Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTV Ma reggel című műsorában 2010. július 16-án. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a vendégünk. Jó reggelt kívánok miniszter úr.

Fazekas Sándor: Jó reggelt kívánok.

Műsorvezető: Mire számíthatnak akkor összességében az őstermelők? Mi lesz nekik könnyebb?

Fazekas Sándor: A legfontosabb az, hogy ami termékeket ők előállítanak, alapanyagokat, azt fel tudják dolgozni, közvetlenül tudják értékesíteni. Ez azért is fontos, mert évtizedes probléma az, hogy a termelők mindig panaszkodtak is rá, hogy nem tudnak piacra lépni, nem tudják a turistákat megkínálni saját termékeikkel. Hát nagyon fontos az, hogyha valaki vidékre érkezik, akkor megérkezik mondjuk egy faluba, akkor egy helyi piacon, a strandfürdő előtt kialakított kis elárusító helyeken helyi tésztaféléket, lekvárt, száraz árut, füstölt árút tudjon venni. Műsorvezető: Ennek eddig törvényi, vagy adminisztratív akadályai voltak?

Fazekas Sándor: Ez egy érdekes dolog volt, mert valahogy úgy sikerült az Európai uniós csatlakozás, hogy annak a magyar mezőgazdaság vesztese és ez abban is megnyilvánult, hogy a késztermékeinkben megfogyatkoztak, eltűntek a piacokról, holott Nyugaton ez teljesen bevett gyakorlat, ha valaki elmegy Ausztriába, akkor látja, hogy a termelői piacon a gazdák mindig kipakolnak vasárnap és a turisták, a helyi törzsvásárlók tőlük veszik a különböző finomabbnál finomabb dolgokat. Magyarországon érthetetlen okból nyilván háttérbe meghúzódó nagy kereskedelmi láncok érdekei is ezt diktálták, érthetetlen okból megszűntek a kisvágóhidak, visszaszorult ez a feldolgozás és hát mi azért nyitottuk meg ezt a lehetőséget, hogy a magyar vidéken minél több munkahely legyen. Minél több, magas szinten feldolgozott elsőrangú minőségi termék jelenjen meg újra, elfelejtett ételreceptek, ételfajták kerüljenek vissza a piacra és így megélhetést biztosítsunk az embereknek.

Műsorvezető: Az ellenőrzés az vajon biztosított-e? Tehát biztonságos élelmiszerek kerülnek-e ezekre a kis standokra?

Fazekas Sándor: Én azt hiszem, hogy ez megoldott és a piac önmaga is egy ellenőrző szerepet tölt be, hiszen egy helyi értékesítésnél az emberek tudják azt, hogy a termelő ismerős milyen szinten dolgozza fel a terméket, mennyire megbízható, mennyire tisztán dolgozik otthon...

Műsorvezető: ... akkor azért alapvetően a bizalomra épül.

Fazekas Sándor: Bizalomra épül a helyi értékesítés, mindig arra, de nyilván megvan egy hatósági kontroll is. A rendeletben olyan szankciókat építettünk be, hogy megengedő, egy bizalmon alapuló, de hogyha valaki visszaél ezzel a bizalommal, akkor komoly szankciókra számíthat, meg lehet bírságolni, három évre el lehet tiltani a munkavégzéstől.

Műsorvezető: Ha már a biztonság, az élelmiszerbiztonság került szóba. Orbán Viktor 29 pontja között szerepelt a másodlagos élelmiszerbiztonsági ellenőrzés bevezetése. Ezt hogyan fogják megvalósítani és mikortól?

