Az egyik legszigorúbb európai földhasználati szabályozást alakította ki év elejére a magyar kormány, ahogyan a vidékfejlesztési miniszter fogalmazott: „a nemzeti értékünket képviselő magyar föld védelme érdekében”. Hogy pontosan mit, mitől, illetve kitől és hogyan is véd a május 1-jével hatályba lépő új földtörvény, arról magát Fazekas Sándort, a szaktárca vezetőjét kérdeztük.

- Mindenekelőtt a határtalan földvásárlásnak szabunk gátat az új törvénnyel – részletezte a miniszter -, a határtalant a szó szoros és átvitt jelentésében értve egyaránt. Vagyis határt szabunk a megvásárolható/eladható, illetve bérelhető birtokok méretének, valamint a vásárlók körének egyaránt. Ennek értelmében természetes személy tulajdona legfeljebb 300 hektár lehet, ám a családi gazdaságok, állattenyésztéssel vagy vetőmagtermesztéssel foglalkozók ennél többet is használhatnak. Az általános földbirtokmaximum 1200 hektár (ebbe beletartozik a 300 hektáros saját tulajdon is), ami bizonyos feltételek esetén 1800 hektárig növelhető. Ugyanakkor nagyon szigorú szabályok védik azt is, hogy egyáltalán kik és hogyan juthatnak Magyarországon földhöz.

- Kik és hogyan juthatnak, s kiket próbálnak meg kizárni a vásárlók köréből?

- Mindenekelőtt a spekulánsokat, a kül- és belföldi spekuláns vásárlókat egyaránt kiszűri a rendzser. Amikor egy vásárlásnál felmerül a zsebszerződés gyanúja, vagyis valamilyen háttérügylet sejthető, a magyar állam a kisajátítás jogával is élhet. Ilyen esetekben lehetőség van az állami kisajátításra, elővásárlásra, sőt a zsebszerződésben érintettek 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Február végén vizsgálatot rendeltem el négy dunántúli megyében valamennyi osztrák haszonélvezeti szerződés ellenőrzésére. Ahogyan a mondás tartja: akié a föld, azé az ország. Ennek megfelelően a májustól hatályba lépő törvény a magyar, helyben lakó földművesek földhöz jutását támogatja.

- Az új földforgalmi törvény az egyik legszigorúbb törvénynek számít Európában. Hol van még hasonlóra példa?

- Az osztrák tartományi törvények hasonlóan szigorúak, mint a mieink. Megpróbáltak magyar gazdák földet venni Ausztria egyes vidékein, és nem tudtak, mert a szabályok nem engedték. De más országokban is találkozunk hasonlóan kemény feltételekkel, nem egyedülálló ezen a téren a hazai törvény.

- Visszatérve a szigorú feltétekhez: hogyan tudják majd garantálni, hogy ennek minden vásárló megfeleljen, hogyan lehet betartatni az előírásokat?

- A Kormány február közepén elfogadta a helyi földbizottságokról szóló rendeletet, melynek értelmében a következő hetek során minden településen fel kell állniuk ezeknek a bizottságoknak. Gyakorlatilag a jövőben a föld már csak e bizottságok jóváhagyásával cserélhet gazdát. Maga a működés május 1-jével indul, a bizottságok tagjait pedig április 27-ig kell megválasztani. Ennek alapja egy gazdálkodókat, földműveseket tartalmazó jegyzék, amit a jegyző vezet, ide jelentkeznek az érintettek. Mivel ez nem különösebben bonyolult, a rendelkezésre álló közel két hónap bőven elegendő lesz. Ha a bizottságok nem állnak össze időben, vagy menet közben valamilyen okból működésképtelenné válnak, akkor ideiglenesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara veszi át a szerepüket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a faluban összegyűlnek a gazdák és megválasztják maguk közül azt a néhány főt, aki ennek a bizottságnak tagja lesz és évente szükség szerint összeül. A létszám az adott települések méretétől függ, pontosabban: azokon a településeken, ahol a mezőgazdasági területek mérete 1000 hektár alatt van, 3 főt kell választani a bizottságba, 1000 és 1500 hektár között 5 fő, 1500 és 15 000 hektár között 7 fő, 15 000 hektár fölött pedig 9 főből áll a bizottság.

- Ezzel tulajdonképpen a helyi gazdák megakadályozhatják, hogy olyan ember vegyen földet a közelükben, akit nem látnának szívesen a köreikben. Nem kapnak ezzel túl nagy jogkört a tagok, s egyáltalán: mihez lesz joguk, mennyi pluszmunkát ró ez rájuk?

- Mivel a földmozgás alapvetően nem túl nagy, évente nem kell sokszor dönteniük a bizottságoknak. Egy 1000-1500 hektáros faluban 2-3 birtoktestnél több egy év alatt aligha cserél gazdát. Amennyiben több vétel lesz, akkor többször összeülnek a tagok. S valóban, ha ők nem támogatják a föld adásvételét, akkor az a szerződés nem jön létre, az eladónak új vevőt kell keresnie. De hozzá kell tenni: ezt megelőzi egy hatósági kontroll is, a földhivatal megnézi és átvizsgálja, hogy a feltételeknek egyáltalán megfelel-e a vásárló. Például helyben lakó, földműves-e, valóságos gazdálkodó-e? A helyben lakáshoz pedig tényleges helyben lakás szükséges. Ugyanakkor ez egy kettős kontroll, hiszen a helyi gazdák pontosan tudják, hogy a vásárló ott lakik-e vagy sem. Az eljárásnak pedig éppen ez a célja, hogy az adatokról kiderüljön, valóságosak-e. A legfontosabb szempontunk a törvény megalkotásánál a földtulajdon védelme volt, illetve az, hogy földet csak földművesek vásárolhassanak. Másrészt nagyon fontos, hogy a kis- és középbirtokosokat, családi gazdálkodókat erősítsük, épp ezért korlátozzuk a megvásárolható és bérelhető birtok méretét is. Maga a földbizottság is ellenőrzi majd, hogy például a vevő nem lépi-e át a 300 hektáros maximumot.

