Világosan látszik, hogy a mezőgazdaság sikere és termelékenysége hatalmas fellendülést hozhat a nemzetgazdaságnak, és egyben felgyorsítja kilábalásunkat a válságból is, mondotta Fazekas Sándor. A Magyar Mezőgazdaságnak, a Kistermelők Lapjának, valamint a Kertészet és Szőlészetnek adott interjújában a vidékfejlesztési miniszter arról is szólt, hogy a magyar termőföld olyan értéket képvisel, ami az elkövetkező években családok százezreinek nyújt majd biztos megélhetést, és ellátja hazánkat megbízható, jó minőségű, egészséges élelmiszerrel.

- Az agrárágazat bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása a 2011-es esztendőben meghatározó volt. 2012-ben azonban csökkent, s elemzők szerint alapvetően a mezőgazdaság teljesítménye húzta le az eredményt. Legfőképp az időjárás, az aszály okolható az elvárt eredmény elmaradásáért.

– A 2012-es év egyik legfontosabb feladata a termőföld védelme volt, hiszen a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona. A készülő földtörvényben a birtok- és vállalati viszonyok átalakításával, a középüzemek derékhadát képező családi gazdaságok további erősítésével tartós növekedési pályára állítjuk a magyar mezőgazdaságot. Az egyik legfontosabb feladatunk a vidéki foglalkoztatás növelése, az ott élők jobb megélhetésének biztosítása. Ezért van szükség a családi gazdaságok felkarolására, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó fiatalok érdekében életre hívott fiatal gazda-, illetve gazdaságátadási programokra is. A legfontosabb, hogy a mezőgazdaságot újra vonzóvá tegyük a magyar fiatalok számára. A korábban elfogadott Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítsa, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit. Legfontosabb területei a vidéki foglalkoztatás növelése, az erőforrásokat fenntarthatóan hasznosító, kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és piacok támogatása és fejlesztése, az élelmiszerbiztonság erősítése, a vidéki foglalkoztatás növelése és a vidéki népesség életminőségének javítása. Annak ellenére, hogy az idén számos nehézséggel kellett megküzdenünk, nagyon sok fontos lépést tettünk a magyar mezőgazdaság megújításáért, és ezt a munkát kell folytatnunk 2013-ban is.

- Miniszter úr többször a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényének nevezte a formálódó földtörvényt. Az ahhoz érkezett számos módosító indítvány közül melyek azok, amiket megfontolásra érdemes¬nek tart a kormány? Mennyiben módosítja a jogszabály hatályba lépését az a kormányzati szándék, hogy sarkalatos törvényként kívánják elfogadni?

– Megítélésem szerint e parlamenti ciklusnak nem csak az agráriumhoz kapcsolódó, megalkotandó törvényeire, hanem a teljes törvényalkotással összefüggésben igaz az a megállapítás, amely szerint az úgynevezett „földügyi csomag”-hoz tartozó jogszabályok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Ezek közül a már említett, mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényen kívül az azzal párhuzamosan készülő üzemszabályozásról szóló törvény, valamint mindkettőhöz kapcsolódva a mezőgazdasági vállalkozások adózásának a rendjéről szóló törvényeket emelném ki. A több jogszabálynak a lehetőleg együttesen történő, de mindenféleképpen egységes szempontok szerinti kezeléséről van szó, ami kissé elnyújtja a jogalkotási folyamatot. Az a kormányzati szándék, amely szerint kétharmados törvény lesz a „földtörvény”, még alaposabb és körültekintőbb jogalkotási munkát kíván meg tőlünk. Megfontolásra érdemesnek a társas gazdaságok esetében a törvényjavaslatban előírt foglalkoztatási kötelezettségre-, pontosan fogalmazva az alkalmazotti létszámra vonatkozó számok csökkentéséről szóló javaslatokat, valamint az állattartással foglalkozó társas gazdaságoknál az állategységben kifejezett állatlétszám figyelembe vételére vonatkozó javaslatokat tartom.

