Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Nagy Anna kormányszóvivő sajtótájékoztatója. Szó szerinti leirat.

Nagy Anna: Jó napot kívánok, köszöntöm önöket. Hadd mutassam be mai vendégünket, Fazekas Sándor urat, vidékfejlesztési minisztert, aki részben az árvízzel kapcsolatos, az árvíz és a gazdákkal kapcsolatos témákról fog beszélni, másrészt pedig egy kicsit bővebben beszámol arról, hogy az első akcióterv vidékhez, vidékfejlesztéshez, mezőgazdasághoz tartozó témái hogy is fognak kinézni, kicsit részletesebben a gyakorlatban.

Ahogy jöttem be, hallottam, hogy megint szakad az eső, úgy hogy úgy tűnik, hogy az árvíz mint téma, még mindig itt van. A kárfelmérés már elkezdődött a leginkább sújtott területeken és a kormány fontos döntése az, hogy a kárenyhítési alapba az eredeti, június 30-i határidő helyett szeptember 30-ra tolta ki azt a lehetőséget, hogy a gazdák befizethessenek. Ennek a részleteiről is miniszter úr fog beszélni. Átadom akkor a szót önnek.

Fazekas Sándor: Köszönöm szépen. Jó napot kívánok Tisztelt Hölgyeim és Uraim! . szeretettel köszöntök mindenkit.

Orbán Viktor miniszterelnök úr azt kérte tőlem, hogy állítsam talpra a magyar vidéket. Szinte még át sem léptük a minisztérium küszöbét, máris röpködtek a kérdések, érkeztek az izgatott újságírók, mindenki konkrét intézkedésekre kíváncsi.

Engedjék meg, hogy rögtön a közepébe vágják és a főbb vidékfejlesztési tervek ismertetése után néhány konkrét, a közeljövőben hatályba lépő intézkedést is elmondjak önöknek.

Az elmúlt hetekben az árvíz miatt aggasztó, torokszorító időket éltünk át. Most úgy tűnik, egy kicsit fellélegezhetünk. Fellélegezhetnek az elöntött területeken élők, megkezdődhet a fertőtlenítés, a rehabilitáció és a kárfelmérés is. Azért a fenyegetettség is megvan. Látjuk, hiszen most is elkezdett esni az eső.

Szeretnék köszönetet mondani a védekezésben résztvevőknek, mindenkinek, aki éjt nappallá téve dolgozott az elmúlt hetekben.

A minisztérium szakmai felelősei nekiláttak az agrárkárok felmérésének, hiszen a növénykultúrákat szinte az egész ország területén jelentős bel- és árvízkárok érték. Június eleji felmérés szerint a belvízzel borított szántóterület nagysága 164 ezer hektár. Árvíz alatt 22 ezer hektár szántó áll jelenleg. Ezek nagyon nagy számok. Az őszi búza országos vetésterületének 5,3 százalékát, 55 ezer hektárt, az őszi káposztarepce 7,1 százalékát, 19 ezer hektárt, a napraforgó 4,1 százalékát, 22 ezer hektárt, míg a kukorica 2 százalékát, 24 ezer hektárt borítja víz. A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jásznagykun-Szolnok – szülőföldemen – Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében sújtotta belvízkár. Az is nagyon nagy gond, hogy sok helyen az eső miatt vetni sem tudtak a gazdák. Ahol nem vitte el a víz a növényeket és nincs tartós vízborítás alatt a terület, ott elfogadható állapotban van a gabona, ugyanakkor nem történt meg a kártevők elleni védelem, mert a talajok szántóföldi gépekkel járhatatlanok, így a munkákban elmaradás van. Ez meg fog látszani majd a termésátlagokon is.

A jelenlegi adatok szerint 131 ezer baromfit kellett levágni az árvíz- és belvízzel érintett megyékben, 70 sertés, 55 szarvasmarha, 620 juh hullott el a gazdasági haszonállatok közül.

