Kifejezetten a kisebbségi tulajdonos takarékszövetkezetek érdekeit védi, és közvetlen tulajdonszerzését részesíti előnyben a Takarékbank még tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya, amely ugyanakkor a részvényesi körön kívülálló befektetők – Harmadik Személyek – számára lényegesen szigorúbb tulajdonszerzési feltételeket ír elő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszautasít minden olyan kísérletet, amely a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat ellehetetlenítésére, a törvények és jogszabályok sajátos értelmezésen alapuló kijátszására irányul.
Már hónapokkal a Takarékbank értékesítésére kiírt pályázat január 3-i megjelenése előtt nyilvánosak voltak a bank részvényeinek megvásárlására vonatkozó fő szabályok, minthogy azokat a bank 2013. augusztus 27-én elfogadott alapszabályában rögzítették. A bank augusztusi alapszabálya egyrészt deklarálta a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát, másrészt lehetővé tette számukra, hogy lényegesen (ötvenszer) kedvezőbb áron jussanak hozzá a bank részvényeihez, mint bármely más, nem részvényes Harmadik Személy.
A Takarékbank alapszabályát a részvényesek, többek közt a szövetkezeti hitelintézetek is megszavazták, ezért az OTSZ-nek is tudnia kellett volna: amennyiben saját jogon kíván indulni a pályázaton, rá is a Harmadik Személyre vonatkozó ajánlati feltételek érvényesek.
Minden alapot nélkülöznek tehát azok a nyilatkozatok, amelyek azt sugallják: az OTSZ-re utólag "terjesztették ki" a Harmadik Személy minősítését. Nem tisztességes a pályázat érvénytelenítését követelni, hazai és uniós jogorvoslati eszközökkel fenyegetőzni csak azért, mert az OTSZ vezetése elmulasztotta alaposan elolvasni a Takarékbank augusztusban elfogadott alapszabályát, amelyet ő is megszavazott.
A részvények megvásárlására vonatkozó alapszabályi kitételek Harmadik Személy esetén ugyanakkor minden nem részvényes ajánlattevőre egyformán és kivétel nélkül vonatkoznak, ezért értelmezhetetlen és a pályázat tudatos befolyásolására, lejáratására alkalmas az OTSZ vezetésének azon feltételezése, miszerint a pályázat „kizárólag egy ajánlattevőre került volna kiírásra”.
A jogszabályok hanyag ismeretén és teljes félreértésén alapszik továbbá az OTSZ vezetésének azon állítása, hogy a takarékszövetkezetek pályázati részvételét az integrációs törvényben meghatározott tőkekövetelmények gátolják. A szövetkezeti hitelintézetekre ugyanis pontosan ugyanazok a tőketartási követelmények vonatkoznak, mint amelyeket a hatályos európai és magyar jogszabályok – és a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv előírásai – az összes többi magyarországi hitelintézet számára is előírnak.
A kormányhatározat valóban kimondja, hogy a Takarékbank állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat során előnyben kell részesíteni a szövetkezeti hitelintézeteket, de a határozat szerint erre csak a "hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között" kerülhet sor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért visszautasít minden olyan kísérletet, amely a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat ellehetetlenítésére, a törvények és jogszabályok sajátos értelmezésen alapuló kijátszására irányul.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