- A kormány elkötelezte magát a vidéken élő emberek mellett, újra lehet háztáji Magyarországon. A kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, amitől egyebek mellett a sertéslétszám növekedését is várják. Mit tehet, és mit tesz a tárca azért, hogy a termelők (családi gazdaságok) felismerjék a szövetkezés előnyeit, s valódi szövetkezetek jelenjenek meg az ágazatban?

– A kormány határozott szándéka, hogy a szövetkezetek súlya növekedjen a magyar gazdaságban, és még hatékonyabb társadalomformáló erővé váljanak. Az Európai Unió új közös agrárpolitikája, valamint a Nemzeti Vidékstratégia egyaránt szorgalmazza a termelői együttműködések és szövetkezetek megerősítését. Európai uniós csatlakozásunk óta az elismert termelői együttműködések létrehozásukhoz és működésükhöz támogatást kaptak a vidékfejlesztési forrásokból. Az ötéves támogatás lehetőségével eddig mintegy 250 szervezet élt, amelyekben több, mint 20 ezer termelő tevékenykedik.

Azok a magyar kistermelők, akik egyedül nem tudnának helytállni a nemzetközi megmérettetésben, egymással összefogva magasabb feldolgozottságú termékeket, nagy mennyiségben állíthatnak elő a nemzetközi piacokra. A szövetkezetek sikeresek lehetnek a magas minőségi követelményeket támasztó, biztonságos élelmiszer- és alapanyag-kereskedelemben is.

A közös agrárpolitika 2014 utáni költségvetési ciklusából a magyar kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat szeretne biztosítani a gazdáknak. Az elsősorban az állattartókat segítő termeléshez kötött támogatásokat legalább 10 százalékos mértékben szeretnénk folytatni a következő hétéves költségvetési keretből. Az aszály miatt kialakult takarmánypiaci helyzetre való tekintettel Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy a sertés- és a baromfitartók is részesülhessenek a jövőben az európai uniós forrásokból a kérődző állatokat tartó gazdák mellett.

- Azzal mindenki egyetért, hogy a vízgazdálkodás ügye nem megoldott. A minisztérium hogyan kívánja segíteni az öntözéses rendszerek kialakítását, bővítését? A termálvíz kertészeti hasznosításával kapcsolatosan sincsenek senkinek kétségei. Számolhatnak-e hosszú távra ezzel, építhetnek-e erre az energiaforrásra a magyar kertészek?

– A következő időszak uniós agrárpolitikája néhány kiemelt területre koncentrál. Magyarországon is nagyobb figyelmet kell fordítani bizonyos területekre. Az öntözéses gazdálkodás bővítése, támogatása a klímaváltozás miatt is elengedhetetlen, és elsőbbséget élvez a hazai mezőgazdasági stratégiában. Záportározók épülnek, országos hatáskörű öntözési hivatal áll fel, és szeretnénk azt is elérni, hogy a kisebb gazdaságokban is hatékonyan alkalmazzák az öntözéses technológiát.

Az energiaigényes mezőgazdasági termelés, a legfőképp veszélyeztetett kertészeti ágazat, ezen belül a fóliás és üvegházi friss zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztés biztosíthatja a lakosság friss, hazai zöldségekkel és gyümölcsökkel való ellátását. A kertészetek fennmaradása nemcsak több százezer ember munkahelyének megtartását jelenti, hanem a mezőgazdaságból élő családok megélhetését, a vidéki lakosság helyben tartását.

A geotermikus energia hosszú távú és kiszámítható jogi hátterének biztosítása érdekében a tárca egyeztet több érintett szakmai szervezettel, melynek célja, hogy a korlátozottan pótlódó termálvíz készletekből előállított megújuló geotermikus energia hosszú távon, fenntartható módon hasznosuljon, és elkerülhető legyen a felszíni vizek szennyeződése is. A kormány januárban döntött arról, hogy a termálenergiát használó gazdák visszasajtolási kötelezettségét 2015. június 30-ig felfüggeszti, és a köztes időszakban a Vidékfejlesztési Minisztérium a termálvizek mezőgazdasági hasznosításának szabályozását – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – átgondolja. A jogszabály-módosításokra azért volt szükség, mert 2010-ben, a választások előtt néhány nappal a Bajnai-kormány arról döntött, hogy 2012. decemberétől vissza kell sajtolni a fóliasátrak fűtésére használt termálvizeket. A rendelet óriási pánikot okozott a kertészetekben.