Járványmegelőzés céljából laboratóriumi vizsgálatokat kellett elrendelni. Az eredmények szerencsére kizárták a lépfene fertőzés gyanúját. Eddig 960 szarvasmarhát oltottak be lépfene elleni vakcinával, de hozzávetőlegesen 12.500 állatot érint a védekezés.

A beérkezett jelentések alapján szerencsére egyetlen megyében sem került víz alá veszélyes növényvédő vagy permetezőszereket tároló raktár.

Nemcsak az ár- és belvizek, a viharkárok is, a viharok is jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban és az erdészeteknél. Az éves fakitermelési mennyiség csaknem 10 százaléka, mintegy félmillió köbméter fa esett áldozatul eddig a viharoknak. Ez egy milliárdos nagyságrendű kár. A felmérések minden területen folyamatban vannak.

Legfontosabb lépéseink az árvízzel kapcsolatban:

Egyrészt van egy nemzetközi oldala is a cselekvésünknek. Pénteken Luxemburgban tárgyaltam a környezetvédelmi miniszterekkel. Az Európai Unió szolidaritási alapjában 1 milliárd euró áll rendelkezésre az állami tulajdonban keletkezett károk enyhítésére. A visegrádi országok minisztereivel megállapodtunk abban, hogy összehangoljuk a lépéseinket és benyújtjuk a kárigényünket az alaphoz. Ez nagyon fontos együttműködés.

A jövőre nézve, de sürgősen egy új kárenyhítési rendet kell kidolgoznunk, mert a jelenlegi szabályozás nem tudja kezelni az ilyen nagyságrendű károkat, amelyek most sújtottak bennünket. Kezdeményezzük, hogy június 30-a helyett szeptember 30-ig lehessen befizetni a gazdáknak önrészüket a kárenyhítési alapba. Az alap felülről nyitott, tehát annak függvényében lehet dönteni a nagyságrendjéről, hogy mekkora a kár. Egyszerűsítjük a vis maior bejelentéseket is az MGSZH-nál. Amikor a kárfelmérés megtörténik, remélhetőleg még ezen a héten, sajtótájékoztatón szeretnénk majd ismertetni a pontos számadatokat, a részletes terveket és lehetőségeket.

A társadalmi felelősségvállalás a kormányzati szervekre, így különösen a vidékfejlesztésért felelős tárcára is kiterjed, ezért az árvízkárosultak megsegítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium azonnali segélyakciót szervez. Közvetlen célunk, hogy segítséget nyújtsunk a kilátástalan helyzetbe került embereknek. Felhívásunkat a minisztérium, a háttérintézmények munkatársai, az agráriumban tevékenykedő társadalmi szervezetek és agrárcégek körében hirdetjük meg, de számítunk mindenkinek a támogatására. A pénzbeli adományokat egy, a tárca számára a Magyar Állam Kincstár által nyitott elkülönített számlára lehet utalni. Bővebbeket a minisztérium honlapján tudunk a közvélemény elé tárni. A beérkezett természetbeli adományokat és pénzbeli felajánlásokat az ország területén tevékenykedő, elismert karitatív, humanitárius szervezetek útján juttatjuk célba.

Szeretném önöket tájékoztatni a kormány vidékfejlesztési programjáról, amelynek lényege, hogy a vidék életminőségben, munka és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki tájaival. Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forráselosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságának biztosítását, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják. Javítjuk a helyi szolgáltatásokat, átalakítjuk és ügyfélközpontúvá tesszük a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. Azt hiszem, jó néhány hivatalban alapvető szemléletváltás szükséges, szolgáltató közigazgatás kell, amely a gazdák, a termelők érdekeit kiemelten kezeli. Azt hiszem, hogy ebben bőven van teendő. Az elmúlt időszakban egy olyan hivatali drill alakult ki jó néhány helyen, MGSZH, MVH vonalán is, amelyet teljesen át kell értékelni.

Áttekintjük a Leader-program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítjuk.

Megerősítjük a falu és tanyagondnoki szolgálatokat.

