Gregory Barker brit és Fellegi Tamás magyar szakminiszter közös elnökletével "Low Carbon Finance Forum" c. szakpolitikai-befektetői találkozót rendeznek a klímapolitikai kérdésekről és a zöldgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó regionális kihívásokról, lehetőségekről 2011. október 24-én, Londonban.
A Fórumon az állami és az üzleti szféra képviselői osztják meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével, a megújuló energiák támogatásával, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó elsődleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képviselői között.
Ez alkalomból a két szakminiszter az alábbi közös cikkben fejtette ki véleményét.
Nagy-Britannia és Magyarország osztoznak abban a meggyőződésben, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése nélkülözhetetlen Európa hosszú távú boldogulásához. A gazdasági növekedés élénkítése érdekében a kormányoknak meg kell találniuk a befektetések ösztönzésének megfelelő módjait az alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrások és egyéb zöld technológiák elterjesztésében is.
A témában országaink közös elnöklete alatt a mai napon megrendezett fórumon azt vizsgáljuk, hogyan törhetőek át a beruházásokat gátló gyakorlati korlátok Európában és leginkább a közép-kelet-európai régióban. Azért hívtuk össze a terület szakértőit és üzleti vezetőit, hogy megvitassák, miként lehetne utat engedni a magánfinanszírozásnak az alacsony kibocsátású befektetések terén.
Természetesen a nemzeti szakpolitikai keretek is komoly szerepet játszanak abban, hogy felhívják a figyelmet az ilyen jellegű befektetések lehetőségére. Az Egyesült Királyságban már megindultak az új piacok kialakítását és a nagyobb összegű magánbefektetések zöld gazdaságba terelését célzó radikális reformok.
Magyarországon a kormány arra tesz erőfeszítéseket, hogy vonzó befektetési lehetőségeket teremtve külföldi és hazai partnerekkel közös beruházásokat hozzon létre a zöldgazdaságban. E törekvéseket tükrözi a nemrégiben jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia, és ebbe az irányba hatnak a szabályozásban végrehajtott és tervezett változtatások is.
A fejlesztéseket akadályozza azonban a tájékozatlanság, nehezítik a pénzügyi kockázatok felmérésében és a lehetséges együttműködő partnerek felkutatásában hiányzó kapacitások. E sarkalatos kérdéseket vitatjuk meg a mai rendezvényen, amiben az innovatív pénzügyi termékek avatott londoni szakértői létfontosságú segítséget nyújthatnak.
Nem szabad azonban alábecsülnünk a dekarbonizáció jelentette kihívás léptékét. A fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentése és az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelést szolgáló technológiák térnyerése nem megy egyik napról a másikra. E vállalkozás sikere nagymértékben függ attól, hogy a kormányok és az üzleti szféra képesek-e eredményesen együttműködni.
Számos közös elem van abban, ahogyan az Egyesült Királyság és Magyarország az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasághoz viszonyul. Mindkét ország jövőbeli energiaszükségletét és az alacsony kibocsátású energiamix kialakításához szükséges óriási finanszírozási igényt mérlegeli.
Csak üzlet- és befektetésbarát hozzáállással érhetünk el sikert. Klímapolitikáink légüres térben, a gazdasági realitásoktól elszakadva életképtelenek lennének. A cél a gazdaság felvirágoztatása és a befektetések előmozdítása, nem pedig a vállalkozások és a munkahelyek külföldre kényszerítése, ami aligha használna a világ éghajlatának.
Miközben a jövő csúcstechnológiájú zöldgazdasága hatalmas növekedési és befektetési lehetőséget rejt egész Európában, a kizöldüléshez vezető lépéseket mindig a valós gazdasági kihívásokra kell alapoznunk. A dekarbonizáció egyetlen országban sem jelentheti az ipar leépítését.
A környezetbarát termékek és szolgáltatások világpiaca a becslések szerint mintegy 4 trillió dollárt tesz ki, és évente 4%-kal növekszik, így tényleges gazdasági lehetőségek rejlenek benne az Egyesült Királyság és Magyarország számára is. E lehetőségekkel mindkét országnak jól kell élnie.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)