Hónapokig is eltarthat a magyarországi zsebszerződések vizsgálata Brüsszelben, de remélhetőleg még az idén döntést hoz az unió. Egyébként a magyar földtörvény Európa legszigorúbb földtörvénye – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint a mostani agrárirányítás korszakát az „agrárbéke” jellemezte. A szaktárca vezetője kitért arra is: „A vidék talpra állítása hosszú folyamat, de elindultunk a helyes irányba.”

- Az EU is vizsgálódik magyar földügyben, mikor tisztázódik a helyzet? Egyáltalán, kiálljuk-e a brüsszeli megmérettetést?

A magyar földtörvény Európa legszigorúbb földtörvénye, a gazdákat védő jogi szabályozás. Célunk az volt, hogy a nemzeti tulajdont jelentő kincs a magyar gazdák tulajdonában maradjon, és magyar földművesek vehessenek földet. Ez tulajdonképpen egy nagyon régi vita végére tesz pontot. Ugyanakkor figyelembe vettük más európai uniós országok törvényhozását és gyakorlatát is. Többek között ausztriai, például tiroli mintát, francia és német szabályokat. Mindegyik a helyben lakó, ott gazdálkodó családokat védi, őket hozza helyzetbe, védvén az érintetteket a spekulánsoktól. Ebben a szellemben születtek a magyar rendelkezések.

- Magyarország tagja az EU-nak, összehangolták-e a hazai koncepciót a brüsszelivel?

Számítottunk arra, hogy kritikák érnek bennünket. A magyar álláspontot az európai uniós szempontokkal is összehangoltuk, úgyhogy állunk az uniós bizottsági viták elé. Látszik az, hogy volt egy osztrák támadás, Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter úr az unió agrártanácsához fordult, de ott nem volt esélye az ügynek, miután az agrárminiszterek tanácsának ezen a területen nincs hatásköre. Ausztria ezért az Európai Tanács és az Európai Bizottság elé vitte az ügyet.

- Az osztrák vonal mellett kaptak-e máshonnét is negatív visszajelzéseket?

Kritikus újságcikkek születtek az olasz és német sajtóban, de ezek nem tántorított el bennünket. Tudniillik nekünk a magyar érdekeket kell képviselnünk. Miért igazodnánk mi az osztrákokhoz, vagy bárkihez is a saját ügyünkben. A földkérdés az egy magyar ügy, a magyarországi törvényeket kell betartania mindenkinek.

- Rupprechter véleménye szerint a magyar törvény ellentétes az európai uniós joggal. Mi áll annak hátterében, hogy Ausztria élesen bírálja az új magyarországi földtörvényt?

Bizonyára nem meglepő, hogy döntően spekulatív célú földvásárlások vannak a támadások hátterében. Az osztrákok mintegy kétszáz zsebszerződést, amelyek meghatározott időszakra vagy élethosszig szóló haszonélvezetet jelentenek, igyekeznek szóvá tenni. Vizsgálatot indítottam négy nyugat-magyarországi megyében, hogy tisztuljon a kép.

- Mikorra várható a magyar földügyben uniós verdikt?

Ez egy többlépcsős dolog, miután az Európai Bizottság, amennyiben megvizsgálja a törvényt, ezt elküldi részünkre, mi erre válaszolunk, majd újra az EU előtt lesz az ügy. Hónapokig tartó folyamat ez, remélhetőleg az idén lezárul a magyarországi földügy Brüsszelben.

- Ellenzékben kőkeményen bírálta a Fidesz a korábbi kormányzati, kiszámíthatatlan agrárpolitikát. Mennyiben volt kiegyensúlyozottabb a mostani vidékfejlesztés ebben a ciklusban?

Magunk mögött van négy olyan esztendő, amelyet az agrárbéke jellemzett, továbbá a mezőgazdaságnak az erősödése is, miután egyharmadával többet termelt az ágazat, mint például 2010-ben. Vagyis ez a ciklus a kiszámíthatóságra épült. Ennek hátterében az áll, hogy a kormányprogramra támaszkodva fogadtuk el a nemzeti vidékstratégiát, kijelölten a magyar mezőgazdaság fejlődési irányait, mindvégig átgondolt koncepció mellett haladtunk.

