Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hír TV Rájátszás című műsorának vendége volt 2010. július 7-én. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Ígéretéhez híven új birtokpolitikát alakít ki a kormány. Jogszabály készül a Nemzeti Földalapról, amelynek célja, hogy számos működőképes családi gazdaság és ezzel együtt sok ezer új munkahely jöjjön létre. De lesz-e rá kereslet? Mit tesz a kormány, hogy valóban megérje mezőgazdasággal foglalkozni, hogy a fiatalok is úgy gondolják, hogy nem biztos bukás az agráriumba fektetni. Rövidesen a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor lesz a vendégünk.

Riporter: A kormány rendeletben könnyíti a kistermelők helyzetét, és bevezeti a másodlagos élelmiszer ellenőrzést. Az árvízkárok miatt három hónappal kitolták az agrárkár-enyhítési alapba történő befizetés határidejét. Egyszerűbbé válik a föld örökölhetősége, az alkalmi- és idénymunkások foglalkoztatása és a pálinkafőzés is. A közbeszerzés pedig nem vonatkozik továbbá a zöldség- és gyümölcsárukra, így a helyi gazdák is részt vehetnek az étkezési programokban. Továbbá a kormány az országgyűlés elé terjesztette a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot, amelynek fő célja a működőképes családi gazdálkodások kialakítása.

Műsorvezető: Jó estét kívánok miniszter úr!

Fazekas Sándor: Jó estét kívánok!

Műsorvezető: A Nemzeti Földalapról szóló új törvény, az mire épül, mi az alapja?

Fazekas Sándor: Az a legfontosabb a számunkra, hogy a magyar gazdák, fiatal gazdálkodók számára földet juttassunk. Legyen olyan állami földvagyon, amelyen ők el tudják kezdeni a munkálkodást. Két módosítás, illetve új törvény van most az országgyűlés előtt. Az egyik az állam elővásárlási jogára vonatkozik. Földvásárlásoknál az államnak lehetősége lesz arra, hogy a földpiac aktív szereplőjeként belépjen az adásvételbe, s így az állami földvagyont gyarapítsa. Így a fiatal gazdák részére földeket tudunk haszonbérletbe, hosszú távra adni.

Műsorvezető: De miniszter úr, ezt nemcsak, tudjuk, hogy nemcsak a háborúhoz kell pénz, pénz és harmadszor is pénz. Hát, ahhoz is pénz kell, hogy vásároljon az állam földet. Nem?

Fazekas Sándor: Erre rendelkezésre állnak források, illetve a jövőben is ezek meg lesznek, hiszen van egy nagyon jelentős állami földvagyon. Ez egymillió hektár termőföldet jelent. Az állami földalapkezelőnek a létrehozása pont arról szól, hogy legyen önálló gazdája ezeknek a földeknek. Egy ország leltárt fogunk készíteni. És majd a földeknek a haszonbérbe adásából olyan jelentős összegek állnak rendelkezésre, amelyből újabb és újabb földeket tudunk venni. Nyilván minden földet nem kell, hogy az állam megvásároljon, de ott ahol földspekuláció gyanúja felmerül, ott ahol valami sanda szándék van a háttérben, ott az állam meg tudja venni a földet, és a földalapkezelőn keresztül tudjuk azt hasznosítani. És tudunk egy olyan programot indítani, demográfiai földprogramot, amely a vidéki lakosság megmaradását szolgálja. Azt, hogy ott vállalkozások induljanak be.

Műsorvezető: Nyilván a föld az alap, de ahhoz még sok minden kell, hogy egy vállalkozás beinduljon. Mivel tudják azt segíteni, hogy gépet tudjon venni, vetőmagot tudjon venni, műtrágyát tudjon venni?

