Támogatás: szigorít az EU
2014-től a kötelező közszolgáltatásoknál számíthatunk engedékenységre az Európai Bizottság részéről. Az Európai Bizottság a közösségi versenyjogi szabályok megváltoztatását tervezi 2014-től. Az erre való felkészülés jegyében tartottak állami támogatási napot Budapesten. A bizottsági tervekről nyilatkozott lapunknak Hegmanné Nemes Sára , a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára.
- Sokan mumusként tekintenek az EU versenyjogi szabályaira, ha állami támogatásról van szó. Valóban félni kell tőlük? - Jobb félni, mint megijedni.
Az Európai Unió versenyjogi szabályai szerint a tőke szabad áramlása mellett az állam támogatásokkal nem torzíthatja a versenyt. Gyakorlatilag minden olyan állami támogatás, amelyet gazdasági szereplő kap, szelektív, mert valamilyen előnyt jelent a kedvezményezett számára.
Ezért tiltott támogatásnak minősülhet, így arról tájékoztatni kell az uniós versenyjogi hatóságot.
Ha az előírások betartásával probléma van, az Európai Bizottság dönt az ügyben. Ez a fő szabály. Minden esetben, ha az Európai Bizottság eljárást indít és határozatot hoz, annak már nincs halasztó hatálya, végre kell hajtani. Ám egyre nagyobb gond, hogy a rengeteg vizsgálat és a sok eljárás rendkívül lelassítja a folyamatot, ez hátrányos mind a tagországnak, mind a kedvezményezettnek. Az egyik témája éppen az volt a budapesti elnökségi rendezvénynek, hogy miként lehetne felgyorsítani és lerövidíteni ezt a folyamatot.
- A szigorú szabályok alól nyilván vannak kivételek. Melyek ezek? - Valóban vannak. Ilyen a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott de minimis (csekély összegű) vagy a gazdasági válság miatt szétosztott több támogatás.
Utóbbi összege 2009-ben az EU GDP-jének 3,6 százalékát tette ki.
Az eljárások száma is megkétszereződött.
- Konkrétan mi tartozott ebbe a körbe? - Minden olyan támogatás, amelytől élénkül a gazdaság. Az állam meghatározott feltételek mellett adhatott pénzügyi támogatást a gazdaság szereplőinek.
- Visszatérve az előző kérdéshez: vannak más kivételek is a versenyjogi szabályok alól? - A közszolgáltatások esetében a legtöbb tagországban van állami támogatás, például a közösségi közlekedés esetében. Elfogadható kivétel, ha a támogatás szükséges és arányos a közösségi érdek elérésével (pl. foglalkoztatás bővítése, környezetvédelem).
Az uniós források felhasználása, illetve a regionális beruházási támogatások esetében szintén vannak speciális versenyjogi előírások, de a tagállamok ezeket adhatják.
- Szigorú az Európai Bizottság az állami támogatások megítélésében? - Egyre szigorúbb. Bár a válság miatt 2009-ben engedékenyebb volt, általában egyre szűkíti azt a kört, ahol az állam támogatással beavatkozhat a piaci versenybe. 2014-től mind kevesebb területen számíthatunk engedékenységre az Európai Bizottság részéről.
- A magyar vállalatok hogyan viszonyulnak az uniós versenyszabályokhoz? - Nem lógunk ki a sorból.
Tiszteletben tartjuk a szabályokat. Inkább más szempontból különbözünk, például sok ötletünk van. A társasági adóról szóló törvény módosítása jó példa erre.
Precedensértékű lehet több sportág támogatásában, ha az Európai Bizottság elfogadja a magyar társasági adóról szóló törvény módosítását. Amennyiben Brüsszel megengedi a szponzorok számára az adókedvezmény érvényesítését, akkor a többi tagállam követné a példát. Korábban hasonló volt a helyzet a céltámogatásokhoz igényelhető adókedvezménynél, amely szintén magyar kezdeményezés volt.
- Milyenek a tapasztalataink és mi az álláspontunk az állami támogatások jövőjét illetően? - Az egyik, amit már említettem, az eljárási folyamat gyorsítása és egyszerűsítése. A másik, hogy a válság hatására megnőtt az igény az állam piaci szerepvállalása iránt. Meglátásunk szerint meg kellene hosszabbítani azt az időt, amíg az állam egy bajba jutott cégnek segíthet. Jelenleg ez hat hónapig lehetséges. Az Európai Bizottság rendszerint toleráns és segítőkész, ám megkötik a kezét a mai szabályok. Ugyanakkor számos olyan uniós érdek és cél létezik, amelynek előmozdítása érdekében szintén indokolt lehet támogatások nyújtása.
Versenyjogi eljárások hazánk esetében
Legutóbb a Péti Nitrogénmuveknek nyújtott állami bankgarancia miatt folyt versenyjogi eljárás Magyarország ellen. A bizottsági döntés szerint a cégnek a szóban forgó hitelösszeg piaci kamatait utólag meg kellett fizetnie az államnak.
Nagy port kavart a Mol 35,2 milliárd forintos ügye is.
Brüsszel úgy döntött, hogy a bányajáradék címén kapott kedvezményt a kamataival együtt vissza kell fizetnie az államkasszának.
Piaci szereplők bejelentése alapján vizsgálat indult Magyarország ellen a bankadó alóli mentesítés ügyében.
Jelenleg több kiemelt sportág - futball, vízilabda, kézilabda, kosárlabda, jégkorong - vállalati támogatására biztosított adókedvezmény ügyében folyik előzetes egyeztetés Magyarország és az Európai Bizottság között. A magyar társaságiadó-törvény 2011. július 1-jén hatályba lépo módosítása szerint ha egy vállalkozás támogatást ad ezeknek a sportágaknak utánpótlás-nevelésre, működésre, akkor ezzel az összeggel már az idén csökkentheti a társaságiadó alapját.
(Világgazdaság)