- Nagypolitikai riválisaik azonban nem látják túl fényesnek az agrárbéke korszakát!

Elhiszem, hogy a politikai ellenfeleink számára ez nem tűnik szimpatikusnak, de mi a magyar vidék, a gazdák és az agrárium érdekeit helyeztük középpontba. Kétségtelen, hogy nagy viták is vannak. Például a szocialista Gőgös Zoltán, aki hol a kisebb, hol pedig a nagyobb gazdaságok mellett próbál kardoskodni, olyan kormánynak volt tagja, amely pályázatok nélkül adott több ezer hektár földet barátoknak, zárt ajtók mögött. Államtitkársága alatt szinte megsemmisült a hazai cukoripar, mintegy száz vágóhidat zárattak be és még sorolhatnám a veszteségeket. Gyurcsány Ferenc pedig a magyar földet akarja elvenni a gazdáktól, cégek, nagyüzemek kezére akarja adni. Ez áll a programjában! Ki tudja, hogy a gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi viszonyok cserélése változások folytán, végül kinek a birtokába kerülne a magyar föld.

- Mik a visszajelzések vidékről?

Vidéken pontosan tudják azt, hogy mi  szolgáljuk a gazdák, a földművesek érdekeit. A vidéken élők tudják, hogy érdekükben születnek a jogszabályok. Nem sikerült a Jobbiknak sem fellázítani őket. Ez alatt a négy esztendő alatt egyetlen számottevő tüntetést sem láttam. Egyedül a Hortobágyon volt demonstráció, ahol mintegy ezer gazda állt ki a kormány birtokhasznosítási politikája mellett.

- A vidék jelentős része elszegényedett, a családi gazdaságoknak nincs pénzük fejlesztésre. Milyen feltételrendszert biztosítanak számukra? A vidék megbecsültségét vissza lehet-e szerezni az agrárirányítás átalakításával?

Elmondható, hogy nőtt a mezőgazdaság jövedelmezősége. Induljunk ki abból, hogy kell néhány jó mezőgazdasági év ahhoz, hogy a vidék megerősödjön. Szerintem az elmúlt három esztendő ebből a szempontból nem volt rossz, a negyedik pedig most kezdődik. Ugyanakkor hatalmas gondokat kellett leküzdeni, szinte minden évben volt aszály, vagy rendkívüli eső, árvíz. Eközben megkezdődött a piacok visszaszerzése. A vidék talpra állítása azonban egy hosszú folyamat, de elindultunk a helyes irányba. A gazdáknak több pénze van, az látszik a gépvásárlásokon, amely már látszik a gépvásárlásokon, és azon is, hogy sokan jelentkeznek az agrárpályázatokra. Tehát megmozdult a vidék. Termelés van, fejlesztések indultak be, rengeteg gazdapiac nyílt, és olyan programok indultak el, amelyekre szüksége van a vidéki Magyarországnak. Említhetném a háztáji-, a legszebb konyhakert-, vagy éppen a tanyaprogramot. A helyi értékesítés és feldolgozást segítés is hiányzott korábban, most már ez is hatékonyan működik, és idetartozik a különböző élelmiszerkapacitások kiépítése is. Úgy gondolom, ebben a szellemben kell tovább lépnünk. Mi elutasítjuk azt a felfogást, amelyet Gyurcsány Ferenc mondott, miszerint, akinek ez nem tetszik, el lehet menni. Minden falura, minden településre, a legkisebbre is szükség van, mindenhol meg kell teremteni a termelés feltételeit. És azt, hogy lehessen helyben maradni, boldogulni, családot fönntartani, fejlődni.

- Akadt olyan ügy, amelyben a kormány és az ellenzék agrárfronton egyet értett az elmúlt négy évben?

Ebbe a körbe tartozik, hogy Magyarország továbbra is GMO-mentes marad, vagyis hazánk mentes marad a génmódosított termékektől. Ezt a stratégiát, amelyet Magyarország alaptörvénye is rögzít, az ellenzék is támogatta. Ezen a téren teljes az egyetértés. De idetartozik még a Hungarikumok kérdésköre is. És a borászattal, a pálinkával kapcsolatos szabályozás területén sem volt ütközés a kormány és az ellenzék között, vagyis volt néhány téma, amelyben konszenzus alakult ki.