Fazekas Sándor: Ehhez olyan állami támogatások kellenek, amelyek a kis- és közepes méretű gazdálkodókat részesítik előnyben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban erre komoly összegek állnak rendelkezésre. De nagyon fontos a környezet is, a jogi környezet, amelyben ezek a vállalkozások, gazdaságok működnek. Számos olyan törvényt, rendeleti akadályt hárítottunk el mostanában, amelyek megkötötték azoknak a kezét, akik dolgozni akartak. Én azon a véleményen voltam, hogy hagyni kell az embereket boldogulni, dolgozni, akkor megélhetést találnak a vidéken. Ezért felszabadítottuk a helyi értékesítés, helyi feldolgozás lehetőségét, hogy minél több késztermék készüljön el. Hiszen, ha ma egy faluba megérkezünk, alig lehet helyi terméket kapni. Általában alapanyagként kénytelenek eladni a gazdálkodók azt, amit megtermeltek. Megnyílik a lehetőség most arra, hogy húsárukat, füstölt árut, lekvárt, különböző befőtteket állíthassanak elő. Tehát, közelebb tudnak kerülni a fogyasztókhoz. Ez azért is fontos, hogy a jövedelem nagy része náluk maradjon, ne a logisztikánál, ne a kereskedelemnél. Nekünk az az ideálunk, az a jövőkép, amit szeretnénk adni a vidéken élő embereknek, hogy ott minél több terméket, minél több hungarikumot tudjanak előállítani és közvetlenül értékesíteni. De ebbe a sorba illeszkedik egy egységes koncepciónak a része az is, hogy a már meglévő gazdaságokat, az idősebb generációk átadhassák illetékmentesen, adómentesen a fiatalok részére. Ezáltal is segítjük azt, hogy boldoguljanak. Illetve, megnyitjuk a közbeszerzés lehetőségét a helyi étkeztetésben. Most nem lehet eladni a faluban, városban megtermelt zöldséget…

Műsorvezető: Az idősotthonba, az iskolába.

Fazekas Sándor: Így van. most erre olyan szabályok vonatkoznak, mint ha mondjuk egy autópálya építést közbeszereztetne valaki, és hát gyakorlatilag a tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt, helyi feldolgozott termékeket hamarosan be lehet vinni ebbe a közétkeztetési körbe. Ez szintén piac. A legfontosabb ugyanis a magyar piac számunkra. Ezt kell megtartanunk. És ez a piac, ez a kereslet ez biztosítja, azt hogy a vidéki vállalkozások azok eredményesek legyenek, illetve megérje nekivágni ezeknek a különböző profiloknak.

Műsorvezető: Azt olvasni, hogy most már nem a Nemzeti Vagyonkezelőhöz tartoznak majd a földek, hanem a minisztériumhoz. Ennek mi az előnye?

Fazekas Sándor: Akkor lehet rendet tenni egy területen, hogyha egy gazdája van annak. Az elmúlt években a Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek a földek. Most a vidékfejlesztési tárcánál egy helyen lesz a földügyi igazgatás, a földvagyon és azok a különböző háttérintézmények, amelyek földméréssel s hát más előkészítő, és nyilvántartó munkálatokkal foglalkoznak. Így rálátásunk lesz, egy helyen naprakész rálátásunk lesz arra, hogy mely földek vannak állami tulajdonban, kik a használók, kik a haszonbérlők, milyen jogok és kötelezettségek vannak, illetve melyek azok a gazdátlan földek, amelyek hát néha már ilyen történeti búvárkodás tárgyát képezik, mert bármilyen hihetetlen Magyarországon vannak olyan ingatlanok, hogy mondjuk 120 éves a tulajdonos telekkönyv szerint. Ezeket a kallódó földeket is arra szeretnénk felhasználni, hogy legyenek, akik megművelik és hát utána nyilván haszonbérleti díjat fizetnek, a közvagyont gyarapítják ezáltal.