A vidék gazdaságát több lábra állítjuk. Erőteljesen támogatjuk a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket, helyi energiatermelés, élelmiszer feldolgozás, értékesítés, kézművesség. Az ezekkel foglalkozó mikro- kis- és középvállalkozásokat, a falusi öko- és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyének bővítését, a helyi gasztronómiai, népi hagyományok ápolását.

Újra gondoljuk az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit.

Ösztönözzük és támogatjuk a falvak különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek létrehozását és működését.

A közbeszerzési kényszer és lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsoljuk a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi konyhák közétkeztetését.

A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakítunk ki. A föld és birtokpolitika területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságokat és azok társulásait állítjuk.

Az agrárszerkezet és termelés politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát helyi közösségeit stabilizáló, több funkciós mezőgazdaság, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia.

Az agrárpiac politika szabályozás és védelem területén kiemelt célunk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának segítése, az e téren elvesztett hazai és külpiaci pozíciók visszaszerzése.

A magyar gazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Ennek érdekében segítjük a kereskedelmi lánc lerövidítését. Az élelmiszerbiztonság megteremtése és a helyi élelmiszerpiacok védelme érdekében jelentősen megerősítjük a minőség-ellenőrzés és a fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerét.

Az elhangzottakkal kapcsolatban, amelyek zömmel elvi és irányt jelölő dolgok, néhány konkrét, a közeljövőben hatályba lépő intézkedést is szeretnék ismertetni.

Egyrészt, módosítani fogjuk az illetéktörvényt, hogy vidéken a gazdaság átadás, valamint minden, ehhez kötődő tranzakció teljes egészében illetékmentes legyen. A családon belüli gazdaság átadás jól működik Európa-szerte. Ez a modell évek óta rendelkezésre áll. A magyar megoldás ettől eltér, megítélésünk szerint indokolatlanul. A nemzeti együttműködés szellemében ,megfogalmazódó új gazdaság és társadalompolitikai koncepció szerint az ilyen, családon belüli tranzakciókban semmi keresnivalója nincs az államnak. Segíteni kell a családokat abban, hogy a generációváltás zökkenőmentesen végbe menjen és ezzel a családi gazdaság stabilitása, a gazdálkodás folyamatossága fenntartható legyen.

Egy másik fontos feladatunk, hogy megakadályozzuk az élelmiszerhulladékok terjesztését, a velük való kereskedelmet, ezért bevezetjük a másodlagos élelmiszervizsgálatot. Meggyőződésünk, hogy az élelmiszerhulladék, az élelmiszerhamisítvány az nem élelmiszer. A téglaporos pirospaprika, az álméz és a zöldellő felvágottak helye a rémmesékben van. Ezeket nem lehet beengedni az üzletek polcaira. Az új előírás minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. A termékeket nemcsak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogjuk, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra Európa élelmiszerhulladéka.

Ki fogjuk szűrni a rossz minőségű, fogyasztásra alkalmatlan termékeket. A vizsgálatok egyébként nem kizárólag a külföldi árukra vonatkoznak, a felügyelet a magyar élelmiszereket is rendszeresen ellenőrizni fogja.

Megkönnyítjük a kistermelők élelmiszertermelési, feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák ezentúl saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vagy vendéglátóhelyeknek. A kistermelő ezentúl az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segíti. Ilyen például a füstölés, aszalás, őrlés, szárítás, terménytisztítás. Újra vághatnak disznót a gazdák. Az eddigi rendeletek ezt tiltották és tiltották a házilag előállított füstölt áruk értékesítését is. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör, kecske, birka és disznóvágás, disznótor. Erősítjük a falusi vendégasztal intézményét, lehetőséget teremtve a falusias és tanyasi környezetben a házi élelmiszerek elfogyasztására, kínálására.

Mivel a vidék nem kizárólag mezőgazdaságból él, ezért fontos, hogy a helyi feldolgozás, értékesítés is fejlődjön. Ehhez az is kell, hogy a más európai országoktól eltérő adminisztrációs terheket leépítsük és megnyissuk a piaci értékesítés, a gazdapiacok lehetőségét. Fontos ez azért is, mert munkához kell juttatnunk az embereket, máskülönben elmennek, elhagyják a vidéket. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz az, hogy amit helyben termelnek, azt eladhassák, legyen szó zöldség, gyümölcsről, vagy lekvárról.