- Miközben a tárca büszke az agrártámogatások gyorsított kifizetésére, az érintett vállalkozások szerint még most is hosszú a folyamat.

Amikor átvettük a kormányzást, akkor a földalapú támogatások kifizetése fél esztendeig tartott, most ezt gyakorlatilag kétszer egy hónap alatt tudjuk lebonyolítani. Jelenleg erre képes ez a támogatási rendszer. A különböző vidékfejlesztési támogatásoknál is körülbelül a felére tudtuk lerövidíteni a bírálati, illetve kifizetési időt a korábbihoz képest. A következő uniós költségvetési ciklusban azonban a Miniszterelnökség által átfogott, irányított pályázati, pénzfelhasználási rendszer lesz, bízom abban, ez is gyorsítani fogja az ügymenetet. Átalakul az uniós támogatásokat levezénylő intézményrendszer. Zárójelben azonban szeretném megjegyezni, kell egy tanulási időszak is, amíg a gazdák, a vidéki kisvállalkozások alkalmazkodtak ahhoz a támogatási rendszerhez, amelyet az unióval létrehoztunk. Ez egy szigorú struktúra, tekintettel arra, hogy az uniós adófizetők pénzéről van szó, amellyel bizony el kell számolni. Gyakran túlbiztosítottnak tűnik, amelynek működtetése szakértelmet igényel. Törvényszerű, hogy ez a szabályozás nem működhet száz százalékos hatásfokon. És ez nem pusztán a hatóságokra érvényes, hanem az igénylőkre is.

- Jobban jöhetünk majd ki a most kezdődő közösségi agrárbüdzséből?

Húsz százalékkal emelkedik az agrártámogatások mértéke, miután beállt a területalapú támogatás, ebben többletforrás van a gazdáknak. A vidékfejlesztési támogatásokat is mindinkább igényelhető kategóriákká kívánjuk tenni a pályázhatóság helyett, a kis- és közepes méretű családi gazdaságok számára kívánjuk átalakítani ezeket. Lassíthatja azonban az ügymenetet, hogy zöldkomponenst kell beiktatni a területalapú kérelmek esetén, amely növeli az adminisztrációt, kedvező viszont, hogy a kisebb gazdaságok egyszerűsített eljárás keretén belül pályázhatnak.

- Tavaly jelentősen emelkedett a mezőgazdaság teljesítménye, mi a várakozása 2014-re a szaktárcának?

A kilátások biztatóak, az előző évekhez képest jobb az kiinduló állapot. Sok tényezőn múlik, mire számíthatunk. Leginkább az időjárástól függünk. Tavaly is volt egy száznapos aszály, vagyis a 2013-as év sem volt egyszerű a gazdák számára. A magyar gazdák viszont alkalmazkodtak a hektikus, szélsőséges viszonyokhoz. Idén a tél volt nagyon rövid, de én optimista vagyok. A magyar gazdák felkészültsége, a géppark garanciát adhat arra, kedvező lehet a 2014-es esztendő. Pozitívum, hogy a sertéslétszám csökkenése megállt, a szarvasmarha-állomány növekedett, vagyis az állattenyésztési ág elmozdulni látszik. S ebben az ötszázalékos sertésáfa bevezetése is segítségre volt. Beérni látszik az a munka, amelyet a magyar termékek népszerűsítésére fordítottunk, miszerint egyre több tudatos vásárló van, és ez gyorsítja ezen a téren a forgalmat. Eredményesen haladunk a borkiválósági programmal is, tavaly a fehér borokra koncentráltunk, idén pedig rozé-, és vörös borokra, és május elejére létrejöhet a pálinkakiválóságok könyve is.

- Az ukrajnai események kapcsán kalkulálnak-e azzal, hogy a várhatóan kieső termésmennyiség egy részét Magyarország adja?

Ukrajna jelentős exportállam, komoly piacokkal, valaki mindenféleképpen pótolja majd a termésmennyiséget, az, hogy mi milyen részt tudunk ebből vállalni, a következő hetekben, hónapokban dől el.

(Magyar Hírlap, 2014. február 28., Szajlai Csaba)