Hegmanné Nemes Sára az MTV Ma reggel című műsorában nyilatkozott 2012. december 13-án.

- A stúdióban pedig ismét Magyarország. Köszöntöm Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkárt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, jó reggelt kívánok.
Hegmanné Nemes Sára, államtitkár, NFM: Jó reggelt kívánok.

- A három "P" betűről fogunk beszélni.

Hegmanné Nemes Sára: Így van.

- A csőd szinonimájaként beszélnek a PPP konstrukciókról a az újságok. Hány olyan konstrukció van, amelynek a kiváltására, kezelésére, lezárására vagy a projekt folytatására a kormány tervet dolgozott ki.

Hegmanné Nemes Sára: Összesen körülbelül száz olyan projekt van, amelyet állam és önkormányzatok kötöttek és a mi látókörünkbe került. Ebből, amelynek most a kiváltásáról tárgyalunk az egy 32-33 darabos stok, amely arról szól, hogy az önkormányzatok és az állam kötött szerződéseket tornatermek és tanuszodák építésére. Itt azt el kell mondani, hogy korábban az önkormányzatok ugyanúgy, ahogy az eladósodásba belemenekültek gyakorlatilag, hiszen pénzhiányban szenvedtek, a PPP konstrukciót is ezért kezdték alkalmazni, ami annyit jelentett, hogy - tekintettel, hogy az államadósság, önkormányzati adósság részét nem képezte ez a PPP konstrukció, hiszen ez egy speciális pénzügyi lízing. Gyakorlatilag belevágtak. Sok olyan önkormányzat belevágott, amely úgynevezett önhibáján kívül működési forráshiányos. Tehát gyakorlatilag felvette a vállalkozó a hitelt, megépítette a tornatermet és az önkormányzat 15 évre bérli ezt a tornatermet. Amelynek kapcsán, ugye az önkormányzat kifizeti egyrészt a beruházás költségeit, a finanszírozás költségeit és az üzemeltetését. Gondolták annak idején, de ugye ez most nem sikerült, mert nem tudják kifizetni.

- Mert azt akartam pont kérdezni, hogy volt egy átvilágítás - ezt szakemberek végezték egyébként. Talán majdnem minden konstrukciót átnéztek. Mi volt a végkövetkeztetés?

Hegmanné Nemes Sára: Hát pénzügyi, jogi, műszaki átvilágítást végeztünk. Az önkormányzati projekteknél is megállapítottuk azt, hogy nagyon sok esetben - egyrészt túlzó beruházások épültek, másrészt az önkormányzat előre menekült, ahogy mondtam. Tehát akkor is belevágott ebbe a konstrukcióba, ha egyébként látta, hogy a saját alapvető működéseit nem tudja fizetni. Vannak, például Somogyban pici, ötszáz lelkes települések, amelyek tornaterem építésébe belevágtak. A legnagyobb projekt, ami pedig félkészen maradt az Törökbálinton van jelenleg. Törökbálinton az önkormányzat nem az eladósodás részeként, viszont egy iparűzési adóbevétel, vélelmezett iparűzési adóbevételre tervezve építette meg volna a konstrukciót. Ez egy hatalmas iskola tornaterem-sportkomplexum. Amely gyakorlatilag 2010 ősze óta félbemaradt. Hiszen az önkormányzat nem tudta vállalni a befejezését.

- Most azt olvastam az újságban, hogy ezt minthogyha befejeznék. Tehát erre minthogyha lenne terv. Mi van a többivel?

Hegmanné Nemes Sára: A többi esetében, amelyek készen vannak - tehát Törökbálinton be kell, hogy fejezzük - a többi esetében, amik készen vannak a bankkal és a vállalkozóval kellett leülnünk, hogy megszűntetve a szerződést, ezen szerződéseket aztán kifizetve a vállalkozónak természetesen kiváltva a banki adósságból, és mindenki egy kompromisszumot, engedményt kötve, az állam kifizeti az önkormányzat helyett ezt a beruházást.

- Lehet úgy érteni államtitkár asszony, hogy akkor ezek belekerülnek az úgynevezett önkormányzati adósságcsomagba, amelyet konszolidál a kormány? Vagy ezeket külön kezelik?

Hegmanné Nemes Sára: Ezeket külön kezeljük, de való igaz, hogy ez egy nagy előnye az önkormányzatoknak, hogy az adósság kiváltása mellett ebből a burkolt adósságból is sikerül őket kiváltani. Hiszen azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy belevágott ebbe a konstrukcióba, nem tudja fizetni. Hiszen a saját működésére nincs pénze. Nagyon sok önkormányzatnak.

- Erre meg van a pénz, a kiváltásra? Mert erről ellentmondásos sajtóhírek voltak, hogy meg van, nincs meg. Előirányzott összeg az volt, csak hogy ez ténylegesen van.

Hegmanné Nemes Sára: A tavalyi év folyamán volt egy kétszáz milliárdos tervezett összeg. Amelyből gyakorlatilag - az autópályákat kivéve - minden PPP projektet ki tudtunk volna váltani, a felsőoktatást is. Hiszen az egyetemek, főiskolák esetében egy 56 körüli PPP projekt van. Amelyről még szintén tárgyalnunk kell majd a későbbiekben. Az önkormányzatok esetében egy 15 milliárd az a keret, amelyre most kaptunk forrást. És ezzel mi úgy gondoljuk, hogy jelentős árengedményekkel ki tudunk váltani körülbelül egy olyan 8-10 önkormányzatot. Első körben. A folytatás minden esetben a költségvetés függvénye lesz. De azt látni kell, hogy ahol nem tudja fizetni a vállalkozó a hitelét, ott a bank is engedményeket tesz, a vállalkozó pedig látja, hogy az önkormányzat sem tud fizetni, ezért a vállalkozó is engedményeket tesz.

- Miért ment ez ennyire félre ez az egész történet?

Hegmanné Nemes Sára: A PPP projektek Nyugat-Európában másra vannak kitalálva. Ezek óriási projektek. Ahol azt mondják, hogy a vállalkozó tegye bele a saját pénzét, kockáztassa a saját pénzét, tegye bele a saját tudását, az állam pedig hajlandó egy közszolgáltatást igénybe venni tőle hosszú távon. Ez az épület is PPP konstrukcióból lett, a TV-székház, amint tudjuk. Ezt nagy projektekre találták ki. Pici önkormányzatok esetében a nagy probléma még az volt, hogy nem az önkormányzat vette fel a hitelt, hanem a vállalkozó. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy eladósodott a konstrukció kapcsán az önkormányzat - burkoltan - a vállalkozó pedig devizahitel, sokszor 90-100%-os devizahitelből építette meg. A vállalkozó sem bírja most már fizetni magát a hitelt.

- Sikerült tehát mindent másképp csinálni, mint ahogy tőlünk nyugatra. Hegmanné Nemes Sára köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat, beszéljünk még erről. Köszönöm, hogy itt volt.

Hegmanné Nemes Sára: Köszönöm szépen.

(MTV)