2011. április 13-án Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságán díjakat adott át.
FÖLD NAPJA (ÁPRILIS 22.) – KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG
SZARVAS, 2012. ÁPRILIS 13.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Régóta időszerű a kérdés, mi lesz, ha az emberiség a „hozomány” végére ér?
A huszadik és a huszonegyedik század embere a fosszilis energiahordozók gazdag örököse, amivel – valljuk be – inkább tékozlóan, semmint felelősen bánunk.
Az „élő bolygó” ma már a föld minden országába félreérthetetlen jeleket, üzeneteket küld: gondoljunk a szélsőséges időjárási jelenségekre, az egyre gyakoribb pusztító viharokra, az üvegházhatásra, az olvadó jégsapkákra, az aszályokra.
Mindebből világosan leszűrhetjük, a „kék bolygó” ultimátumot adott az embernek. Vagy gyökeresen változtat az energia előállítás és felhasználás gyakorlatán, mérsékli a nyersanyagok kiaknázását, csökkenti a környezet terhelését, és megtanulja jobban becsülni az élővilágot, a természetet; vagy, ha nem, akkor az emberiség előbb-utóbb kénytelen lesz átköltözni a szénhidrogén mezőkről az „örök vadászmezőkre.”
Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ezt az utóbbi eshetőséget jó lesz helyből elvetnünk! Ezért vagyunk ma itt; ezért ünnepelik velünk együtt a Föld Napját világszerte. Ezért keresünk megoldást az év minden napján arra, hogy a megújuló energiára építve milyen gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontok mentén valósítsuk meg a fenntartható fejlődést.
Dollár milliárdok mennek el az űrkutatásra. Arra, hogy megismerjünk távoli bolygókat. Ugyanakkor néha méltatlanul bánunk saját otthonunkkal, a Földdel, ami legjobb tudásunk szerint az egyetlen égitest, amin az élővilág kialakult. Közös felelősségünk, hogy nagyobb figyelmet és több forrást fordítsunk a biológiai sokféleség megőrzésére, a környezet megóvására, a hulladékgazdálkodásra, az élővilág védelmére, a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazására.
Az intézkedések sorában örömmel adom hírül, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a hulladék akkumulátorok után a napokban meghirdette a gumiabroncsok begyűjtésére és hasznosítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat.
Hamarosan megjelenik a közbeszerzési pályázat a használt elektromos-elektronikai berendezések, illetve a csomagoló anyagok gyűjtésére és hasznosítására is. Várhatóan már júniusban eredményt hirdet az OHÜ, így a nyertes cégek júliusban megkezdhetik a munkát.
Eredményes a 109 közszolgáltató cég és az OHÜ között létrejött szerződéskötés is. A partnerek időarányosan teljesítik a lakossági szelektívhulladék-gyűjtést, így az előzetes becslések szerint teljesíthető lesz az idei évre kitűzött, mintegy 70-80 ezer tonna hulladék szelektív begyűjtése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Minden talpalatnyi zöld terület, minden egyes négyzetméter garancialevél az élhető jövőhöz. Nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink, természetvédelmi területeink pótolhatatlan szerepet töltenek be épített és természeti örökségünk, népművészetünk és hagyományaink megőrzésében.
Az Önök munkájának egyik legnagyobb érdeme, hogy tájegységeink nem veszítetik el sajátos arculatukat, jellegzetességeiket. Nem válnak egyhangú kukoricatáblákká, kaszinóvárossá, füstös ipartelepekké, és így rácsodálkozhatunk Magyarország természeti gazdagságára, sokszínűségére valahányszor a vidéki térségeinket járjuk.
Keveseknek sikerült olyan tömören megragadni, hogy miben rejlik a Kárpát-medence varázsa, mint ahogy azt Arany János, Rege a csodaszarvasról című művében tett.
„Szóla Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz.”
Hazára találtunk a Kárpát-medencében. Otthonra leltünk, amit több mint ezer éve nagy becsben tartunk. A magyar történelem arról szól, hogy miként védtük otthonunkat munkával, törvénnyel, szóval és – ha kellett – karddal. Ez a mi földünk. Nekünk a föld egyszerre jelenti az „élő bolygót,” a szülőföldet, a megélhetés forrását.
Hosszas társadalmi vitát követően ebben a szellemben született meg vidékfejlesztési programunk. Nemzeti Vidékstratégiánk olyan többfunkciós mezőgazdaságra, környezet- és tájgazdálkodásra épít, amely úgy állít elő értékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket valamint helyi energiát és egyéb nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a talajainkat, az ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Egyúttal munkát, megélhetést biztosít a lehető legtöbb ember számára.
Arra kérem Önöket, hogy szaktudásukkal, tapasztalataikkal vegyenek részt továbbra is a közös munkában, hiszen a Vidékstratégia olyan mint a Föld: élő, változó rendszer. Csak rajtunk múlik, milyen gazdag tartalommal töltjük meg.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és gratulálok az elismerésekhez!
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
