Hegmanné Nemes Sára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott 2012. december 5-én.

- Háromnegyed hét lesz öt perc múlva, elsőként a Törökbálinton félbemaradt iskola és sportkomplexum ppp-s szerződését váltotta ki a kormány. A két éve félbemaradt építkezést jövő évre befejezi a kivitelező. Év végéig még öt-hat önkormányzati ppp-szerződés átvállalására lesz lehetőség. Hegmanné Nemes Sárával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkárával Verner Tamás beszélgetett.

- Egy hatalmas, 15 ezer négyzetméteres komplexummal gazdagodott az állam. Kivásárolta az épülő általános iskolát és sportkomplexumot a vállalkozótól. Mennyibe került ez az államnak?

Hegmanné Nemes Sára, államtitkár, NFM: Ez a beruházás szerződés szerint egy 6,7 milliárdos összeget takar, ezt az összeget az önkormányzat annak idején ppp-konstrukció keretében vállalta be, amely konstrukció keretében ennek többszörösét fizette volna. Most pénzügyi okok miatt ez 2010 őszén leállt ez a beruházás, tehát jelenleg két éve ez a befejezetlen beruházás itt áll. Kormány kiemelt célja egyrészt az önkormányzatok adósságrendezése, és azon önkormányzati adósságok rendezése is, amely a burkolt adósság, azaz a ppp-konstrukció megszüntetetése. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, aki ugye a ppp-konstrukciókat is vizsgálja, beszállt ebbe a szerződésbe gyakorlatilag újratárgyalta a szerződés a vállalkozóval, kiváltotta a vállalkozót az adósságból, illetv az önkormányzatot és saját szerződése keretében befejezi ezt az ingatlant. És jövő ősszel tanévkezdésre átadja az önkormányzatnak mindenki örömére.

- Nem csak Törökbálintnak van ppp-s szerződése, hanem több önkormányzatnak. Jelenleg hány önkormányzat szerződését vizsgálja a magyar kormány?

Hegmanné Nemes Sára: Jelenleg 32 olyan önkormányzati ppp-projekt van, amelyben az állam és az önkormányzat vesz részt. Szintén egyébként érdesek, mert a sportlétesítmények fejlesztéséről van szó, amelyet az előző kormányok alatt kötöttek ezek az önkormányzatok. Tanuszoda, tornatermekről van szó. Ezeknél a létesítményeknél, szerződéseknél az a probléma, hiszen ezek már élő, befejezett szerződések és beruházások, hogy nagyon sok úgynevezett önhikis, tehát önhibáján kívül működési forráshiányos önkormányzat is belevágott. Pici, vidéki, háromezer alatti települések például, akik nem hogy az üzemeltetést nem bírják, a ppp-konstrukció kemény kamatait és díjait sem tudják fizetni. A 11,9 milliárdos forintos forrásból, amit ez évben kaptunk ezekre a konstrukciók kiváltására, körülbelül 6-7 önkormányzat körülbelül egyharmada az, akinek a kiváltásában tudunk most gondolkodni. Abban az esetben, amennyiben az önkormányzat mellett természetesen a vállalkozó és nem utolsó sorban a bank hajlandó volt arra, hogy megszünteti a szerződést és tudomásul véve azt, hogy mindenki áldozatot vállal, tehát kevesebbet kap, mint amit eredetileg a szerződésben vállalhattunk volna, megszüntetjük a szerződést, kifizetjük a beruházást és állami tulajdonba vesszük.

- Mi lesz abban az esetben, hogy ha a vállalkozó azt mondja, hogy ő a szerződésekben lekötött konstrukciók mentén fejezné be az építkezést?

Hegmanné Nemes Sára: Sok esetben a vállalkozó természetesen nem akar könnyen kivonulni ebből a szerződésből, elmaradt hasznait követeli, de azt ő is látja, hogy mivel ez egy kemény pénzügyi lízing konstrukció, gyakran 90-100%-os deviza alapú hitelből finanszírozva a vállalkozó által, ezek a fizetési problémák, ezek már körülbelül két év óta kummulálódnak. Tehát nagyon sok esetben van, ahol az önkormányzat már egy éve nem fizet a vállalkozónak, tehát a vállalkozó is nehéz helyzetben van, a bank is nehéz helyzetben van, hiszen nem fizetnek neki, tehát egyre inkább látják azt, hogy rákényszerülnek arra, hogy megegyezzünk a szerződésben, de van olyan, ahol perben állunk a vállalkozóval. Nem fogadtuk el a vállalkozó számláit, számait és gyakorlatilag a per folyik.

- Amikor a ppp-konstrukció a hallgatókhoz eljut, az egyik betű az a partnership, az együttműködést jelenti a privét szféra és az állami szféra között. És ebből az együttműködésből a hallgatóknak nagyjából az szokott lejönni, hogy nagyon drága, sok esetben céltalan épületek, úgyhogy nem kihasznált épületekre mentek el a pénzek és ebbe nem csak az önkormányzatok voltak ludasak, hanem a korábbi kormányoknál is jelentős ppp-konstrukciók, -szerződések állnak. Hogyan áll a kormányzati szerződések felülvizsgálata?

Hegmanné Nemes Sára: A ppp-szerződések felülvizsgálatán minden esetben megtörtént a jogi, pénzügyi felülvizsgálat, azt megállapítottuk, hogy nagyon sok esetben az állam számára előnytelen szerződések köttettek. Viszont ezek jogszerűen köttött szerződések sok esetben, jogvesztő határidőn túl vagyunk, hogy bármilyen módon, akár perbe vigyük, azt viszont el kell, hogy mondjam, tekintettel arra, hogy ez a private public partnership nevű ppp-konstrukció az állam és a magánszférák együttműködéssel történő konstrukciója, minden esetben közfeladat ellátására történt. Tehát ezekben az esetekben, tornaterem épült iskola mellé vagy tanuszoda épült iskola mellé vagy a felsőoktatás esetében campusok és kollégiumok épültek. Éppen ezért vagyunk nehéz helyzetben, amikor újratárgyaljuk, hiszen azzal együtt, hogy a vállalkozóval egy komoly konfliktusba keveredünk, az üzemeltetés biztonságát soha nem veszélyeztethetjük, nem kockáztathatjuk, hogy a vállalkozó adott esetben azt mondja, hogy mivel ővé a felépítmény, akár bezárja. És hát az autópályákat még ami egy nagyon nagy tétel ezekben a konstrukciókban, ezekben az esetekben természetesen költségvetési forrás nem áll rendelkezésre, hogy ezeket a konstrukciókat kiváltsuk, de természetesen az újratárgyalás és a műszaki felülvizsgálata például az M6-os esetében megtörtént.

(Kossuth Rádió)