Gyökeres változtatást ígért az eddigi vidékellenes politikában dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki Nyíregyházán adott interjút az Agroline-nak.

Miben látja vidékellenesnek a korábbi politikai gyakorlatot és hogyan változtatnak ezen?

A szocialista vezetésű kormány vidékhez viszonyuló szemléletét és felfogását hűen jellemezte az egyik kormányzati tanácsadó megfogalmazása, miszerint a falu egy középkori csökevény, nincs rá szükség. Az előző kormány az intézkedéseit ennek szellemében hozta meg: vasútvonalak tucatjait szüntette meg, kispostákat zárt be, iskola-összevonásokkal szűkítette az oktatást a kisfalvakban, igazságtalan adókkal fojtogatta a vidéki kisvállalkozókat.

Enyhítik a vidéki családok terheit

A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik legfontosabb célja az, hogy a vidéki embereket munkalehetőséghez juttassa, hogy a vidék újra vonzó legyen, versenyképessé váljon a nagyvárosokkal, azok agglomerációival, más országok vidéki tájaival. Az első intézkedéseinkhez tartozott az, hogy megnyitottuk a magyar élelmiszerpiacot a vidéken termelők előtt. Mostantól a magyar gazdák friss és feldolgozott gyümölcsökkel, zöldségekkel, szárítmányokkal, húsáruval, tésztával, tejtermékekkel jelenhetnek meg a piacon. A közbeszerzési törvény módosításával az étkeztetés is új piacot teremtett a vidéki termelők számára, akik közvetlenül szállíthatnak menzáknak, konyháknak, szociális ellátó rendszereknek. A másodlagos élelmiszervizsgálattal a gyenge minőségű külföldi eredetű élelmiszereket szorítjuk ki a hazai piacról, növelve a magyar termelők értékesítési esélyeit. Az új kormány intézkedése nyomán a családi gazdaságokban adómentesen tudja egyik generáció átadni a következőnek azt az értéket, amelyet kemény munkával teremtett. Ez segít megőrizni a termelésben, gazdálkodásban, a tanyavilágban felhalmozott tudást, s egyáltalán segít ott megtartani az életet. A pályázatok rendszerén is változtatunk: olyan pályázatokat írunk ki, amelyek a kis- és közepes vállalkozások, családi gazdaságok számára könnyebben elérhetőek. Tíz adót töröltünk el, ezek szintén a vidéki családok terhein enyhít.

Vidékellenes szemlélet?

Az északkelet-magyarországi térségben terem az ország almatermésének kétharmada. Az almatermesztők indítványait gyakran utasították el azzal az indokkal, hogy nem illeszkedik a közös agrárpolitikába. Ebben is változik a kormányzati szemlélet?

Több elképzelésről is megkezdtük az egyeztetést, ám a szemléletünk világos: számunkra a hagyományos almafajták nem valami korszerűtlen, elavult, kiselejtezendő kategóriát jelentenek, hanem olyan értéket, amelyre a magyar mezőgazdaságnak, benne a magyar almatermesztésnek szüksége van, amelyre a fejlődés alapozható. A magyar termelő számára a legfontosabb a hazai piac, amelyről méltatlanul szorították ki. Ilyen a magyar alma is, s ezen változtatni kell. Az egész ágazat helyzetét, majd jövőjét át kell értékelni, az ajtó nyitva az ágazat érdekképviseletei előtt, számítunk mindenki javaslatára.

A kutató intézetek állami támogatás nélkül, privatizációs botrányok árnyékában a megmaradásukért küzdenek. Reménykedhetnek-e mentőövben?

A felbecsülhetetlen értékű génbanki állomány veszélyeztetése, a kutatói munka elsorvasztása is az előző kormány vidékellenes szemléletének tipikus példája. A hihetetlen értéket képviselő szellemi, tárgyi, tudásbeli, faj- és fajtagyűjteményi kincs elsőrendű nemzeti érték, amelyet a magyar államnak meg kell őriznie, s olyan alapinfrastruktúrával és szellemi háttérrel, melynek eredményeit az utánunk jövő generációk is hasznosíthatják a gyakorlatban, a termelői életben. Még idén ősszel egy egységes koncepciót dolgozunk ki Ángyán József professzor, politikai államtitkár vezetésével, ez az agrárpolitika tíz éves programjában a génbankok, a hungarikumok megóvására is kitér.

Közmunka-program

A foglalkoztatásért felelős államtitkár, Czomba Sándor a napokban beszélt arról, hogy a közmunkaprogramokba bevont munkanélkülieket a privát szférába is ki lehet közvetíteni. A mezőgazdaságban gyaníthatóan nagy lenne erre az igény.

Jelenleg a vízgazdálkodás, árvízvédelem, vízügyi építkezések során szeretnénk minél nagyobb számban igénybe venni a közmunkásokat. Jó, ha az adófizetők pénzéért mindenki értékteremtő munkát végez, és fontos, hogy a teljesítményük mérhetővé váljon. A mezőgazdaság valóban kiváló terep ennek eléréséhez, mi nyitottak vagyunk új területeken megvalósítani a közmunka-programok reformját.

Hol tart az agrárbankon dolgozó minisztériumi csapat munkája?

Több pénzintézettel tárgyalunk arról, hogy olyan banki termékekkel, szolgáltatásokkal jelenjenek meg, amelyek a gazdák gondjait, a tőkehiányt, a hitelhez jutás nehézségeit orvosolhatják. Egy új, önálló agrár bankot, egy „zöld bankot” létrehozni, ha azt megfelelő tőkével el tudjuk látni. Ez a mai viszonyok között nem tűnik könnyűnek. A szándék adott, a pénz lesz nehezen előteremthető ehhez, de dolgozunk rajta.

(Forrás: Agroline)