Mv.: 15 milliárddal besegít az állam az önkormányzatoknak a PPP, vagyis az állami és magántőke vegyes konstrukciójában korábban épített és elkezdett tanuszodák, és tornatermek működési, és fejlesztési költségeibe. Ezek a beruházások 50 milliárd körül voltak, vannak, 30-nál több települést érintenek, a helyzetről Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára számol be, mesél máris nekünk. Kezit csókolom. Jó reggelt kívánok!
Hegmanné Nemes Sára, vagyonpolitikáért felelős államtitkár, NFM: Jó reggelt kívánok!
Mv.: Miért éppen most adják ezt a 15 milliárdos, miért most döntöttek róla, a 24. órában van ez a történet?
Hegmanné Nemes Sára: Valóban jól mondja szerkesztő úr, hogy a 24. órában vagyunk, hiszen a kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2011. évben a teljes PPP konstrukció-rendszerét felülvizsgálta, köztük a sport PPP konstrukciók rendszerét is. Azt már akkor megállapítottuk, hogy ezek rendkívül előnytelenek az állam, illetve a részt vevő önkormányzatok számára. Kockázatos konstrukciók, hiszen ha valakinek volt már mondjuk deviza alapon autója lízingelve, az tudja, hogy az egyik legdrágább dolog. A világon egy pénzügyi lízingben, deviza alapon, bérbe venni valamit, és hosszú távon fizetni.
Mv.: Főleg, ha meglódulnak az árfolyamok.
Hegmanné Nemes Sára: Pontosan. Így van.
Mv.: Erre nézzünk egy tipikus példát. Ugye 34 eset.
Hegmanné Nemes Sára: 34 projekt van, ez 32 önkormányzatot érint. Így van.
Mv.: Nézzünk egy tipikus példát. És akkor lássuk a számokat is, hogy mondjuk egy tornateremről és tanuszodáról van szó.
Hegmanné Nemes Sára: Így van.
Mv.: Vegyünk egy tipikusat. Milyen összegről? Mennyi idő alatt épült? Milyen konstrukció, és mire váltják, és mire cseréli most, próbálja az állam ezt.
Hegmanné Nemes Sára: Gyakorlatilag a konstrukció mindenütt úgy épült fel, hogy egy szolgáltatási díjra írt ki közbeszerzést az önkormányzat. A vállalkozó megépítette a beruházást, mondjuk a tornatermet. Jellemzően 90, de van ahol 100%-os deviza alapú hitelből. Amelynek utána minden kockázatát egyébként az állam, illetve az önkormányzat viszi.
Mv.: Tehát a vállalkozó fölvette a deviza alapú hitelt.
Hegmanné Nemes Sára: Pontosan. A deviza alapú hitelt. Megépítette a beruházást, és hosszú távon 15 évig szolgáltat az önkormányzatnak. Ehhez a díj felét az állam, felét az önkormányzat adja. Ez jellemzően általában egy kb. háromszoros összeget fog kifizetni a végén az állam és az önkormányzat a beruházásért, bár hozzáteszem, hogy ebben az üzemeltetés is benne van. És az üzemeltetési kockázata is benne van, hiszen emiatt volt arra szükség, hogy a kormányzat azonnal közbelépjen. Hogy az önkormányzatok esetében az a nagy gond, hogy korábban, amikor az előző kormányzatok a Sport 21 Program keretében ezt kitalálták, több száz konstrukcióban gondolkodtak. Gyakorlatilag beengedték a rendszerbe az úgynevezett önhibáján kívül működési hiány, és az úgynevezett ÖNHIKI-s önkormányzatokat is.
Mv.: Igen.
Hegmanné Nemes Sára: Akik az alapvető működési feltételeket nem tudják biztosítani. Ehhez képest belevágtak egy pénzügyi konstrukcióba, sok esetben tanuszodába. Képtelenek fizetni ezt a díjat.
