Felülvizsgálja az elmúlt húsz év privatizációit a kormány

hírTV - Kontraszt - 2012.05.20 20:00

Mv: Strómanok és hiányos dokumentáció. Milyen körülmények között és mennyiért kerültek állami tulajdonban lévő gyárak, cégek, szolgáltatók magánkézbe? Húsz év után erre keresi a választ a fejlesztési tárca, no meg arra, eleget tettek-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a privatizátorok.
Ezzel folytatjuk hamarosan Hegmanné Nemes Sárával, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárával. Riporter: Felülvizsgálja a fejlesztési tárca az elmúlt húsz évben kötött privatizációs szerződéseket.
Erős a gyanú ugyanis, hogy az egyes állami önkormányzati vagyonrészek megvásárlói nem minden esetben tettek eleget a megállapodásban foglalt kötelezettségeiknek. A magánosítás folyamata során több esetben is előfordult, hogy a cégek egy harmadik felet bíztak meg a szerződéskötéssel.
Így az állam utólag nem tudta nyomon követni, hogy a valódi vásárló teljesítette-e a szerződési feltételeket. Más esetekben pedig amikor nem szerepeltek strómanok az ügyletekben, hiányzik az írásos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az adott vállalkozás elvégezte a rárótt közérdekű feladatot.

Mv: A stúdióban köszöntöm Hegmanné Nemes Sárát vagyonpolitikáért felelős államtitkárt, jó estét kívánok.

Hegmanné Nemes Sára, államtitkár, NFM: Jó estét kívánok.

Mv: Felülvizsgálja a kormány az elmúlt húsz év privatizációját, érdemes még vizsgálni ezeket a szerződéseket?

Hegmanné Nemes Sára: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a kormány tagja kapta azt a felkérést az Országgyűléstől 2011 évben, hogy a privatizációs szerződéseknek egy részét első körösen azokat a privatizációs szerződéseket, amelyek valamilyen kötelezettséggel terheltek voltak, vizsgálja felül.
A privatizációs szerződések maga ez a húsz évre visszamenőleg ez a teljes ..., ez egy óriási szám, ugye a kilencvenes évek táján körülbelül 1900 állami vállalat volt, csak állami vállalat, amelyet privatizáltak és ugye akkor még az ingatlanvagyonról és az önkormányzati vagyonról nem beszélünk, tehát gyakorlatilag az ÁPV, ÁVÜ, KV, MNV Zrt., ezek mind ugye privatizálható cégek voltak az elmúlt húsz évben szerződéseit kell előszednünk és ez húsz-harmincezres nagyságrend, ezért gondoltuk azt, hogy első körben azokat a szerződéseket vesszük elő valóban, ahogy ön mondta, ahol még nem telt el a jogvesztő határidő és valóban van kin számon kérni a szerződés teljesítését.

Mv: És mennyi ilyen szerződést találtak és mi a céljuk a felülvizsgálattal?

Hegmanné Nemes Sára: A privatizációs szerződéseknek, mint a nemzeti vagyonnak két területe van, ugye az állami és az önkormányzati vagyon, az állami vagyon esetében azokat a kötelezettséggel terhelt szerződéseket nézzük meg, amelyek elsősorban környezetvédelmi kötelezettséggel, természetvédelmi kötelezettséggel vagy akár munkáltatói kötelezettséggel terheltek, ennek szomorú apropója ugye az előző évben a Mal-katasztrófa volt, amelynek kapcsán komolyan felmerült a gyanú, hogy nem tett meg mindent a magánbefektető, aki megvette a céget azért, hogy a környezetvédelmi károkat elkerülje.
Magyarán ezeket a szerződéseket megvizsgálva körülbelül olyan százas nagyságrendben találtunk olyan szerződéseket, amelyek még élő szerződések, vannak olyan kötelezettségek, amelyek felülvizsgálhatók, viszont vagy nem találjuk nyomát hogy valaki leellenőrizte vagy maga a cég sem jelentette be ezeknek a teljesítését.