Műsorvezető: A spekuláció ellen, a zsebszerződések ellen mit lehet tenni? Hiszen ugye van arról hír, hogy 2001-ben az első Orbán-kormány idején megpróbáltak ez ellen harcolni, és állítólag egy per indult csak el. Abban is aztán elállt a gazda a pertől.

Fazekas Sándor: Hát én nekem az a meglátásom, hogy egy jogállam sohasem fogadhatja el a zsebszerződéseket. A zsebszerződés semmis, spekulációs kategória. Az állam, amikor az elővásárlási jogával élni akar, akkor mérlegeli azt, hogy milyen ügylet húzódik a háttérben. Látszik az, hogy egy helyben lakó gazda akarja-e megvenni a földet, vagy pedig valamilyen távoli tulajdonos jelölt van a terepen és ilyen esetben, hogyha az állam megveszi a földet, akkor a zsebszerződésnek, a spekulációknak gátját tudjuk állni.

Műsorvezető: Az, hogy másodlagos élelmiszerellenőrzést vezetnek be, az kire jelent szigorítást a hazai termékekre, a hazai termelőkre, vagy a külföldről érkező élelmiszerekre?

Fazekas Sándor: Nagyon fontos az, hogy az a hálátlan cím, hogy Magyarország Európa élelmiszerhulladék lerakója, az egyszer és mindenkorra megszűnjön. Nekünk nem lehet érdekünk, hogy ide mindenféle élelmiszerhamisítvány érkezzék. A termelő képtelen versenyezni ezekkel a hamisítványokkal. Itt első sorban külföldről érkeztek gyanús méz és hússzállítmányok, ilyen mindenféle zöldellő párizsik és így tovább. Itt ezeket is meg akarjuk fogni, de belföldön is tudomásul kell vennünk. Itt is vannak, akik ügyeskedők. Az ő ellenőrzésük ugyanolyan fontos, mint a külföldieké.

Műsorvezető: És ez a plusz ellenőrzés ez mennyibe kerül, és ki fizeti majd?

Fazekas Sándor: Hát, én azt hiszem, hogy két eleme van a dolognak. Az egyik az, hogy a szervezet az ma is rendelkezésre áll ezekhez az ellenőrzésekhez. És hát minden termékvizsgának azért meg van a maga díja. Tehát, ezek nem díjmentes kategóriák, ez fedezetet nyújt az ellenőrzésre.

Műsorvezető: Ugye vita van régóta arról, hogy melyik a nyereségesebb, melyik a jobban kifizetendő a nagybirtok, vagy a közepes- és a kisbirtok? Ugye tudjuk, hogy az Orbán-kormány idején megpróbálták a családi gazdaságokat segíteni. Most újra ezt a törekvést látjuk. Ez egy, hogy mondjam párhuzamosan így van az Európai Unióban is? Ott is erre törekszenek? Vagy vannak olyan termékek, termények, amelyeknél inkább a nagybirtok a kifizetődő?

Fazekas Sándor: Nem lehet feketén-fehéren szemlélni ezt a kérdést, hogy kicsik-e vagy nagyok-e? Az ügyesen gazdálkodó, rátermett vezetők által irányított gazdaságok, azok nyereségesek tudnak lenni. És ebből a szempontból mindegy, hogy kicsi-e vagy nagy, mert például a minőségi borászatok, azok nem túl nagy területen gazdálkodnak. Vagy a gyümölcstermelők, fóliások, ők sem több ezer hektáros gazdaságok. Van egy optimális üzemméret szinte minden terméknél, termelvénynél. Az Európai Unió a családi gazdaságokat támogatja, s az a fő szempont a mi agrárpolitikánkban is, amely év végéig el fog készülni egy 10 éves agrárprogram. Biztos, hogy ebben megvan a helye azoknak a nagytermelőknek is, akik jelentős létszámot foglalkoztatnak. Például állattenyésztéssel foglalkoznak, de azt hiszem, hogy a nagyok is akkor tudnak eredményesek lenni, hogyha a jelenlegi alapanyag termelés irányából a magasabb feldolgozottság irányába tudnak elmozdulni, mert a környezet nem bírja, ma már ez látszik, azt a hagyományosan felfutott, ilyen iparszerű, sok kemikáliával dolgozó mezőgazdasági termelést és a piacon sem tud igazán áttörni, hiszen ott minőségi termékekre, kiemelt termékekre van igazán kereslet. Én azt hiszem, hogy olyan összetett gazdaságpolitika kell, ahol minden szereplőnek megvan a helye, és a magyar mezőgazdaságban előállított termékeknek a skáláját, azt pedig bővíteni kell. Minél több magas feldolgozottságú, minőségű terméket kell előállítani, termelni, és hát itt a hungarikumoknak egy külön nagy jelentősége van, amelyre vonatkozóan a törvényt be szeretnénk majd terjeszteni az ősz folyamán.