- Az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül megvásárolta a Takarékbank több, mint 38 százalékát. Várható-e, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságait figyelembe vevő, ahhoz igazodó hitelezést megvalósító „zöld bank” jöjjön létre?

– A kormány korábban áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos bankszövetségi állásfoglalást és megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. A Magyar Bankszövetség korábban közölte: a tervezett földtörvény jelentősen megnehezíti a termelők és a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását és növeli a hitelezés kockázatát. A kabinet számára így egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. A kormány álláspontja szerint a törvény véget vet a több, mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon. Mivel kiemelkedően fontos, össztársadalmi jelentőségű törvénytervezetről van szó, ezért tovább folyik a törvénytervezet társadalmi vitája. A kormány 2012 nyarán terjesztette az Országgyűlés elé az új földtörvény tervezetét, és utána társadalmi vitára bocsátotta. Az új földtörvény tervezete kizárja, hogy külföldiek földet szerezzenek Magyarországon, földet pedig csak földműves vehet. A jogszabály emellett munkahelyeket teremt, erősíti az agrárközéposztályt, a vidéki Magyarországot.

- Akárcsak a hét évvel ezelőtti költségvetési vita során, az Európai Uniónak ezúttal sem sikerült első nekifutásra megállapodnia az uniós politikák következő pénzügyi időszakban történő finanszírozásáról. Az erős agrárországok meg akarják őrizni a mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét. Milyen remény van erre, s ha így is lesz, előfordulhat-e, hogy újra differenciálják ezeket a támogatásokat, vagyis hogy a később csatlakozott országok megint kevesebbet kapnak? Egyáltalán, van-e remény arra, hogy a jövőben azonos feltételekkel versenyezzünk az uniós gazdákkal?

– A magyar agrárpolitika legfontosabb tétele, hogy nem engedünk az agrártámogatások jelenlegi szintjéből. Az Európai Unió 2014–2020 közötti közös agrárpolitikájának vitája alapján azt mondhatjuk, Magyarországnak nem lenne rossz a jelenlegi agrárpolitika, hiszen az ország az uniós átlagnak megfelelő támogatást kap. Ezzel együtt természetesen a kormány és a minisztérium is azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság megkapja az őt megillető uniós forrásokat.

- 2010-ben hatalmas belvíz, 2011-ben aszály rontotta az agrártermelők esélyeit. Most milyen reményekkel vágunk neki az új esztendőnek?

– Az ország elemi érdeke, hogy a mezőgazdaság ne szenvedjen akkora kárt, mint a magunk mögött hagyott aszályos esztendőben. Világosan látszik, a mezőgazdaság sikere és termelékenysége hatalmas fellendülést hoz a nemzetgazdaságnak, és egyben felgyorsítja kilábalásunkat a válságból is. Amennyiben lezárul a földtörvény vitája, és sikerül a társadalmi, szakmai szervezetekkel is megegyezésre jutni a vitás kérdésekben, Magyarország egy előremutató törvényi háttérrel rendezi majd az egyik legnagyobb nemzeti vagyon kérdését. A magyar termőföld olyan értéket képvisel, ami az elkövetkezendő években családok százezreinek nyújt majd biztos megélhetést, s ellátja hazánkat jó minőségű, egészséges és megbízható minőségű élelmiszerrel. Ehhez nagyon sok munkára van szükség, de hiszem, hogy ez a munka megtérül, és a magyar mezőgazdaság külföldön is elismert és sikeres lesz. Remélem, az új esztendőben a természet ke-gyes lesz hozzánk, és jövőre nem lesz okunk panaszra!

(Kistermelők Lapja, 2013. január)