Mv: Azért kérdeztem, hogy a mi a cél, mert hogy mi az állami érdek érvényesítése, hogy ezeket a cégeket kötelezzék arra, hogy innentől kezdve a közérdekű kötelezettségeiknek tegyenek eleget vagy pedig a visszaállamosítás, tehát hogy erre hivatkozva, hogy ők nem tettek eleget a közérdekű kötelezettségeinek felbontják a szerződést?

Hegmanné Nemes Sára: Magyarország jogállam, tehát a privatizációs szerződések, amelyek megköttettek gyakorlatilag ezek a szerződések ezeket a kötelezettségeket nem semmissé teszik a szerződést, hanem valamilyen típusú szankcióval sújtja az, aki nem hajtja végre vagy valóban, ahogy ön mondta végre kell hajtania neki, de a visszaállamosításról azért nem lehet szó.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor vizsgáljuk például az elszámoltatási kormánybiztos segítségével, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal segítségével egyes súlyos privatizációs szerződéseket gondolok itt például Sukoró-ügyre, ahol perel az állam, de mondhatnám a moszkvai ingatlan ügyet, vagy akár az egész Malév és Airport történetet, amelynek kapcsán a vizsgálatok következménye lehet hogy lesz büntető feljelentés a végén, a mi feladatunk viszont az, hogy azokból a szerződésekből próbáljuk elérni azokat a teljesítéseket és szankciókat, amelyek még lehetségesek.
Ugye vizsgálta a parlamenti vizsgálóbizottság például a cukoripar privatizációját, nagyon komoly munka volt, szinte minden anyagot és muníciót a fejlesztési tárca adott az MNV Zrt. nyilvántartásán keresztül, de gyakorlatilag csak egy következményt lehetett levonni az elmúlt időszak, az elmúlt húsz év privatizációja alapján mit láttunk?
Gyakorlatilag a cukorgyárakat a föld színével tették egyenlővé, tehát tulajdonképpen csak a keserű tanulság maradt, hogy nem így kellett volna, tehát mi ezt szeretnénk elkerülni és azokban az esetekben, ahol még van lehetőség arra, hogy valamilyen szankciót értünk, meg fogjuk tenni és az még egy szomorú tanulság volt, amikor elkezdtük a szerződéseket összegyűjteni, hogy az elmúlt húsz év privatizációját rendszer szinten egyébként senki nem vizsgálta. Akitől mondjuk úgy elvártuk volna, halkan mondom, például az Állami Számvevőszék sem, csak eseti vizsgálatok folytak.
Tehát az állami szerződések esetében, ahogy mondtam, elsősorban az a feladat, hogy kötelezettségek teljesítését hajtsuk végre.

Mv: És, hogy kik privatizáltak, azt vizsgálták-e? Merthogy ugye a hírekben már megjelent, hogy sok esetben stróman cégek álltak.

Hegmanné Nemes Sára: Így van, a szerződéses rendszereket vizsgálva azt azért láttuk, hogy általában a szerződések megvannak, a szerződő feleket is megtaláltuk, de jó néhány év elteltével kiderül, hogy bizonyos stróman cégeken keresztül ők privatizáltak egyes területeket.

Mv: De ez hogy derülhet ki, tehát hogy derülhet ki, hogy ki az igazi tulajdonos?

Hegmanné Nemes Sára: Hát az igazi tualjdonost még sokszor most sem látjuk, azt látjuk, hogy offshore cégeknél vannak például a tulajdonok, tehát azt gondoljuk és sejtjük, hogy abban az esetben, amikor egy adott cégcsoportot megvett egy vállalat, vagy egy magánbefektető, és mondjuk ciprusi, vagy panamai offshore cégnél landolt a tulajdon, akkor vélhetően a valós tulajdonos nem fedte fel magát.
Ezekben az esetekben egy komolyabb és mélyebb vizsgálatra lesz szükség.