Ide tartozik a hungarikumokra vonatkozó törvény is. Itt már korábbi jogalkotói, előkészítő munka zajlott. Fontos az, hogy ez befejezésre kerüljön. A lajstromozások feltételeinek megállapítása megtörténjen, annak érdekében, hogy nemzeti értékeinket számba vehessük és ezek képezzék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapjait.

Szeretnénk az őshonos fajták tenyésztésére, termesztésére vonatkozó jogszabályokon is módosítani. Meg akarjuk szüntetni azt a tiltást is, amely miatt például a Zalában ismert sózó körte, vagy tüskekörte és más ősi magyar fajták szaporítására nincs lehetőség. Én is meglepődve tapasztaltam, hogy ma létezik ilyen tiltás, még 2003-ból.

Lejár a muslicakergető pénzügyőrök kora is, lehetővé tesszük, hogy a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon dönthessenek a saját gyümölcseik felhasználásáról, akár lekvárról, akár pálinkáról vagy befőttről legyen szó. Támogatjuk, hogy a kistermelő a saját kertjében megtermett gyümölcsből, vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végül a környezetvédelemmel kapcsolatos néhány tervezett intézkedésről szeretnék szólni.

Nagyon bonyolult a szabályozás ma a környezetvédelem területén. Ha valaki egy beruházást szeretne végig vinni, akkor 40 engedélyt kell beszerezni. Ezt szeretnénk kigyomlálni, ezt az engedélyezési dzsungelt. Így eltöröljük az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget. Könnyítjük a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltöröljük az öntözési berendezések engedélyezését. Támogatjuk a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatóságoknál, és így tovább.

Azt hiszem, hogy látható, hogy a legkülönbözőbb területekkel foglalkozunk és szeretnénk mindenhol minél gyorsabban megoldást találni. Nagyon fontos az, hogy egyszerűbb legyen az élet mindazoknak az élete akik vállalkoznak, adót fizetnek, termelnek. Lehetőséget kell adnunk arra, hogy ezt átlátható jogi keretek között végezzék, ezért azt a teljesen elburjánzott jogszabálytömeget, amely a tárca felügyelete alatt van, át fogjuk tekinteni az idei év hátralévő hónapjaiban és az a célom, hogy felére csökkentjük a jogszabályokat, akár a terjedelmüket, akár a mennyiségüket nézzük.

Köszönöm szépen a figyelmet és hogyha van kérdés, szívesen állok rendelkezésre.

Nagy Anna: Parancsoljon.

Csordás Orsolya Echo TV: köszönöm szépen. Az alkalmi munkavállalással kapcsolatban kérdezném, hogy ebben terveznek-e változtatásokat, az alkalmi munkavállalók rendszerében.

Fazekas Sándor: Így van. Az Országgyűlés előtt van az a törvénytervezet, amely egyszerű, átlátható szabályozást hoz a jelenlegi helyett. Az előző kormány időszakában született alkalmi munkavállalás, alkalmi munkavállalási törvény az hát egy ilyen, hogy is mondjam, valamilyen jogalkotási agyhalálnak a terméke lehetett. Nehezen átlátható, kusza szabályok összessége volt, amely ellen mindenki tiltakozott, aki akár alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, akár ilyen munkával keresi a kenyerét. Én azt hiszem, hogy az új megoldás, egyszerűsített eljárásrendet tartalmaz, rugalmas, ezt a problémát meg fogja oldani. Egy hónapon belül fog hatályba lépni az új rendelkezés

Nagy Anna: Parancsoljon.

