Bárki nyomon követheti majd, miként változik az állami vagyon nagysága és értéke - ígéri Halasi Tibor . A fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerint már az év végére elkészülhet az egységes állami vagyonnyilvántartás.
- Mitől lesz most jobb tulajdonos az állam annál, mint amilyen az előző kormányok alatt volt?
- Akkor lehet értelmezni a jó tulajdonos fogalmát, ha a tulajdonos tudja: mi tartozik a tulajdonába. Mi az, amit meg kell védenie, amit hasznosítania kell, amit rendben kell tartania. E nélkül nem lehet tisztában a feladataival.
- Az állam tudja, hogy mi van a tulajdonában?
- Részben igen, azonban megbízható, pontos értéket is tartalmazó nyilvántartással nem rendelkezik. Nincs egy egységes, minden területre kiterjedő vagyonnyilvántartás, ami tételesen s valós értéken mutatná a teljes állami vagyoni kört. Ez legkésőbb az év végére el fog készülni, ami óriási vállalkozás: hasonlóra a rendszerváltás óta nem volt példa.
- Ez lesz az a bizonyos állami vagyoni kataszter?
- A vagyonkatasztertől kezdve a vagyonnyilvántartáson át az országleltárig sok fogalom van a köztudatban. A legnagyobb publicitást mégis az országleltár kifejezés kapta, ami nem más, mint az ország teljes ingatlanállományának öszszegyűjtése és rendszerezése. Ez viszont csak egyik eleme lesz az egységes állami vagyonnyilvántartásnak, amiben az ingatlanok mellett az ingóságok, az állami cég- és értékpapír-részesedések, az állam tulajdonában lévő vagyoni értékű jogok is helyet kapnak. A sokszínűség és a specialitások miatt ezeket az információkat nem lehet egyetlen adatbázisba öszszegyűjteni, ezért adatbázisok láncolatát kell fölállítani. A központi nyilvántartást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fogja működtetni és folyamatosan aktualizálni. A leltár - a fogalomból eredően - mindig egy éppen aktuális, statikus állapotot tükröz. A vagyonnyilvántartás viszont naprakész lesz.
- Hogyan lehet meghatározni az egyes vagyonelemek értékét?
- Épp ez adja a nehézséget. A nyilvántartásban meg kell határoznunk az Országháznak, egy barlangnak, egy asztalnak, a légtérnek vagy egy frekvenciának az értékét is. De a vagyonnyilvántartás értékalapúságának csak akkor van értelme, ha ez számvitelileg is értelmezhető.
Vannak ugyanakkor olyan vagyonelemek, amelyekre nem minden esetben alkalmazhatók a számviteli szabályok. Egy részük ugyanis felbecsülhető, egy részük viszont felbecsülhetetlen értékű.
- Ha az állami vállalatokra szűkítjük a kört, mennyire tekinthetők ezek a politika játékszereinek?
- Az állami vállalatoknak szerintem három fő funkciót kell ellátniuk. Társadalmi szükségleteket kell kielégíteniük, állami feladatokat kell ellátniuk, és támogatniuk kell a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának megvalósulását.
Mindenki kényes kérdésnek tartja, ha egy kormány gyakorolja a tulajdonosi jogait, és az állami feladatok ellátása érdekében közvetlenül is beavatkozik egy cég életébe. Pedig az államnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Jó példa erre a Mal Zrt. esete. Az állam a vörösiszap-katasztrófa után korlátozásokkal beavatkozott a cég tulajdonosi ügyeibe a rendkívüli helyzetre való tekintettel.
Ez mégsem kapott negatív politikai színezetet a közvéleményben, mert mindenki belátta: szükséges volt a közbelépés a probléma kezelése és a további katasztrófák megelőzése érdekében. Azért, hogy az állami vállalatok ne váljanak ismét a politika játékszerévé, egyértelművé tettük a vezetőkre vonatkozó felelősségi viszonyokat, s átalakítottuk a működés kereteit. Az állami vagyongazdálkodásért politikailag és jogilag is a fejlesztési miniszter a felelős, aki ezt a funkcióját a vagyonkezelő társaságain keresztül látja el.
A naprakész és pontos vagyonnyilvántartásból pedig bárki nyomon követheti majd, miként változik az állami vagyon nagysága és értéke.
(Heti Válasz)