Mv: Milyen eszközeik vannak erre például?

Hegmanné Nemes Sára: Gyakorlatilag ugyanaz, mint ahogy ma a PPP-szerződések esetében szintén sok offshore háttere találtunk, gyakorlatilag van egyfajta lehetőségünk a vizsgálatra, arra, hogy megnézzük, hogy milyen típusú cégcsoport vásárolta meg, és üzemelteti most, de bizony vannak olyan esetek, például a panamai offshore esetében, ahol nem biztos, hogy fel tudjuk fedni a valós tulajdonost.
Ugye ebből a tanulságból, ebből a következtetést leszűrve már az új nemzeti vagyontörvény, ami sarkalatos törvény egyébként megtiltja azt, hogy állami vagyont, önkormányzati vagyont, offshore hátterű cégnek, nem ismert tulajdonosi hátterű cégnek adjunk el, illetve szerződést kössünk velük.

Mv: Igaz az, hogy az önkormányzatoknak ugye föltették azt a kérdést, hogy milyen állami vagyon, vagy korábban állami tulajdonban lévő vagyontárgyat privatizáltak, vagy értékesítettek az elmúlt évtizedekben, és volt olyan önkormányzat, amelyik azt válaszolta, hogy semmilyet?

Hegmanné Nemes Sára: Igen, sajnos így van, tehát ő nem ítéli, hogy privatizáció volt ez a szerződés, amelynek kapcsán magánbefektetőnek adott el valamit.
Tehát ezt válaszolta, hogy ő szerinte nem volt privatizáció nála. Ugye itt megint egy olyan rendszerszintű probléma van, hogy az önkormányzati privatizációt sem látjuk egységesen, tehát a kormány nem látja át, illetve az elmúlt időszakban sem volt ilyan egységes nyilvántartás arra, hogy az önkormányzatok milyen privatizációkat hajtottak végre.

Mv: Ez azt jelenti akkor, hogy nincs is pontos leltár, tehát nem tudják, hogy mi van még állami kézben, és mi van mondjuk már magánszemélyeknél, vagy cégeknél?

Hegmanné Nemes Sára: Már 2010-ben elhatározta a kormány, hogy egy úgynevezett országleltárt indít el, amely országleltár most is folyik, tehát egy pontos leltár már alakul, és lesz, amelyik megmonja azt, hogy mely állami vagyon van most is állami kézben, és egy pontos nyilvántartása lesz.
Az önkormányzatok esetében ugye az önkormányzatot mintegy másik államháztartási alrendszert egy maga rendszerében készít egy úgynevezett vagyonkataszteri nyilvántartást, tehát amikor a nyilatkozatokat tette, akkor gyakorlatilag nem biztos, hogy tudta, hogy mit válaszol, és jól válaszol-e.
Tehát ha bárki nézi, akár csak az elmúlt tíz év sajtóját, tudja és látja, hogy voltak úgynevezett botrányos önkormányzati privatizációk is, és hát mindenki tudja, az önkormányzatok is bizony-bizony adtak el nagyon nagy mennyiségben vagyont, lakásállományt, ingatlanállományt, a közmű cégeket, amelyeket most vérverítékek árán próbál az önkormányzat, vagy az állam visszaszerezni a tulajdonjogát, tehát biztos, hogy voltak olyan privatizációk, amelyeket érdemes lesz megvizsgálni.
Ebben az esetben nekünk javaslatot kell tenni azokra a területekre, amiket vizsgáljon az Országgyűlés.

Mv: Említette, hogy az önkormányzatoknál ugye a közmű cégek esetében nagyon botrányosak voltak a privatizációk, de azt is tudom, hogy az Önök vizsgálata külön most kiterjed ugye az önkormányzati közmű cégekre, legalábbis víz, csatorna, talán még a szemétszállítási ágazat is.