Műsorvezető: Ezzel lehet emelni, növelni a munkahelyek számát? Mert ugye a kormány meghatározta, hogy 10 év alatt szeretne egymillió új munkahelyet létrehozni, és azt is hallottuk, hogy azt mondták, hogy ennek a nagyobbik része, az a mezőgazdaságban lenne.

Fazekas Sándor: Hát, nagy tartalékok vannak ilyen szempontból. Az egyik az, hogy ha növeljük a feldolgozottságnak a szintjét, az munkahelyeket jelent. Az elmúlt 8-10 évben az volt a jellemző, hogy a mezőgazdaságban inkább az alapanyag termelés irányába mozdult el a dolog. A növénytermesztés, állattenyésztés arányát, azt helyre kell állítani, hiszen az állattenyésztés, az egy mindig is egy nagyobb élőmunka igényes terület. De ez vonatkozik a feldolgozásra is, hiszen a zöldség-, gyümölcs feldolgozása, húsfeldolgozás szintén munkahelyeket teremthet. Olyan kis- és középvállalkozásokat támogató projekteket szeretnénk majd beindítani, ahol néhány millió forintos, néhány 10 millió forintos támogatással kis- és közepes üzemek létesülhetnek. Nem azért, hogy kizárólag ilyenek legyenek, hanem belőlük lesznek majd a nagyobb és még nagyobb cégek, és itt kiemelt szempont a foglalkoztatás. De még van a vidéken más terület is, ami ide tartozik. Hiszen az elmúlt időszaknak a természeti csapásai ár- és belvízkárok, azok mutatták, hogy bizony van teendő csatornákkal, folyóvölgyek szabályozásával. Itt egy új Vásárhelyi-tervet szeretnénk letenni az asztalra, amely rengeteg munkát is jelent a vidéki lakosság számára.

Műsorvezető: Ha már az árvizet és a belvizet említette. Azt mondják a szakemberek, hogy körülbelül 40 százalékkal lesz kevesebb az a gabona, amit az idén le tudunk aratni. Ez elég lesz az itthoni fogyasztásra? És ha elég is lesz, akkor nem fogunk tudni exportálni? Az viszont veszteséget jelent a gazdálkodnak.

Fazekas Sándor: Azért többféle termésbecslés van, és hát a csapások, azok még nem értek véget, hiszen sok helyen még most is esik az eső. Én azt hiszem, hogy korai azért konkrét számokat mondani, hiszen a búza aratása az még kis területen kezdődött el. Az látszik, hogy hát nyilván komoly károk érték az agráriumot, de néhány nappal később már pontos számokat tudunk, azt hiszem. Én biztos vagyok abban egyébként, hogy az ország ellátása, az megoldott, megoldható.

Műsorvezető: Az exportban nem biztos?

Fazekas Sándor: Hát az attól függ, hogy milyen lesz a betakarítás eredménye.

Műsorvezető: Akkor erre később visszatérünk. Köszönöm miniszter úr!

Fazekas Sándor: Köszönöm!