Erdély Péter Blikk: Két kérdés. Az egyik a miniszter úrhoz, hogy a külföldiek földvásárlásának moratóriumával kapcsolatban mik a kormánynak a tervei, unióval egyeztettek-e már ennek a meghosszabbításáról, hogy áll ez az ügy. A kormányszóvivő asszonytól pedig érdekelne, hogy a szlovák választások eredményéről mit gondol a kormány. Kiesett az MKP a szlovák parlamentből. Van-e erről bármilyen vélemény. Fölvették-e már a kapcsolatot a Híd-dal. Miniszterelnök-jelölttel, ilyesmi.

Fazekas Sándor: Moratórium kérdésében több kétoldalú tárgyalást folytattam az elmúlt két hétben agrárminiszterekkel, hiszen itt meg kell szereznünk a moratórium meghosszabbításához az Európai Uniós tagállamok támogatását. Mindenképpen jelentős az, hogy Bruno le Maire francia agrárminiszter támogatja azt, hogy a moratórium meghosszabbításra kerüljön. Ez egy jelentős háttér a számunkra és hát ezeket a tárgyalásokat folytatjuk. Meg kell erősítenünk ezt a szándékot és én bizakodó vagyok abból a szempontból, hogy meg lesznek a támogatók is a moratórium meghosszabbításához.

Nagy Anna: A szlovák választásokkal kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy a magyar kormány üdvözli azt, hogy jobbközép kormány alakul Szlovákiában is és természetesen a Külügyminisztérium és a kormány is felveszi a kapcsolatokat az összes olyan politikai erővel, akikkel majd a közeljövőben és a távolabbi jövőben is együtt kell működnie. Parancsoljon.

Császár Attila, Hír TV: Nem tudom, most csak miniszter úrhoz, vagy más kérdést is lehet feltenni? Elnézést a késésért.

Nagy Anna: Nézzük meg.

Császár Attila: Miniszter úrtól azt kérdezném, hogy – kicsit poénkodtunk ezzel a jó pálinka mellé kell a jó disznótor is – de kicsit komolyabbra fordítva a dolgot, mi lesz például a vágóhidakkal? Azokkal a vágóhidakkal, ahol szarvasmarhákat vágnak. Ugye tudjuk jól, hogy korábban a kergemarhakór komoly problémákat okozott. Meg lesz-e ez mondjuk a házilag értékesített állatok esetében is. Hogyan fogják tudni ezt biztonsággal ellenőrizni. A másik kérdésem pedig a szóvivő asszonyhoz szólna, Eclipse üggyel kapcsolatosan. Nevezetesen a Vám- és Pénzügyőrség a múlt héten szerdán őrizetbe vette az Eclipse Zrt-nek a vezetőjét, és ennek a bizonyos cégnek a korábbi módszertani igazgatója, ugye úgy hívták őt, hogy Eizelt György és maga a cég nem cáfolta, de – legalábbis itt most szó szerint tudnám idézni, hogy a Nemzetközi Közlekedési Hatóságnál, mert ott dolgozott korábban, az Eclipse által bérelt Mercedessel járt a főigazgató, most pedig az Eizelt úr átkerült Pintér Sándor belügyminiszter úrnak a tárcájához, ahol helyettes államtitkári tevékenységet folytatni. Az ezirányú kérdésem az lenne, hogy hogyan tovább, mert úgy tűnik, hogy nem ő az első, de nem is gondolom, hogy az utolsó itt a kormányban, akivel kapcsolatban problémák merülhetnek fel. Köszönöm szépen.

Fazekas Sándor: Élelmezésbiztonsági alapdolgokat érint a kérdés. Én azt hiszem, hogyha Nyugaton meg tudják oldani azt, hogy helyben feldolgozzák a fölnevelt állatokat, én láttam ilyen tanyát Németországban, ahol a főlpületnek a földszintjén volt kialakítva egy teljesen higiénikus szúrópont, ott minden feltételnek megfelelt, minden előírásnak megfelelő vizes blokkal, csempézett helységgel rendelkeztek. Tehát hogyha ezeket a feltételeket mi meg tudjuk teremteni és ennek egy hatósági oldala is rendelkezésre áll, akkor nem lehet gond az élelmiszer biztonsággal. Ehhez olyan szabályok kellenek, amelyek nem gátolják, hanem elősegítik az ilyen tevékenységet és az európai uniós forrásokból, pályázati forrásokból rendelkezésre is állnak pénzeszközök, amelyeket át tudunk csoportosítani a vidékre, ahol fontos, hogy minél több mini húsüzem, gyümölcs- zöldségfeldolgozó, szárító, füstölő üzem, sajtkészítő vállalkozás induljon be. Hát ennek feltételei mind anyagi, mind hatósági oldalról megteremthetőek.