Hegmanné Nemes Sára: A jelenlegi vizsgálat az arra terjed ki, hogy ezeket a területeket egyes önkormányzati privatizációkat vizsgáljuk-e meg, tehát javaslatot fogunk tenni rá, hogy milyen módon és melyik kört vizsgáljuk meg.
Hiszen azért azt látni kell, hogy úgy a parlament, mint a KEHI, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgál folyamatosan privatizációkat, hiszen például az alumíniumipar kapcsán a KEHI vizsgálódik a privatizációs szerződésekkel kapcsolatban.
Ugye most van egy Malév, Budapest Airport vizsgálóbizottság, tehát több területen már vannak vizsgálatok, és hogy dupla munka ne legyen egyébként, tehát természetesen ami még fontos és lényeges, ne maradjon ki, ezt fogja össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egységesen, annál is inkább, mert minden adatot az MNV Zrt-n keresztül, tehát Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásain keresztül mi szolgáltatunk minden ellenőrző szervnek, és az Országgyűlésnek is.

Mv: És lesznek személyi felelősök, magyarul mit érdemel az a bűnös, aki elherdálta a közvagyont?

Hegmanné Nemes Sára: Abban az esetben, hogyha nincs túl messzi a határidőn túl, és büntetőjogi felelősséget meg lehet találni, akkor lesz személyi felelőse ezeknek a privatizációs szerződéseknek. Abban az esetben be is kell bizonyítanunk, hogy egyébként nagy kár és hátrány érte az államot.
Sajnos, úgy gondolom, hogy az elmúlt húsz év merítése nagy, tehát csak a jéghegy csúcsát fogjuk első körben megvizsgálni. A teljes húsz éves szerződés állományra azért úgy gondolom, hogy több idő kell és több ember kell. tehát ezért még a parlament és az Országgyűléstől határidő módosítást is kérünk, azért, hogy legalább egy olyan típusú következmény állomány álljon össze, amelynek kapcsán lehet akár törvénymódosításokat is megejteni a nemzeti vagyon védelmében.

Mv: A PPP konstrukcóban felálló beruházásokat is vizsgálták, ez a vizsgálat ez lezárult már?

Hegmanné Nemes Sára: A PPP konstrukció vizsgálata nagyrészt lezárult, jelenleg a költségvetési helyzet nem tette lehetővé azt, hogy meg is szüntessük ezeket a szerződéseket, de azokban az esetekben. ahol szükséges volt, közbeszerzési döntőbizottsághoz fordultunk, akár a KEHI-hez, a Kormányzati Elemzési Hivatalhoz fordultunk, hogy vizsgálja meg a szerződés körülményeit.
Ahogy mondtam több esetben a probléma az, hogy a offshore cégnél landolt például a PPP egyszeri tulajdonjoga, ami nem teszi átláthatóvá a szerződést és a szerződéses tartalmat.

Mv: De akkor várható, hogy a közeljövőben ezek közül a beruházások közül néhányat leállítanak?

Hegmanné Nemes Sára: A beruházások, amelyek megvalósultak azoknak a PPP konstrukcióban történő fizetése folyik. Viszont nagyon sok esetben kis önkormányzatok felsőoktatási intézmények, főiskolák esetében gyakorlatilag eljutottak a falig, tehát fizetőképességük határáig, tehát egyébként is van egy olyan helyzet, hogy ezekben az esetekben szükséges lesz lépni valamit a kormánynak, finanszírozással odaállni az önkormányzat, vagy a főiskola mellé és segíteni azért, hogy vagy kimeneküljön a PPP konstrukciból, vagy legalább a tőkehányad, tehát ami beruházás érték, azt ne kelljen neki kifizetni, mert nem bírja.

Mv: Mert hogy belerángatták őket, hogy ez nem volt előnyös a számukra, vagy tudna mondani esetleg egy konkrét példát, hogy milyen jellegűek voltak?