Mv.: Most azt mondja meg, hogy ilyen szempontból mi a térkép eloszlás, tehát főként ugye a 32 önkormányzatból szegényebbek, nehéz helyzetben lévők vállalták túl magukat? Most azok, akik ...
Hegmanné Nemes Sára: Jelenlegi helyzetben már a legtöbb önkormányzat nehéz helyzetben van.
Mv.: Igen, csak ami az előbb ...
Hegmanné Nemes Sára: De jellemző például somogyi tornatermek, somogyi kisfalvakban, minden általános iskola mellé épül tornaterem. Ami nagyon jó, nagyon hasznos, és nagyon fontos, de nem tudja fizetni. Tehát jelen helyzetben is úgy áll a dolog, hogy a díj felét az állam fizeti ugye a PPP szerződés keretében, másik felét pedig fizeti a Belügyminisztérium az ÖNHIKI-s támogatás keretében, hiszen az önkormányzat gyakorlatilag a csőd szélre kerül ezzel. Van nem egy olyan önkormányzatunk, aki a tanuszodája miatt adósságrendezési eljárás alá kerül. Ilyen például Gönc, aki máris kikerült ebből az eljárásból, de nagyon nehéz helyzetben volt a tavalyi évben, vagy Szigetvár, aki korábban szintén adósságrendezési eljárás alatt volt.
Mv.: Mert barackkal nem tud …
Hegmanné Nemes Sára: Ugye ez azt jelenti, hogy az üzemeltetés biztonságát már nem tudják garantálni az önkormányzatok. Azt mi láttuk már a tavalyi évben is, hogy nincs jogi lehetőség ezeket a szerződéseket felmondani sajnálatos módon. Úgy körbebástyázták ezeket a konstrukciókat, viszont a vállalkozó hajlott a megegyezésre abban az esetben, hogyha az állam forrást biztosít hozzá. A tavalyi évben volt egy kormányhatározat, hogy a PPP konstrukciókat megszüntetjük, de végül is a költségvetés helyzete miatt ez a 2011. évben nem történt meg. Viszont mivel látjuk, hogy továbbra is fennáll ez a nagyon súlyos probléma, ezért a sportok esetében kértük az kormányzatot, úgy is döntött a Kormány, hogy sport konstrukciók esetében biztosítja ezt a 15 milliárdot, hogy szeptemberben biztonsággal indulhasson az oktatás, illetve a tanuszodák működtetése.
Mv.: Egyébiránt, miért pont a sport célú ingatlanokat választotta ki. Sajnos, mint mondotta, nemcsak ezekre terjed ki. Sokkal több ilyen beruházásról van szó. Mást is választhattak volna.
Hegmanné Nemes Sára: A nagyobb stock az a felsőoktatás.
Mv.: A felsőoktatás.
Hegmanné Nemes Sára: Így van, a felsőoktatási PPP konstrukciók kollégiumok, campus-ok, amely esetében maga az egész felsőoktatási rendszer, és annak az átszervezése folyamatban van. Tehát gyakorlatilag a PPP konstrukció az egy gazdasági oldalról csatlakozik majd ez az átalakításhoz is, és ez egy forrásilag egy több, hát egy százmilliárd fölötti összeg lenne. A sportok esetében, miután a mindennapos testnevelés és a köznevelési ellátás esetében a kötelező testnevelési oktatás alapfeladata az önkormányzatnak, ezért a kormányzat úgy döntött, hogy természetesen ezekben az esetekben mindenképpen segítő kezet nyújt az önkormányzatoknak. Tehát tudja biztosítani a testnevelést.
Mv.: Az volt a megfontolásuk, hogy ne. Így van. Ezek a tanuszodák és tornatermek, ezek működjenek. Tehát ne az legyen, hogy bezárják, és akkor tönkremennek.