- Mi történik azokkal, akik korábbi szerződéseik révén nagyobb területet bérelnek, mint 1800 hektár?

- Ahogy lejárnak a szerződések, már nem tudják ezt megújítani a tulajdonosokkal, mások lépnek a helyükbe, az ő földbirtokméretük pedig csökken. A cél ugyanis, hogy a nagybirtokok jelenlegi 50 százalékos arányát mintegy 20 százalékra szorítsuk vissza. Körülbelül 500 hektár fölött már viszonylag nagybirtokról beszélhetünk, s a mostani földbirtokosok nagyjából fele ennél nagyobb területtel rendelkezik. A céges vállalkozások ennél sokszor lényegesen nagyobb földeket is használnak, de a jövőben az 1800 hektárt már nem lehet átlépni.

- Legfeljebb „osztódással”.

- Én ezzel óvatosan bánnék, mert aki a földdel dolgozik, tudja, hogy egy cégben lévő földet több cégbe áttenni és szétosztani elég kérdéses. Persze hallani sok helyről, hogy cégeket több üzemre bontanak majd szét, ehhez azonban a haszonbérletet is biztosítani kellene, ami nem lesz egyszerű. Arra pedig garanciális szabályok léteznek, hogy a tulajdonostársaknál miképpen kell ezt a mozgást követni és megakadályozni. Nem hiszek abban, hogy a földet csak úgy szét lehet osztani, mint valami tortát. Ráadásul a helyben lakó földművesek minden téren előnyt élveznek a föld tulajdonjogának vagy bérletének megszerzésében, s ez mindent megelőző szempont.

- A földművesek mellett a kabinet másik gyakran hangozatott célja az állattartók segítése, az állattartás népszerűsítése. Ezt a földtörvény is preferálja, számíthatnak az állattartók esetleg „külön” jogosultágokra?

- A földtörvény a földhaszonbérlet révén segíti az állattartókat, mégpedig a maximum megállapításánál. Ezen a téren ugyanis lehetőséget nyújt az állattartóknak a területeik bővítésére. Az általános földbirtokmaximum 1200 hektár, ennyit bérelhet valaki. De aki állattartással foglalkozik, megvan az adott állatlétszáma (ez kéthektáronként jelent egy szarvasmarhát, illetve állategységet), akkor felmehet 1800 hektárig. Ami másfélszeres birtoknövelési lehetőség. A földet a gazdáknak program keretében kiemelten az állattartókat segítjük, hiszen állami földek haszonbérletére csak azok pályázhatnak, akik állattartást vállalnak.

- Ha már a földhaszonbérletet említette: várhatóak további pályáztatások?

- Olyan területeket hirdetünk meg, körülbelül mintegy 50 ezer hektárról van szó, amelyekre nem érkezett vagy érvénytelen volt a pályázat, illetve most került olyan állapotba a birtoktest, hogy megpályáztatható. Vannak ezeken kívül is még olyan területek az országban, amelyeket most sajátít ki vagy vásárol meg az állam, illetve a honvédségtől vagy a MÁV-tól veszünk át. Ezeket a jövőben szintén meghirdetjük, de itt már nincs olyan nagy mennyiségről szó, mint korábban. Ezek meghirdetése április környékén megkezdődhet, és utána folyamatosan írjuk majd ki a földeket.

- A földtörvényt megelőzően sokan számítottak jelentős áremelkedésre. Mik a tapasztalatok, megindult a földmozgás, valóban drágább lett a föld itthon, mint korábban?

- Többféle jóslat létezett. Az egyik szerint lemennek a földárak, míg a másik táborba tartozók emelkedésre számítanak, s a kereslet növekedésére. Különösebben nagy mozgást ugyanakkor nem láttunk, de ehhez hozzátartozik, hogy a föld mennyiségének évente általában 1-2 százaléka szokott gazdát cserélni, ami rendkívül kis szám.Az elmúlt két-három hónap is rövid idő ahhoz, hogy bármilyen következtetést is levonjunk. Én arra számítok, hogy a földárak Magyarországon beállnak egy normális mértékre, s a kereslet is arányban marad a kínálattal. Mindig lesz annyi gazda, aki azt a néhány hektár földet, ami egy falu határában felszabadul, jutányos áron megvegye.

A teljes néven mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény valamennyi rendelkezése 2014. május 1-jével lép hatályba. Ettől a naptól korlátozottá válik a magyar föld vásárlása, mind a terület méretét, mind a vevők körét illetően. A fő elv: májustól Magyarországon a helyben lakó földművesek vehetnek földet. Ugyanakkor ettől a naptól 27 európai uniós tagország állampolgárai előtt is megnyílik a tér elméletben: ezekből az országokból azok, akik megfelelő végzettséggel vagy legalább 3 év gazdálkodási gyakorlattal rendelkeznek, akár a magyar gazdákkal azonos feltételek szerint vásárolhatnak vagy bérelhetnek termőföldet hazánkban. A helyi földbizottságnak viszont ezekben az esetekben is minden egyes földügyletet ellenőrizniük és engedélyezniük kell.

(Koroknai Edit, Agrárunió)