Nagy Anna: Eclipse ügyben azt szeretném kérni, hogy térjünk erre vissza. Külön majd délután visszahívom önt, amennyiben ez megfelel önnek. Nem tudok róla, hogy a kormány bármelyik tagjával probléma merült volna fel. Legalábbis eddigi tudásom szerint. Parancsoljon.

Kovács Dorián RTL Híradó: Két kérdésem volna. Az egyik az az, hogy azt tudjuk, hogy Orbán Viktor nem szeretne átülni miniszterelnöki Audiba és marad a kisbuszában, de hogy mi lesz ezzel a korábbi miniszterelnöki Audival, amit ha jól tudom, béreltek. Tehát ezt megtartják-e, más használja, vagy pedig visszaadják. Ez az egyik kérdés. A másik pedig a patikaliberalizációval kapcsolatos, hogy mikor dönt a kormány erről, ennek a megváltoztatásáról és mi lesz már a benyújtott alapítási kérelmekkel? Köszönöm.

Nagy Anna: Az Audival kapcsolatban én azt javaslom, hogy a Miniszterelnökséget lenne jó megkeresni, mert ők azok, akik erről tudnak nyilatkozni.

Kérdező: Ott mondták nekem, hogy önhöz forduljak.

Nagy Anna: akkor úgy látszik, itt egy kis. Jó, akkor ezt majd megbeszéljük utána. A patikaliberalizációval kapcsolatban pedig, tehát most a patikaliberalizáció az a patikalétesítés moratóriumára vonatkozik. Nem tudom, hogy erre vonatkozott-e a kérdése. A másik része a gyógyszergazdaságossági törvény felülvizsgálata, az pedig éppen most folyik a szakmai szervezetekkel a megbeszélés, az egyeztetés. Úgy hogy ahogy ezek megvannak, akkor erről lehet már konkrétumokat mondani. Köszönöm. Parancsoljon.