Hegmanné Nemes Sára: Például pici önkormányzatok sport PPP konstrukcióba belevágtak, tornaterem konstrukcióba, még hozzá olyan önkormányzatok, amelyek úgynevezett önhikisek, önhibáján kívül működési forrás hiányos. Tehát a meglévő rendszerét sem tudja működtetni, csak úgy ha állami támogatást kap folyamatosan ....
Ehhez képest ő belevág a legdrágább, a létező legdrágább finanszírozási konstrukcióban a PPP-be, és bevállal egy tornatermet.

Mv: Ez kinek volt jó, vagy ez kinek érte meg, mert az önkormányzatnak nyílván nem.

Hegmanné Nemes Sára: Az önkormányzatnak annyiban érte meg, mert lett egy tornaterme, amely tornaterem kapcsán tudja teljesíteni azokat a feltételeket, hogy akár egy kisiskolát akár üzemeltetni tudjon.
Az egyébként, hogy kinek volt jó korábban azt vizsgáljuk, hiszen a korábbi Sport Minisztérium környezetében voltak olyan tanácsadó cégek, akik folyamatosan ezt eröltették, és ugyanezt erőltette a korábbi oktatási tárca is, aki gyakorlatilag nem engedte nem PPP konstrukcióban beruházni az egyetemeket, főiskolákat.
Ez ők el is mondták.

Mv: Hogy áll a Nemzeti Eszközkezelő ügye, mert ugye ez is aktuális kérdés?

Hegmanné Nemes Sára: Jelenleg a Nemzeti Eszközkezelő esetében a szervezet felállt, a pályázati feltételek adottak, az viszont ténykérdés, hogy a kormány azt a feladatot adta számunkra, hogy vizsgáljuk meg hogy hogy lehet kiszélesíteni ezt a kort, és hogy lehet még hozzáférhetőbbé tenni, adott esetben a rászorulók és a feltételeknek jelen nem megfelelők számára.
Azt látni kell, hogy a bankok utolsó leheletükig ragaszkodnak az adóshoz, és nagyon nehezen engedik ki kényszerértékesitésből azokat az ingatlanokat, amelyeket aztán a Nemzeti Eszközkezelő vehetne át.
Jelenleg én is hetente többtucat levelet kapok olyan károsultaktól, vagy olyan nehéz helyzetbe jutott családoktól, akik nem tudják fizetni ezeket a hiteleket, ezeket a tervezőalapú hiteleket.
Tehát ezt a konstrukciót ki kell bővíteni, ki kell tágítani, és meg kell néznünk, hogy milyen módon tudunk hozzá forrást találni.

Mv: És még nagyon röviden, emlíette a Malévot, lesz-e még magyar légitársaság és ha igen, akkor menniybe fog ez kerülni nekünk?

Hegmanné Nemes Sára: A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy nemzeti légitársaság legyen, de a korábbi feltételekkel, azzal hogy többségi állami tulajdonként több tíz milliiárdot kelljen betenni egy ilyen légitársaságba, az nem tartható.
Egyrészt az uniós szabályok nem teszik lehetővé, illetve gyakorlatilag egy ilyen típusú, egy ilyen rendszerű légitársaság mai Európában nem tartható. A nemzeti légitársaságok a kicsi légitársaságok jelenleg is már veszteségesek.
Azt azért látni kell, hogy a Malév nem most ment csődbe, ez a Malév már tíz éve csődben van, csak folyamatosan állami injekcióval életbe lett tartva. Ezt újra nem szeretném kezdeni, ezt a vitát az EU-val, ezért aztán mindenképpen olyan stratégiai befektetőt igyekszünk találni, aki felvállalja azt, hogy magáncégként temészetesen üzemelteti ... légitársaság és a kormány és a Fejlesztési Minisztérium pedig a megfelelő hátteret adja hozzá, akár a slotok esetében, akár a különböző közlekedési lehetőségek esetében.

Mv: Államtitkár asszony, köszönöm a beszélgetést.

(Hír TV)