Hegmanné Nemes Sára: Sajnos van már olyan igen, amelyik nem működik, vagy bezárt, illetve a törökbálinti iskola az egyetlen olyan, amely már a felénél megállt. Tehát gyakorlatilag az önkormányzat, amikor 2010-ben belevágott abba, hogy egy új, tizenhat tantermes iskolát és egy nagy sportkomplexumot épít mellé, menet közben rájött, hogy ezt a PPP-konstrukciót nem fogja tudni fizetni a helyi adóbevételeinek csökkenése miatt, és ez a beruházás már lassan egy éve áll.
Mv.: És akkor ezt viszont az állam most be fogja fejezni?
Hegmanné Nemes Sára: Ezt viszont az állam vállalja, hogy befejezi, és gyakorlatilag maga az épület állami tulajdonba kerül. És természetesen utána az önkormányzattal megegyezve biztosítani fogja a köznevelés céljára az önkormányzatnak az épületet, illetve a sportcélra a hasznosítást. Ennek a várható befejezését pedig a jövő év szeptemberére tervezzük. Ez körülbelül olyan 30-40%-os készültségben van most, ez a törökbálinti iskola.
Mv.: Mit gondol ezekért, hogy ezek a konfliktusok, válságok és nehézségek kialakultak ezeknél az önkormányzatoknál és ezeknél a sportcélú ingatlanoknál. Ezért lehet találni felelőst? Az, aki kitalálta ezt a konstrukciót nem gondolta végig, azok az önkormányzatok, amelyek belevágtak nem gondolták végig az erejüket, szóval hol vannak itt, akik ezt elszámították nagyon?
Hegmanné Nemes Sára: Sajnálatos módon ugye az önkormányzatok és az önkormányzati vezetők mindig fejlesztési és beruházási kényszerben vannak, hiszen teljesíteni akarnak. Éppen a somogyi tornatanárok esetében azt láttuk, hogy miután egyre csökken a gyereklétszám a túlélés egyik lehetőségét látták abban, hogy végre tornaterem is lesz az iskola mellett.
Mv.: És akkor nem zár be az iskola.
Hegmanné Nemes Sára: A helyi általános iskola – így van, és nem zár be az iskola. A kormányzat viszont – az előző kormányzatok abban volt felelős, hogy gyakorlatilag roadshow jellegével járta az országot, hogy igen, vágjanak bele ebbe a PPP-konstrukcióba, épüljenek ezek a...
Mv.: Tehát még biztatta őket, igen.
Hegmanné Nemes Sára: Biztatta az önkormányzatokat. Sőt külön iroda jött létre az akkori OKM, tehát az Oktatási Minisztérium mellett erre a célra. És ahogy mondtam, az egyébként akkori pénzügyi szakemberek jelzése ellenére beleengedték ezeket az úgynevezett működési forráshiányos önkormányzatokat is, akik látták, hogy nem fogják tudni üzemeltetni...
Mv.: Tehát akkor erre a helyzetre, erre a jelenségre sajnos igaz a klasszikus mondás, hogy a hasznot privatizálják, a veszteséget meg államosítják.
Hegmanné Nemes Sára: Igen, ez egy jó mondás. Sajnos így van.
Mv.: Van-e még ezen kívül, vagy ez csak a jéghegy csúcsa, amire most volt pénzük, tudtak pénzt adni, ez a 15 milliárd, vagy azért még van számos eset, ahol kellene, kellett volna segíteni?
Hegmanné Nemes Sára: Sportlétesítmények esetében, ahogy mondtam, harminc egy ilyen PPP-konstrukció.
Mv.: Azt mindegyiket kisegítik.
Hegmanné Nemes Sára: Azt mindegyiket, a 15 milliárdos forrás erejéig kisegítjük. Mi úgy számoljuk egyébként, hogy miután már egy részét fizette az állam és az önkormányzat, egy része már gyakorlatilag folyamatosan adósságban van, ezért vélhetően egy úgynevezett diszkontáron – csúnya szó –, de végül is egy csökkentett áron sikerülne a beruházást megszüntetni. Mindenki kompromisszumot fog kötni, enged a vállalkozó, enged a bank, ebben bízunk. Erre folytak már előzetesen tárgyalások, és természetesen az állam pedig kifizeti.
