonjogi, bérleti jogi viszonyok rendezése után látszik az, hogy mi az a bevétel, ami befolyik ezekből a földekből. Hiszen sok helyen az elavult haszonbérleti szerződések miatt alacsonyak a haszonbérleti díjbevételek is. ez a mintegy 10 milliárd forintos összeg tehát növelhető.

Műsorvezető: Egyébként az elképzelhető, hogy kereskedelmi bankok is beszállnak ebbe az üzletbe? Tehát valamilyen hitelkonstrukciókat kialakít az állam akár a Nemzeti Földalap, akár gazdálkodók segítségével?

Fazekas Sándor: Hát sok minden elképzelhető, de jelenleg ilyen irányú előkészületek nincsenek. Szerintem az állam eléggé erős ahhoz, hogy ezzel a feladattal megbirkózzon.

Műsorvezető: Mert sajtóhírek szólnak arról…

Fazekas Sándor: Sajtóhírek vannak, ez kétségtelen.

Műsorvezető: Mekkora földvételre számítanak? Tehát van-e valamilyen nagyságrendi előrejelzés?

Fazekas Sándor: Hát nézze, a földpiac az egy eléggé lassú mozgású terület. Általában a földet nem olyan könnyen adják az emberek, mint mondjuk egy kocsit vagy valamilyen kisebb ingóságot. Én néhány ezerhektáros földmozgásokra számítok. Azt is tudni kell, hogy a magyar tulajdonosok általában több kisebb parcellával rendelkeznek. Tehát hogyha eladnak, akkor általában nem több százhektáros ingatlanok moccannak meg.

Műsorvezető: Szerepel a tervek között az is, hogy a gyermeket nevelő, vagy gyermekvállalást tervező családok számára ingyen vagy kedvezményesen juttatnának földet. Ez hogyan zajlana, és milyen oktatást vagy képzést társítanának ehhez? Tehát aki gazdálkodással akar foglalkozni, az hogyan tud belevágni ebbe?

Fazekas Sándor: Nagyon fontos az, hogy az állami földtulajdon lehet az alapja egy demográfiai földprogramnak, amelynek a részeként szeretnénk vidéken fiatal házasoknak, gyermekeket vállaló családoknak kellő nagyságú birtokot juttatni. Ez elsősorban haszonbérlet formájában, hosszú távú bérlet formájában történne. Hát ilyen 50 hektáros nagyságrendek szerepelnek az elképzelésünkben, amelyeket az ősz folyamán fogunk kidolgozni, az őszi törvénykezési időszakra készítjük elő.

Műsorvezető: És társítanának hozzá valamilyen képzést, hogy aki megkapja a földet, az egyáltalán el tudjon kezdeni gazdálkodni?

Fazekas Sándor: Hát van, akinél kell képzés, van, akinél pedig nem. Mert mondjuk akinek ez a végzettsége, annál ugye külön képzés nem szükséges. Hiszen ma is van Magyarországon magas színvonalú agrár közép- és felsőfokú képzés. Az oktatási rendszerben a különböző gazdaasszony képzőktől kezdve a szakmunkásképzésen, felnőttképzésen át a felsőfokig a legkülönbözőbb formák ma is megvannak. Tehát itt nem kell különösebb újat feltalálni.

Műsorvezető: Köszönöm szépen.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert hallották.