Fazekas Sándor: Ez 20-tól lép hatályba ez a rendelkezés. Azért nagyon fontos, mert mi egy egységes egészként tekintjük a magyar élelmiszertermelést, a hazai piacot, amelynek a megvédése elsőrendű feladatunk és hát az emberek egészségének a védelme azt hiszem, hogy szintén egy nemzeti ügy. Hogyha egyszer megnyitjuk a lehetőséget a helyi értékesítés, előállítás, termelésről, ugyanakkor meg kell védenünk azokat a termelőket, akik jó minőségű élelmiszert állítanak elő, meg kell védenünk a magyar fogyasztókat a magyar piacra különböző irányokból érkező élelmiszer hamisítványok, élelmiszer imitációk dömpingétől is. Nyilvánvaló, hogy egy termelő az nem tud versenyképes lenni a valódi termékével egy hamisítvánnyal szemben. Ebben a versenyben csak alul maradhat.

Műsorvezető: Ez világos. De hogyan csinálják, mármint az ellenőrzést.

Fazekas Sándor: Ez azt jelenti, hogy minden Magyarországra érkező élelmiszert be kell jelenteni. A hatóság jogosult ellenőrizni a helyszínen. A magyar feldolgozókat és termelőket is tudja ellenőrizni és nyilván ez egy nagy feladat, el szeretnénk azt érni, hogy ezeket a hamisítványokat ezeket megtaláljuk, ne kerüljön ide be hamisított méz, gyanús eredetű húskészítmények. Hát itt valamelyik évben egy kiváló tanulmányt olvastam arról, hogy például a sonka az milyen sok vizet tartalmaz. Tehát ott helyekről érkező sonkánál 40 százalék volt a víz aránya, vagy 30 százalék. Nyilván hogy ez nem sonka. A Sonka az húsból áll, nem vízből. Tehát egy külön iparág fejlődött ki az elmúlt években európai szinten is arra, hogy miként lehet látszólag olcsó, de egyébként beltartalmában, élvezeti értékében silány termékeket behozni a piacokra.

Műsorvezető: Igen, akkor lesz erre kapacitás, erő, emberi erőforrás, ezeket az ellenőrzéseket végrehajtani.

Fazekas Sándor: Ennek megvannak a személyi feltételei. Ahol pedig szükséges a létszám bővítése, át tudunk irányítani más területekről.

Műsorvezető: Na, akkor mi is irányuljunk át más területre. Nemzeti földalap. Azt mondják, hogy elővásárlási joga lesz az államnak, illetve hát a nemzeti földalapnak a földek eladásakor. Milyen típusú földekre, vagy minden földre vonatkozik ez?

Fazekas Sándor: Az a lényeg, hogy minden föld adás-vételt be kell jelenteni a nemzeti földalap kezelőhöz, amely az állam elővásárlási jogával élhet. Hozzátéve persze azt, hogy nyilván nem szükséges, nem akarunk minden földet megvásárolni, hiszen a természetes dolog az, hogy a földműveléssel foglalkozó emberek adják-veszik egymás között a földet. Azon gazdálkodnak, a gazdaságok méretét növelni akarják. Ez a természetes helyzet. Azt szeretnénk kiszűrni, hogy spekulációra, zsebszerződésekre ne kerüljön sor. Ez általában látszik is egy föld adás-vételénél. Ott a földalap kezelő be tud avatkozni, a földet megvásároljuk az állam részére és ez fölhasználható arra, hogy a már meglévő gazdaságok méretét kiegészítsük, bérbe adjuk a földeket, illetve egy olyan demográfiai, népesedési programot szeretnénk beindítani, amely vidéken megtelepedő, gyermekeket vállaló családoknak a gazdaság megalapításához nyújt segítséget.

Műsorvezető: Milyen áron vásárolnák meg ezeket a földeket, ha megvásárolná a nemzeti földalap?

Fazekas Sándor: Ez egy elővásárlási jog. Tehát a szerződésbe foglalt, helyben szokásos vételáron tud hozzá jutni az állam ezekhez a földekhez. Tehát az eladót nem éri kár, ő legfeljebb mástól kapja meg a bevételt.

