A beszéd a Parlament Vadásztermében hangzott el.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr, Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a Magyar Állandó Értekezlet minden kedves résztvevőjét, határon innen és határon túlról!

Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy a nemzetegyesítés újabb nagy mérföldkövéhez érkeztünk: az Országgyűlés áprilisban elfogadta a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt.

Hadd világítsam meg egy egyszerű példával, mit is jelent ez a törvény számunkra. A nemzet értékeire és a hungarikumokra úgy tekintünk, mint a magyar sportolók világbajnoki, vagy olimpiai érmeire. Bárhol és bármikor születtek a világban ezek a kimagasló sportteljesítmények, büszkék vagyunk rájuk. Arany, ezüst, vagy bronz – egyaránt kedves a szívünknek. Miként arra is büszkék voltunk, amikor az erdélyi származású amerikai úszó hölgy, Szőnyi Rebeka idén aranyérmet nyert a nyári Londoni Olimpián.

Külön öröm, hogy a sport mellett nemzeti értékeink védelme is olyan ügy, amelyik mellett közösen állt ki Magyarország: az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt 2012. április 2-án.

Igazi konszenzusos jogszabály született. A törvényt másfél éves előkészítő munka és széleskörű egyeztetés után alkottuk meg. Több száz észrevétel érkezett társadalmi szervezetektől, civilektől, tudományos- és néprajzi műhelyekből, amelyek közül Minisztériumunk jó néhányat beépített a törvényjavaslat szövegébe.

Régóta váratott magára a „hungarikum” fogalmának tisztázása. Ugyanígy hiányzott a törvényi keret ahhoz, hogy nemzeti értékeinket felkutassuk, rendszerezzük és értéktárba gyűjtsük.
Az eddig összeállított szakmai értéktárak egyesítésével, beépítésével; valamint a hungarikum törvény nyomán elindult gyűjtőmunkával végre megszületik a Magyar Értéktár. Azt is mondhatnánk, hogy felépült évezredes történelmünk, hagyományaink élő „szellemi múzeuma”. Ezek a kincsek, értékek kézzelfoghatóak, megragadhatóak. Ízlelhetjük, táncolhatjuk, énekelhetjük, viselhetjük, vagy akár a hétköznapjainkban is használhatjuk őket. Ez a legfontosabb célunk.

A jogszabály meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a nemzetünk csúcsteljesítménye.

A törvény adja a keretet ahhoz, hogy szellemi, kulturális javainkat, szokásainkat, jelképeinket és egyedi termékeinket felkutassuk, őrizzük és nyilvántartsuk. A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, egyedi termékek, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a Kárpát-medencei összmagyarsággal együtt élő nemzetiségek értékeit is a megőrzendő örökség közé soroljuk, ami szintén a nemzeti összetartozást szolgálja. Minden település, minden közösség tehet a nemzeti értékek védelméért a világ bármely pontján. A nemzeti értékek körébe tehát valamennyi magyarországi és határon túli értékünk beletartozik; azok rendszerezett adatait a Magyar Értéktár őrzi.

Az értékek felkutatása, azonosítása, gyűjtése a településeken kezdődik. A helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták sokfelé már elkészítették a helyi értékek listáját, amely folyamatosan bővíthető. Az önkormányzatok ezeknek az értéktáraknak a mintájára hozzák létre a megyei és a tájegységi értéktárakat.
A jogszabály szerint egy alulról felfelé épülő rendszerben, a „Magyar Nemzeti Örökség Piramis” alapján gyűjtjük össze és határozzuk meg a nemzeti értékeket és a hungarikumokat.
Az alulról fölfelé építkező, és önkéntes részvételen alapuló rendszerben helyezkednek el a települési, megyei, ágazati és határon túli értéktárak, amelyeknek ékkövei a hungarikumok.

A nemzeti értékek összegyűjtése három fő területről történik:

• Területi elv szerint: a települési, megyei értéktárakban.
• Ágazati elv szerint: a működő ágazati gyűjteményeken keresztül;
• valamint a határon túl fellelhető értékek gyűjteményeinek integrálásával.

A már jelenleg is uniós oltalom alatt álló, vagy más nemzetközi elismerésben részesülő nemzeti értékeink automatikusan hungarikumnak minősülnek.
Így a törvény erejénél fogva hungarikum például a Csabai kolbász, a Szegedi téliszalámi, a Szegedi paprika, a magyar szürkemarha hús, vagy a szőregi rózsatő. De hungarikum például az UNESCO világörökségi listáján szereplő Budai várnegyed vagy Hollókő.

Fókuszáljunk most a mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre. A helyben termelt alapanyagokból készült kiváló magyar élelmiszerek, a minőségi ételek és italok a helyi közösségek büszkeségei.

Hagyományos ételeink, italaink fontos szerepet töltenek be a Kárpát-medence tájegységeinek életében, kultúrájában, népszokásaiban. Ezáltal ország- és nemzetépítő és megtartó erővel bírnak. Nem véletlen, hogy gyakran díszítőmotívumként jelennek meg népművészetünkben: hímzéseken, faragásokon; de jelen vannak dalainkban, meséinkben, verseinkben is.
A Nemzeti Vidékstratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a gazdaság kiváló minőségű, egészséges, biztonságos és magas hozzáadott értékű élelmiszerekkel lássa el a magyar családokat.

A törvény ösztönzi és kedvezőbb piaci helyzetbe hozza a hagyományos, kézműves termékek előállítóit. A hungarikum termékek készítésében, népszerűsítésében és forgalmazásában rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik. A gyártókkal és a forgalmazókkal közösen keressük a hungarikumok népszerűsítésének, piaci térnyerésének lehetőségeit, segítsük őket az értékesítésben.

A népszerűsítésben óriási előnyt jelent, hogy jó irányba változott a hazai vásárlók fogyasztói szemlélete. A háziasszonyok sokkal körültekintőbben vásárolnak, keresik az egészséges magyar termékeket. A mennyiség helyett a minőségen van a hangsúly, és az étkezések végén már nem vész kárba a sok megmaradt étel.

A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. A hungarikum-védjeggyel ellátott termékeknél kiemelt feladat lesz a hamisítás visszaszorítása. A hungarikum védjegy rengeteg lehetőséget rejt magában mind a kis- és középvállalkozások, mind a nagyvállalatok számára. A megújulás vagy új vállalkozások beindítása; a fejlesztési lehetőségek; az életképesség javítása csupán néhány példa arra, amit a hungarikum védjegy nyújt. A cél, hogy idővel mind a hazai, mind a külföldi vásárlókban tudatosuljon a védjegy és az általa képviselt érték.

A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és a külhoni magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával, régi adósságát törlesztette a törvényhozás. A nemzeti értékek, ezen belül a hungarikumok növelik hírnevünket, megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világban.

Meggyőződésem, hogy a törvény biztos hátteret nyújt nemzeti kincseink rendszerezéséhez, védelméhez, áthagyományozásához és gyarapításához. Most már rajtunk múlik, hogy szorgos gyűjtőmunkával minél több értéket megmentsünk a következő nemzedékek számára és hozzunk vissza a köztudatba.

2012. október 9., Parlament, Vadászterem

(Vidékfejlesztési Minisztérium)