Kiss Melinda, Napi Gazdaság: miniszter úrtól kérdezném, hogy volt egy utalás azzal kapcsolatban, hogy szolgáltatóbarátabbá tennék az MGSZH-t, MVH-t és egyéb, a tárcához tartozó hivatalokat. Ezt úgy kell érteni, hogy majd akkor a felépülő kormányzati nagy szuper megyei hivatalokba lenne ez betagozódva, vagy ezektől különálló hivatal lenne, csak szolgáltatóbb. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy Illés Zoltán úrnak volt az árvízvédelem újra állami kezelésbe vételével kapcsolatban még pénteken egy nyilatkozata. Ezt most tényleg komolyan gondolja az állam is? Van-e már azzal kapcsolatos becslés, hogy ez mekkora költség lenne? Mondjuk a kis vízfolyásoknak az árvízvédelmét, vagy a vízvédelmét rendbe tenni? Köszönöm. Fazekas Sándor: Köszönöm. Én elsősorban a szolgáltató baráttá tételen azt értem, hogy a szemléletmódon kell változtatni. Sok gazdálkodó keresett meg engem azzal a panasszal, hogy ezekben a hivatalokban igazából úgy tekintenek rájuk, mint valami alárendeltjei a szakigazgatásnak, akik tartják a kezüket mondjuk egy agrártámogatásért holott ezek járnak a részükre épp úgy, ahogy Európa minden államában járnak. Tehát ezt a szemléletmódot kell megváltoztatni. Ezek a hivatalok arra vannak, hogy az eredményesebb gazdálkodást segítsék, arra vannak, hogy a termelőket kiszolgálják, hiszen az ő adójukból tartjuk fönn valamennyi hivatalt. Én elsősorban erre gondoltam. Az, hogy milyen szervezeti átalakítások szükségesek ehhez, az egy külön dolog, de hiába alakul át egy szervezet, hogyha a szemléletmódja nem változik. Azt is tudjuk, hogy nem könnyű egy szemléletmódot megváltoztatni, mégis ezt meg kell tenni. Tehát én a szolgáltató szellemű közigazgatásnak vagyok a híva. 20 éven keresztül dolgoztam egy olyan önkormányzatnál, ahol ez volt a fő szempont és azt hiszem, hogy nem ez az egyetlen hely, amely országosan is bizonyítja, hogy lehet szolgáltató és ügyfélbarát egy ilyen állami szervezetrendszer. Ami az árvízvédelmet illeti. Én azt hiszem, hogy az egész vízgazdálkodás, vízügy teljes átgondolásra szorul. Elképzelhetetlen az, hogy úgy maradjon a jelenlegi tulajdonosi szerkezet, hogy mondjuk egy adott folyóvölgyben 10-20á-30 tulajdonos van, aki árokpartokért, gátakért, csatornákért, szivattyútelepekért felel, külön mutatvány összehangolni a működésüket. Azt hiszem, egy egységes koncepcióba kell kezelnünk a vizet, a Kárpát-medence vízrendszerét, egy állami fennhatóság alatt megtartandó természeti erőforrásról van szó, és ehhez kell hozzárendelni azokat az eszközöket is, amelyek részben megvannak, részben pedig hát létre kell hozni ezeket a védekezéshez szükséges személyi, tárgyi feltételekre értem elsősorban. Egy olyan egységes koncepciót fogunk elkészíteni, amelyben mindenkinek a maga helye, felelőssége, jól átgondoltan kerül majd pontosításra és akkor elkerülhető az, hogy mondjuk egy olyan helyzet legyen, mint most a Hernád-völgyön, ahol átnézve a korábbi miniszteri meghallgatásokat, hát láttam, hogy minden miniszternél téma volt, mindig szóba került, mindig megígérték azt, hogy valamit kell csinálni és aztán mégis oda jutottunk, hogy nincsenek gátak, a folyóvölgy az védtelen. Tehát hogyha ez egy egységes koncepció része, egységes kézben összpontosulnak, egy kézben összpontosulnak az anyagi erőforrások, akkor van esélyünk arra, hogy egy komoly folyóvölgy rendezést, vagy egy komoly vízgazdálkodást hajtsunk végre itt a Kárpát-medencében. Szerintem a mostani helyzet az végérvényesen bebizonyította, hogy ez a rendszer máshogy nem működhet.

Kérdező: A kormány bejelentette, hogy eltörölné a termelői vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást. Tehát ugye elvileg az önkormányzatoknak, az államnak, meg a termelőknek kellene fizetni, most javarészt, 90 százalékban a termelők fizetik ezt és így belvíz elvezetés kapcsán konkrét problémákat okoz, hogy ebből a pénzből nem lehet finanszírozni a létesítmények fenntartását. Tehát itt azért nem kevés költségvetési pénzt kellene beletolni abba, hogy ezt az egységes rendszert valamikorra kidolgozzuk és működtessük.

Fazekas Sándor: Így van, ez nem egy olcsó rendszer, az kétségtelen, de még nagyobbak a károk, amelyek akkor keletkeznek, hogyha a rendszer az elhanyagolt, hogyha a rendszer nincsen jó állapotban. Ebből a szempontból az érdekeltségi hozzájárulás az egy – bár a gazdák számára, gazdálkodók számára – nagy teher, különösen ott, ahol ilyen víz vagy belvízkár nincsen, de mégis egy szerény összeget jelent. Azt hiszem, hogy az egész területet hogyha újra gondoljuk, akkor lehet hozzá rendelni a megfelelő forrásokat, olyan forrásokat, amelyek egy arányos teherviselést jelentenek. Akár a költségvetés, akár más szereplők részére.

Nagy Anna: Parancsoljon.