Mv.: Biztatóak?
Hegmanné Nemes Sára: Így van, így van, biztatóak. Hiszen senkinek sem jó az, hogy a folyamatos inkasszóval, végrehajtással, fenyegetettséggel próbálják az önkormányzatokból kicsikarni a fizetést, hiszen ahogy mondtam, nagyon sok kis önkormányzat már nem tudja fizetni. Viszont nekünk nagyon fontos az, hogy az alapfokú oktatáshoz a mindennapos testnevelés biztosítva legyen.
Mv.: Hát elvégre mégiscsak egy tanuszodába inkább sportolók járjanak, ne pedig végrehajtók tömegével, igaz?
Hegmanné Nemes Sára: Így van.
Mv.: Azt mondja meg végül, hogy mennyi pénzt kell még arra áldozni az államnak, hogy ezeket a konstrukciókat végérvényesen ezen a mostani segítségen kívül kivásárolja, rendbe rakja, és ezt az egész ügyet elsimítsa, úgy, hogy utána elvileg már normálisan tudjon működni?
Hegmanné Nemes Sára: Most óriási számokat fogok mondani. Az autópálya PPP-konstrukciókkal együtt 3000 milliárd forintos adósság van ebből az államháztartásban. Ahhoz, hogy az autópályák nélkül – hiszen az gyakorlatilag egy kezelhetetlen nagyságrendet jelent, az körülbelül 800 milliárdot jelent –, az autópályák nélkül a különböző infrastrukturális beruházásokat kiváltsuk, körülbelül 180 milliárdra lenne szükség. Mi ugye tavaly 200 milliárdot mondtunk, ebből gyakorlatilag most körülbelül 15 milliárd az, amit meg tudunk szüntetni. De a felsőoktatás esetében – vagy van két börtön PPP-konstrukcióban –, ezek esetében még mindig a folyamatos tárgyalás, és ugye a díjcsökkentés az, ami lehetőségként felmerül. Azzal együtt, hogy ha lesz rá forrás, és lesz rá lehetőség, a kormányzat azonnal igyekszik megszüntetni és kifizetni ezeket a szerződéseket, a beruházást – a szakértők által ellenőrzött értéken, de csak azon az értéken.
Mv.: Tehát ha ebből a hatalmas összegből kivesszük csak ezeket a tanuszodákat és csarnokokat, akkor az mennyibe fog kerülni a végén?
Hegmanné Nemes Sára: Ez a 15 milliárd, az ami a beruházás, így van.
Mv.: Azzal ezt már azt gondolja, hogy így már többet nem kell költenie az államnak.
Hegmanné Nemes Sára: Így van, ez a számított összeg. Ezekkel már többet nem kell foglalkoznunk, így van. Tehát vélhetően ezzel meg tudjuk szüntetni a szerződéseket, és meg fogja kapni az önkormányzat minden esetben üzemeltetésre. Még egy nagyon jó hír csak röviden – hogy sok esetben ugye versenysportágakhoz kapcsolódó lehetősége is van az önkormányzatnak, például Csurgón a helyi kézilabdacsapathoz kapcsolódott a tornacsarnok, vagy Acsán a tanuszoda egy vízilabdacsapatra épült fel, tehát gyakorlatilag a társaságiadó-kedvezmény kapcsán a további működtetés és fejlesztés lehetősége is adott lehet az önkormányzatnak. Tehát ezért örülnek, és várják készen azt, hogy segítsen az állam ebben a beruházás-konstrukció megszüntetésében, és ők utána vállalják az üzemeltetést.
Mv.: Államtitkár asszony, köszönöm, hogy itt volt.
(DIGI Sport)