Műsorvezető: Igen, csak a helyben szokásos ár az nagyon tág kategória. Nem félnek-e attól, hogy éppen a korrupció, vagy a spekuláció melegágya is lehet ez az elővásárlási jog, mert azt mondják, hogy akkor hirtelen, az eladás előtt, ha az állam szándéka kiderül, akkor a helyben szokásos árak fölmennek a csillagos égig.

Fazekas Sándor: Hát utólag derül ki az államnak a szándéka, mert egy elővásárlás jognak a jogosultja az később lép be az ügyletbe, mint hogy a szerződést megkötötték. Tehát megkötik a szerződést, benne van x összeg arról, hogy mennyi a földnek az ára és akkor az állam azt el tudja dönteni ebben az esetben a földalap kezelő, hogy akkor ezen az áron megvásárolja a földet vagy sem.

Műsorvezető: Tehát megkötik az adás-vételi szerződést és az állam belenyúlhat ,és azt mondja, hogy: bocsánat, mégis inkább én veszem meg.

Fazekas Sándor: Igen. Ez az elővásárlási jog ez azt jelenti, hogy a vevő előtt vásárol be az állam.

Műsorvezető: Ki és mi alapján dönti el azt, hogy mely földeket szeretné a földalap megvásárolni?

Fazekas Sándor: A földalap kezelőnek egy irányító szervezete és hát maga a földalap kezelő is egy intézmény. Irányító szervezete, egy elnöksége létesül, ez kontroll alatt tartja a teljes földmozgást. Ez egyébként ilyen nagy szavaknak tűnnek ezek a dolgok, de jól átlátható, hiszen a földalap kezelő, mint intézmény, országos, illetve megyei bontásban tud dolgozni és hát azért olyan nagy mennyiségű földmozgások az elmúlt években nem voltak Magyarországon, hogy ne lehetne követni. Illetve hát helyben, amikor valamilyen föld adás-vételre kerül sor, sok minden látszik a szerződésből. Mondjuk az, hogy valami öt megyével arrább székelő földforgalmazással foglalkozó cég-e a vevő, vagy mondjuk egy helyben lakó gazda, aki már ott két-háromszáz év óta megtelepült, gazdálkodik a családja és szeretné bővíteni a birtokát. Tehát általában egy rövid szemrevételezéssel kiderül egy ilyen szerződésből az, hogy van-e mögötte valamilyen szándék, vagy nincs.

Műsorvezető: Igaz-e az, hogy tárgyalások, vagy egyeztetések zajlanak az OTP-vel arról, hogy valamilyen formában hitelt nyújtana a nemzeti földalapnak – mondom valamilyen formában – ahhoz, hogy ezeket a földeket a megvásárolni szándékozott földeket meg is tudja vásárolni, mert állítólag – ezt olvasom – a jelenlegi anyagi források ezt nem teszik lehetővé.

Fazekas Sándor: Hát nem folynak tárgyalások és nem is szükséges az, hogy valamilyen hitelt vegyen föl az állam erre a célra, hiszen a jelenleg is haszonbérbe adott mintegy egy millió hektár állami földnek olyan földbérlete, bevétele van, amely lehetővé teszi azt, hogy további földeket vegyünk. Hát 5-10 milliárd forint körüli bevétel érkezik a földek haszonbérbe adásából. Ebből folyamatosan tudjuk bővíteni az állami földvagyont. Egy jó gazda gondosságával. Különösen a tisztázatlan helyzeteknek a rendbe tételével, hiszen rengeteg olyan föld van, amelynél a haszonbérleti szerződés elavult, sok olyan állami föld van, amelyre nem is kötöttek szerződést, csak művelik. Közös tulajdonokban van. Régi tulajdonosok vannak még bejegyezve, akik után az állam az örökös, és így tovább. Tehát ha ezt a földvagyont rendbe tudjuk tenni, már pedig a földalap kezelőnek ez az egyik fő feladata, akkor ezeket a bevételeket további földvásárlásra tudjuk fordítani.

Műsorvezető: Miniszter úr, köszönöm, hogy a vendégünk volt.

Fazekas Sándor: Köszönöm szépen.