Németh Zoltán MR1 Kossuth Krónika: Két kérdésem lenne. Az árvízzel összefüggően az, hogy Boldván volt több olyan ház is, amely nem volt a Földhivatalba bejegyezve, ezek (nem érteni) rajtuk tudnak-e segíteni, pontosabban az ott élőkön, azokon a családokon, akik ott voltak. Ilyen esetekben van-e segítség. A másik kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy Sólyom László: köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, ezzel összefüggésben mi a kormány álláspontja.

Fazekas Sándor: A be nem jegyzett házakkal, ingatlanokkal mi lesz? Azt hiszem, hogy ezt egyenként végig kell nézni. Nem kis munka, hogy milyen ingatlanok ezek, hiszen lehetnek lakóingatlanok, ipari létesítmények, mezőgazdasági létesítmények. Utána lehet egy végleges álláspontot kialakítani. Jelenleg a kárfelmérés folyamatban van, tehát pontosan nem is tudjuk, hogy hány ilyen ingatlanról van szó. Nincs két egyforma egyébként. Tehát van ami árterületen van, úgy nincsen engedélye, van ami árterületen van, van engedélye, és így tovább. Tehát a magyar jogfejlődés valamennyi példáját meg lehet találni itt ebben a kategóriában.

Nagy Anna: A törvénnyel kapcsolatban pedig természetesen megtesszük a következő lépéseket, amik ilyenkor meg kell, hogy tegyünk, de továbbra is kitart a kormány amellett, hogy jó az elképzelés és továbbra is célunk az, hogy ezeket a rendelkezéseket, ezeket az elképzeléseket meg tudjuk valósítani, elérjük azt a célt, ami alapvetően az, hogy egy olcsóbb, hatékonyabb és a közpénzekből sokkal jobban gazdálkodó szervezetet lehessen felépíteni.

Kérdező: Adott esetben módosítanak rajta, hogy egy újfajta jogszabály kerüljön a Parlament elé, a Sólyom László kívánalmainak megfelelően, amilyen kifogásokat ő megfogalmazott?

Nagy Anna: Hát majd kiderül, hogy mennyi módosításra van egyáltalán szükség. De mindenképpen a törvény szelleméhez és a törvény céljához mindenképpen tartja magát a kormány. Parancsoljon.

Vági Barbara, TV2: Egyetlen kérdésem van. Áramár és gázárral kapcsolatban. Ugye azt mondták, hogy megkezdik a tárgyalásokat a cégekkel. Megkezdték-e, hogy állnak a tárgyalások?

Nagy Anna: Igen, megkezdődtek a tárgyalások, és arról, hogy hogy állnak, arról most hadd ne mondjak semmit. Abban maradtunk, hogy a következő egy-két hét az a tárgyalásokkal fog folyni és mindenképpen szeretnénk, hogyha nem kívülről érkeznének a tárgyalófelekhez információk, hanem kifejezetten egymással tudnánk elérni azt a célt, amit szeretnének. Úgy hogy ahogy ezek megtörténnek és befejeződnek, akkor mindenképpen tájékoztatjuk önöket. Parancsoljon.

Kérdező: Bocsánat. Ezzel kapcsolatban egy kapcsolódó kérdésem lehetne, hogy a mi információink szerint, és nem tudom, hogy a kormány tud-e erről, több, mint 30 százalék feletti gázáremelés lépett volna érvénybe július elsejétől? Tehát az előző kormány, illetve az Energhia Hivatal szándékai szerint ilyen mértékű gázáremelést terveztek július elsejétől. Ezt meg tudja esetleg erősíteni? Van erről információjuk?

Nagy Anna: Én azt szeretném továbbra is kérni, hogy a következő hetekben, amíg a tárgyalások folynak, addig hadd maradjanak meg a tárgyalfeleknél ezek az információk és akkor ami majd akkor történik, az lesz az érvényes megoldás. Köszönöm. Köszönöm szépen, ha nincs több kérdés, akkor köszönöm, hogy itt voltak. Viszontlátásra.